TV Eger

Egerszalókon Varga István polgármester jelentette be a jó hírt, miszerint aláírták a település főterének kialakításáról szóló szerződést, amelyhez – a térség országgyűlési képviselőjének közreműködésével – több mint 260 milliós vissza nem térítendő támogatást kaptak az államtól.

Nyitrai Zsolt a gasztronómiai és kulturális fesztiválon köszöntötte a helyieket, a határon túli barátokat, akik a június 4-i Nemzeti Összetartozás Napjáról az anyaországban emlékeznek meg. A vasárnapi pedagógusnap alkalmából pedig a helyi és környékbeli, aktív és nyugdíjas pedagógusoknak köszönte meg áldozatos munkájukat.

Szólt arról is, hogy a rendezvény immár hosszú, tizenhét éves múltra tekint vissza, ami jelzi a közösség erejét, majd utalt arra, hogy a hamarosan induló főtéri nagyberuházás, a polgármester által ígért kerékpárút is elkészült, s minden lehetőség adott ahhoz, hogy Egerszalókon a fejlesztések tovább folytatódjanak.

Nyitrai Zsolt ezt követően országgyűlési képviselői oklevelet adott át Kiss Rékának, a helyi önkormányzat településfejlesztési ügyintézőjének kiváló munkájáért.

Idén hetedik alkalommal rendezték meg a Kerecsendi Bornapot, melynek díszvendége idén Farkas Bertalan űrhajós volt, akivel Nyitrai Zsolt beszélgetett a népes közönség előtt. A honatya Kárpáti György olimpiai bajnok Koncz Gábor és Reviczky Gábor színművészek után idén az első magyar űrhajóst hívta el Kerecsendre.

Farkas Bertalan beszélt arról, hogy 1976-ban nyílt lehetőség arra, hogy a szovjetek az akkori szocialista országokból jelölteket toborozzanak egy űrutazásra: 340 magyar vadászpilóta jelentkezett, végül a megmaradt 7 jelöltből 4-et választottak a szovjetek, ennyien utazhattunk a bajkonúri kiképzésre. Ez után dőlt el, hogy Kubaszovval én repülhetek az űrbe, Magyari Béla pedig tartalék kozmonautaként végig mellettem volt. Mondtam is mindig neki, hogy akár ő is lehetett volna a kiválasztott, ő is részese a sikernek.

Farkas Bertalan a nagy utazásról szólva elmondta, hogy leírhatatlan, csodálatos élmény volt a világűrből megpillantani a Földet – egészen pontosan a Csendes-óceánt -, s ugyancsak felejthetetlen élmény volt az is, amikor az űrből visszatérve és járva a világot, a külföldön élő magyarok büszkén, könnyes szemmel ölelték át őt, az első magyar űrhajóst, aki a honfitársuk.

Nyitrai Zsolt emlékeztetett, a mai dátum, június 3-a, igazán jeles nap a magyar űrhajózás történetében. Az űrhajós elmondta, hogy 37 évvel ezelőtt pontosan ezen a napon tért vissza a Földre, s ezt a pillanatot soha nem felejti el.

A VII. Kerecsendi Bornapon persze a gasztronómia és a sok finom nedű is fontos szerepet kapott. Nyitrai Zsolt a rendezvényen országgyűlési elismerő oklevelet adott át két elismert helyi borásznak, – akik a Kerecsendi Borklub Egyesület alapító tagjai – Fónad Istvánnak és Prokaj Milánnak.

TV Eger

Nyitrai Zsolt a szépszámú közönség előtt köszöntötte a vendéget, aki Kárpáti György olimpiai bajnok és Koncz Gábor színművész után idén szintén díszvendégként látogatott el Kerecsendre.

Reviczky Gábor először gyermekkoráról, a Tatabányán eltöltött évekről beszélt, megtudhattuk például azt is, hogy a II. világháború utáni időszakban még rengeteg föl nem robbant bomba, illetve gránát maradt a földben, s mivel más játékuk nem volt, barátaival ezeket a szerkezeteket babrálták, ebből pedig sajnos több eset is tragédiával végződött.

