Nyitrai Zsolt elmondta: a kis- és közepes vállalkozások hatékonyságát és versenyképességét is növelik a meghirdetett pályázatok, amelyek már középtávon új piaci lehetőségekhez és nagyobb árbevételhez juttatják a sikeresen pályázó cégeket. Az infokommunikációs fejlesztések nélkülözhetetlenek a gazdaság erősödéséhez, a Digitális Megújulás Cselekvési Tervben megjelölt célok és az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott prioritások megvalósításához – mutatott rá az államtitkár.

A vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatásának témakörében kiírt pályázat rendkívül komplex, hiszen keretein belül lehetőség nyílik többek között hardver- és szoftverbeszerzésre, vállalati honlapok fejlesztésére, webáruházak létrehozására vagy akár a szükséges digitális készségek fejlesztésére is – jelezte Nyitrai Zsolt.

A Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP) e pályázati célok megvalósítására a tervezett keretösszeg 2011-13 között összesen 9 milliárd forint, míg a Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) a régióra vetítve 2011-ben 1,8 milliárd forintnyi forrást tartalmaz, vagyis összesen 10,8 milliárd forint áll rendelkezésre. A vissza nem térítendő támogatási összeg mindkét operatív programban 1-10 millió forint között mozoghat, a megítélhető támogatás mértéke a GOP esetében maximum 50%, míg a KMOP esetében maximum 40% lehet. A pályázatok 2011. július 1. és 2012. december 31. között nyújthatók be.

A vállalati SaaS központok létrehozásának és fejlesztésének támogatására kiírt pályázat lehetőséget ad arra, hogy olyan informatikai szolgáltató központok jöhessenek létre, amelyek nem megfelelő informatikai infrastruktúrával rendelkező kisvállalkozásokat tudnak kiszolgálni. Ez jelentősen megkönnyíti a forráshiánnyal küzdő kisvállalkozások helyzetét, hiszen sok esetben a piacon való jelenlét és megmaradás feltétele éppen a megfelelő színvonalú informatizáltság – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt.

A támogatásra, rendelkezésre álló, tervezett keretösszeg a GOP-on belül a 2011-2013. évekre vetítve összesen 1 milliárd forint. A vissza nem térítendő támogatás összege minimum 30 millió, maximum 250 millió forint lehet. A támogatás mértéke legfeljebb 40%. A támogatásra gazdasági társaságok nyújthatják be pályázatukat 2011. július 1. és 2011. augusztus 31. között.

A pályázatok elbírálása kapcsán a legfontosabb, hogy a megjelölt célok mielőbbi elérése érdekében a megítélt források a lehető leghamarabb eljussanak a pályázókhoz. A megújuló fejlesztéspolitika eredményeként a vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatására hivatott pályázatok esetében mindösszesen 30 nap alatt megtörténik az elbírálás abban az esetben, ha nincs szükség hiánypótlásra, a támogatási szerződések pedig további 15 napon belül megköthetők lesznek – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt.

A részletes pályázati kiírások elérhetők az Új Széchenyi Terv honlapján a http://ujszechenyiterv.gov.hu/doc/2639 címen.

Az IVSZ szerint a program következetes, ellenőrzött végrehajtása a megfelelő források hozzárendelésével a hazai IKT szektor újbóli megerősödését segítheti elő.

Bár a magyar IKT iparág szereplői még messze járnak azoktól a növekedési mutatóktól, amelyekkel a válság előtti években büszkélkedhettek, az iparág így is meghatározó szerepet tölt be a magyar gazdaságban. Az elmúlt nyolc évben ez a szektor adta a hazai gazdasági növekedés közel 25 százalékát. Az IVSZ üdvözli az első átfogó, ágazati akciótervet, melyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkársága december végén hozott nyilvánosságra. A Digitális Megújulás Cselekvési Terv akcióterveket fogalmaz meg, amelyek az infokommunikációs ágazat fejlesztésén keresztül a társadalom és a gazdaság megújulását tűzik ki célul.

