A fideszes országgyűlési képviselő abból alkalomból nyilatkozott, hogy az Országgyűlés november 9-ét a magyar jelnyelv napjává nyilvánította.

Nyitrai Zsolt hangsúlyozta: Magyarország alaptörvénye is említi a jelnyelvet mint fontos kulturális és közösségformáló erőt. Ezért is tartották fontosnak, hogy legyen a jelnyelvnek napja Magyarországon – tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés a héten egyhangú szavazással támogatta a magyar jelnyelv napjáról szóló javaslatot. Felidézte, hogy a parlament 2009. november 9-én fogadta el a magyar jelnyelvről és a jelnyelv használatáról szóló törvényt.

Nyitrai Zsolt elmondta: a javaslatot közösen nyújtották be képviselőtársával, Tapolcai Gergellyel (Fidesz), aki a magyar Országgyűlés első siket, jelnyelven kommunikáló képviselője. A Fidesznek az Európai Parlamentben is van siket képviselője, Kósa Ádám az első európai parlamenti siket képviselő – tette hozzá.

Jelezte azt is, hogy a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége ebben az évben ünnepli fennállásának 110. évfordulóját.

(MTI)

Nyitrai Zsolt a Parlamentben kijelentette: a Fidesz és a KDNP a választások előtt megígérte, hogy olyan törvényt alkot, amely támogatja a közszféra azon dolgozóit, akik elsajátítják a jelnyelvet. Mint hozzátette, mindezt egyeztetések sora előzte meg, a tervezet kidolgozásában közreműködött a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége és Kósa Ádám európai parlamenti képviselő is, végül minden érintett támogatásáról biztosította az elképzelést.

Nyitrai Zsolt szólt arról, hogy míg a magyar Országgyűlésben Tapolczai Gergely, az Európai Parlamentben Kósa Ádám képviselő írt történelmet akkor, amikor jelnyelv segítségével mondta el felszólalását. Hozzátette: szót kell ejteni Hirt Ferencről is, aki első kerekesszékes honatyaként képviseli sorstársait a parlamentben. A most benyújtott javaslat egyedülálló Európában – folytatta -, a magyar modell ezen a területen is példát mutathat egész Európának, ugyanakkor az érintettek száma – mintegy 70 ezer siket, vagy nagyhalló honfitársunk él az országban – is indokolja a változtatást.

Nyitrai Zsolt a konkrét javaslatról elmondta: hazánkban vezethetik be először a közszolgálatban a már létező idegennyelvi-pótlék mintájára a magyar jelnyelv ismeretéért adható pótlékot. A jelnyelv ismeretének ösztönzése és anyagi elismerése hozzájárulhat ahhoz, hogy a közigazgatás akadálymentesebb, a hivatali ügyintézés és kapcsolattartás pedig könnyebb legyen a jelnyelvet anyanyelvként használó siketek számára.

A javaslat szerint akkor járna pótlék, ha a jelnyelvi tudás a munkakör betöltéséhez szükséges. A kormánytisztviselők felsőfokú jelnyelvi ismeret esetén az illetményalap 50 százalékára, középfokú ismeret meglétekor 30, míg alapfokú esetében 15 százalékára lennének jogosultak. Közalkalmazottak esetében a pótlék középfokú tanúsítvány esetén a pótlékalap ötven százaléka, felsőfok esetén száz százalék lenne.

Nyitrai Zsolt arra kérte a törvényhozást, hogy jöjjön létre konszenzus ebben a fontos kérdésben, s támogassák a törvényjavaslatot.

Répássy Róbert államtitkár a kormány nevében támogatásáról biztosította törvényjavaslatot, így az ősz folyamán a magyar Országgyűlés megszavazhatja az új törvényt.

Tapolczai Gergely jelnyelven sorolta fel azokat a főbb hazai és nemzetközi történéseket és állomásokat, amelyek egyre bővítették a jelnyelv elismertségét külön is kiemelve a 2011-ben elfogadott új Alaptörvényt, amely a magyar kultúra részeként ismeri el és védi a jelnyelvet.

(Echo Tv)

A tervezet szerint Európában egyedülálló módon Magyarországon vezethetik be először a közszolgálatban a már létező idegennyelvi-pótlék mintájára a magyar jelnyelv ismeretéért adható pótlékot.

Nyitrai Zsolt, a Fidesz társadalmi kapcsolatok igazgatója és Tapolczai Gergely országgyűlési képviselő javaslatának kidolgozásában közreműködött a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége és támogatta Kósa Ádám európai parlamenti képviselő is – tartalmazza az MTI-hez eljuttatott közlemény.

A jelnyelv ismeretének ösztönzése és anyagi elismerése az előterjesztők szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy a közigazgatás akadálymentesebb, a hivatali ügyintézés és kapcsolattartás könnyebb legyen a jelnyelvet anyanyelvként használó siketek számára.

A javaslat szerint akkor járna pótlék, ha a jelnyelvi tudás a munkakör betöltéséhez szükséges. A kormánytisztviselők felsőfokú jelnyelvi ismeret esetén az illetményalap 50 százalékára, középfokú ismeret meglétekor 30, míg alapfokú esetében 15 százalékára lennének jogosultak. Közalkalmazottak esetében a pótlék középfokú tanúsítvány esetén a pótlékalap ötven százaléka, felsőfok esetén száz százalék lenne.

A közlemény felidézi: a Fidesz politikusai márciusban vállalták, hogy kezdeményezni fogják a jelnyelvi pótlék bevezetését. A magyar jelnyelvet az új alaptörvény a magyar kultúra részeként elismeri és védi, a törvényjavaslat ennek szellemében készült el – írták.

forrás: MTI