A színész nagy pecás hírében áll, ezért Nyitrai Zsolt erről a szenvedélyéről is megkérdezte a vendéget, aki egyebek mellett elmondta: négyéves korától horgászik, felnőttként pedig 15 esztendőn át versenyszerűen horgászott a színészek csapatában. Kiderült, hogy ő maga csak akkor hódol szenvedélyének, ha a helyszínen eltölthet néhány napot vagy hetet tábori feltételek között.

„A 24 órából csupán 2-3 órát pecázok, a többi a szemlélődés ideje, a természet szépségének felfedezésével telik. Nincs ugyanis két egyforma élővíz, a Duna inkább hideg, a Tisza és a Kőrös inkább meleg és lágy, de különleges természeti kincseket rejt Tata és környéke is, ahol ifjúkoromat töltöttem – mondta.

Kedvenc külföldi helyei Norvégiában vannak – mesélte Reviczky Gábor -, ahol különleges környezetben, különleges halakkal találkozhatott, főként tőkehalak találhatók ezen a vadregényes északi vidéken. Jellemző, hogy az évi engedélyezett mennyiséget két hónap alatt kifogják a halászok, s ezután már csak horgászni szabad.

A honatya egy 1986-os esetről is megkérdezte a népszerű színművészt, amelynek a végén majdnem letartóztatták…

Kiderült, hogy Reviczky Gábort 1986-ban egy színházi bemutató után, amely az orosz bolsevik forradalomról szólt, le akarták tartóztatni. A szerepe szerint népbiztosként gyászbeszédet tartott, amelynek az volt a szövege, hogy “olyan temetést fog kapni, mint a legnagyobbak”.

A bemutatón azonban rövid szünetet tartottam a “mint a legnagyobbak” mondatom előtt, így a közönség röhögésben tört ki, mert már elege volt a szovjet pártfőtitkárok – Brezsnyev, Andropov, Csernyenkó – folyamatos gyászolásából – idézte fel a művész. Reviczky Gábort elmondása szerint az akkori fővárosi tanácselnök-helyettes mentette ki nehéz helyzetéből. Hozzátette: amikor Sugár András tévériporter az egyik főtitkár temetéséről tudósított, azt mondta, az egész központi bizottság a sír szélén áll. De neki ebből nem lett baja…- mesélte nevetve.

Egy másik kérdés kapcsán kiderült, hogy Jack Nicholson és Robert De Niro „magyar hangja” még nem találkozott személyesen ezekkel a sztárokkal, pedig De Niro nemrégiben itt volt egy fővárosi étterme megnyitóján, ám őt elfelejtették meghívni, viszont az akkor vele készült interjú során már ő szinkronizálta a világhírű színészt.

Szólt arról is, hogy számára is jó érzés, hogy a magyar film ismét jól szerepel a nemzetközi színtéren, ám ő a maga részéről több magyar történelmi játékfilmet látna szívesen.

Az gépkocsik iránti szenvedélyével kapcsolatban elmondta, csak olyan használt autót vásárol, amelyhez köze van magyar szakembernek.

Végül azt is elárulta, nagyon örül annak, hogy a magyar focisták ott lesznek az EB-n, mert Baróti Lajos edzősködése óta nem sok siker termett számunkra. Ám most televízión fogja követni az eseményeket.

Nyitrai Zsolt a község lakosai mellett köszöntötte az esemény vendégeit, Pécsi Ildikó Kossuth-díjas színművésznőt, valamint férjét, Szűcs Lajos „labdarúgó-legendát” az új faluközpont átadásán.

A honatya elmondta: az első szó a köszöneté, hiszen a tavaly áprilisi választásokon kiemelkedő arányban szavaztak rá Kerecsenden, ugyanakkor, mint országgyűlési képviselő azokat is képviseli a parlamentben, akik nem rá adták voksukat, vagy nem mentek el szavazni.

Emlékeztetett: a kormány 57 millió forintnyi adósságtól szabadította meg a települést, ami szabadabb gazdálkodást, újabb fejlesztéseket tett lehetővé, s ennek egyik példája a most felavatott közösségi központ. Ugyanakkor – tette hozzá – Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi egri látogatásán találkozott Sári László kerecsendi polgármesterrel, s szó esett a jövő beruházásairól. Ennek kapcsán a legfontosabb hír, hogy a kormányfő bejelentette: 2018-ig megépül az Egert az M3-as autópályával összekötő 2×2 sávos út, amely régi álma volt a térségben élőknek. Az új szakasz tehermentesíti majd a kerecsendi utakat, csökkenti a balesetveszélyt, s javítja a levegőt is.

Május elseje kapcsán Nyitrai Zsolt szólt a hazai foglakoztatási helyzetről is. Elmondta, hogy immár 14 hónapja 4 millió fölött van a foglalkoztatottak száma, ugyanakkor az állástalanoké kevesebb, mint 400 ezer.

Természetesen nem nyugodhatunk meg, mert ez csak részeredmény, tovább kell küzdenünk annak érdekében, hogy minden munkaképes ember dolgozhasson – jelentette ki.

A 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program keretében 1200 milliárdnyi forráshoz juthat a magyar vidék. A legfőbb célok közé tartozik a megtartó képesség erősítése, a fiatal gazdák támogatása, valamint a borászati ágazat kiemelt támogatása. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében Heves megyébe 40 milliárd forint érkezik, ebből ebben az évben 2-2,5 milliárdra számíthat a megye. Az, hogy Kerecsenden milyen fejlesztésekre van szükség, arról a polgármester, a testület és a kormány egyeztet, illetve dönt a jövőben – tette hozzá.

Nyitrai Zsolt végül szólt arról, hogy a helyi közösségek nagyon fontos szerepet töltenek be egy település életében. Remek példa erre Kerecsend, ahol 90 tagú egyesület, valamint az önkormányzat közös erőfeszítésének köszönhetően épült meg 20 milliós önerővel az 55 milliós beruházás. Így lett a helyieknek új faluközpontjuk parkkal, játszótérrel, szökőkúttal, amire a kerecsendiek büszkék lehetnek – jelentette ki.

Kiváló nedűkkel ismerkedhettek meg azok, akik ellátogattak szombaton a IV. Kerecsendi bornap programjaira. Az érdeklődők megismerkedhettek a népszerű borásszal, Kis Tamással, akit sokan csak „Somlói Vándornak” hívnak.

Ezt követően Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő, a Fidesz megyei elnöke beszélgetett a színpadon Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Nemzet Sportolójával.

A rajongói, ismerősei által Gyuri bácsiként tisztelt világhírű sportoló felidézte emlékeit a régi egri pólósokhoz fűződő barátságáról, valamint arról, hogy 16 évesen – legfiatalabb sportolóként – lett olimpiai bajnok Helsinkiben, az 1952-es nyári olimpiai játékokon.

Szólt arról is, hogy az 1956-os forradalom idején vett részt a melbourne-i olimpián. A legendás döntő előtt, amelyet a szovjet csapattal vívtak, a játékosok elhatározták: meg kell mutatni a világnak, hogy a szovjeteket le lehet győzni a medencében és Budapesten zajló harcok során is. A négy nullás győzelem – tette hozzá – sokaknak adott erőt Magyarországon és külföldön egyaránt.

A vidám hangulatú beszélgetésen Gyuri bácsi számos anekdotát osztott meg a közönséggel egykori legjobb barátairól: Puskás Ferencről, Papp Lászlóról, Hofi Gézáról, valamint a pályafutását vízipólósként kezdő híres színészről, Bud Spencerről.

A kerecsendi bornap résztvevői megtudhatták azt is, hogy hamarosan film készül Kárpáti György életéről.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából megtartott kerecsendi megemlékezésen Sári László ünnepi köszöntőjét követően Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő, a Fidesz Heves megyei szervezetének elnöke méltatta az 57 évvel ezelőtti nap jelentőségét.

Mint elmondta, a forradalom legnagyobb érdeme nem az volt, hogy a nép fellázadt az elnyomók ellen, hanem az, hogy el mert szakadni az öröknek látszó szovjet birodalmi rendszertől, és függetlenséget akart. Mindezt úgy, hogy messze túlment azon a ponton,ahonnan visszafordulhat az ember számára elviselhető veszteségek nélkül. Olyan pont volt ez, melyre a szabadságot képviselő Nyugat sem gondolt.

Sokaknak nem volt visszaút –tette hozzá -, vagy ha volt, azt csak önmegtagadás árán lehetett volna elérni: Nagy Imre és társai, Mindszenty József, Bibó István a forradalmi cselekedeteikért halálra s börtönre ítéltettek, a többieket emigrációba kényszerítették.

Minden változás mögött a hit áll, ám hinni nem annyit jelent, hogy ezt vagy azt igaznak tartjuk, hanem azt: a hitünk szerint döntünk, ahogy a magyar forradalmárok, erre alapozzuk egész életünket, vagyis így képzeljük magunk és Magyarország jövőjét – jelentette ki a szónok.

Utalt arra, hogy a  Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége megfogalmazta 56-os forradalom követeléseit, ők egy manapság is fontos pontért küzdöttek, amely így hangzott: “Szakemberek bevonásával szervezzék át a gazdasági életet, a hazai adottságok és a nép létérdekei alapján!”. Hittek hazánkban; értették, hogy Magyarország csak az önálló fejlődésútján teljesedhet ki, tudták, hogy ezért viszont küzdeni kell.

Nem kevesebb volt ez – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt -, mint Európa történelmi küldetéstudatának 20. századi legmélyebb kifejeződése, a maga magányosságában. Az, amit ma Európai Uniós szellemiségnek nevezünk, az nagyrészt ebből a küldetéstudatból fakad.

Emlékeztetett arra, hogy a kádári megtorlás után a rendszer kifordította önmagából az embereket, a közösségen belüli bizalom megcsappant. Az elnyomás időszakában az apátia, a közöny, a kiúttalanság uralkodott el a társadalmon. Akik pedig akkor legfőbb haszonélvezői voltak a rendszernek, átörökítették hatalmukat, s ezt a gondolkodást önhitt módon nyugati demokráciaként próbálják eladni Magyarországon.

Gondoljunk csak arra a két héttel ezelőtti eseményre, amikor a Sztálin-szobor ledöntését, 1956 valós szabadságvágyát felhasználva „műanyag politikai célokért”, műanyag módon, álszolidaritást mímelve hivatástudat nélküli emberek döntögetnek műanyag szobrokat. Nem mások ők, mint „műanyag forradalmárok”. Ráadásul mindezt egy olyan legitim, magyar kormányfővel teszik, aki az 1956-os értékek megőrzéséért 1989-ben Nagy Imre temetésén a legnyíltabban fejezte ki elhivatottságát Magyarország függetlensége mellett, és emelte fel szavát a szovjet csapatok kivonulásáért.

Az ötvenhatosokhoz hasonlóan mi sem felejthetjük el nemzetpolitikánkba vetett meggyőződésünket, mely minden magyar személyes döntését tiszteletben tartja. Ez is mutatja, hogy a forradalom szelleméért, jövőképéért még sokat kell küzdenünk közösen.

Mert az árnyak – tette hozzá a szónok-, ma is velünk élnek, s csak úgy védhetjük meg magunkat, ha tiszta szívvel és éleslátással szembeszállunk velük. Ezt csak akkor tehetjük meg, ha 1956-ra erkölcsi iránytűként tekintünk: a meg nem alkuvás örökségét nekünk kell megerősítenünk és tovább építenünk!