“Az IKT szektor számára meghatározó jelentőségű dokumentum 2011-re a vállalkozások versenyképességének fokozását célzó programokat, az innovációt, az oktatást és képzést segítő akcióterveket helyezi középpontba. Ezek a tervezett akciók jelentős lökést adhatnak az iparág cégeinek” – mondta el Laufer Tamás, az IVSZ elnöke.

A hazai informatikai, távközlési és elektronikai vállalkozások legjelentősebb érdekvédelmi szervezeteként az IVSZ a kezdetektől részt vett a Digitális Magyarország vitairat létrehozásában, amely a most közzétett cselekvési terv alapja volt. A 2011-2014-re szóló cselekvési terv első időszakában megvalósítandó programok közül az IVSZ az alábbiakat tartja a legjelentősebbeknek:

– A digitális készségek fejlesztésének programja a digitálisan írástudók számának növelését tűzi ki célul. A digitálisan képzett munkaerő nagyobb eséllyel jut munkához, a hozzáértés növekedésével pedig a nő a digitális szolgáltatásokkal elérhető felhasználók száma.

– A motivációs és IKT képzési programok többek között a vállalati vezetőket kívánják ösztönözni arra, hogy az IKT eszközöket alkalmazzák döntéshozatali feladataikban.

– A felsőoktatásban a mérnökképzés mennyiségi és minőségi növelése kiemelt cél, ami különösen az elektronikai iparág további növekedéséhez elengedhetetlen.

– A cselekvési terv egyik fő célkitűzése, hogy a közoktatás minden résztvevője sajátítsa el az e-készségeket. Ehhez az IKT eszközök alkalmazásának növelése szükséges az alap- és középfokú oktatásban.

– Innováció felgyorsítása az iparágban.

– Az akcióterv az elektronikus kereskedelem ösztönzését kiemelt helyen kezeli, és a megfelelő jogszabályi háttér biztosításával és a vásárlói bizalom növelésével kívánja támogatni az ezen a területen tevékenykedő vállalkozásokat.

– Jelentős lökést adhatnak az iparágnak a szolgáltató állam létrehozását támogató akciók, melyek a kormányzati IKT beruházások növekedésével járnak együtt.

“A cselekvési terv és az abban megfogalmazott akciók megalapozottságát és sikerét a megvalósítás bizonyítja majd be. Épp ezért elengedhetetlen, hogy a gazdaság és társadalom széles területeit felölelő akciókhoz európai uniós és hazai forrásokat biztosítsanak, megvalósításukat folyamatosan nyomon kövessék, hatékonyságukat ellenőrizzék. Fontos sikertényező az is, hogy a Digitális Megújulás Cselekvési Terv ne csak egy szűk szakmai terület, az IKT szektor működésére legyen hatással. Az akcióterveknek be kell épülniük a kormány munkájába, hiszen csak így teljesíthető azok célkitűzése: az infokommunikációs ágazat fejlesztése és ezen keresztül a társadalom és a gazdaság megújulása” – hangsúlyozta az IVSZ elnöke.

Mint kiemelte, miközben a stratégia hosszú távra kiható fejlesztési folyamatokat indít el a szakmában, megalkotásakor tekintettel kell lenni az ország pénzügyi egyensúlyának fenntartására is.

Fellegi Tamás a szakmai közönség előtt elmondott beszédében a piaci szereplők együttműködését kérte ahhoz, hogy hatékonyabban lehessen elérni a politikai célokat, a hazai kis- és középvállalakozások (kkv) erősítését, a munkahelyteremtést, az értékteremtő termelést, a felelős vagyongazdálkodást.

Fellegi Tamás megerősítette, hogy a parlament várhatóan július 19-éig elfogadja a közbeszerzési törvény módosítását, amely megkönnyíti a kkv-k mozgásterét. Továbbá készül egy új, átfogó közbeszerzési törvény is, amely a kormányzati ciklus teljes időszakára meghatározza a közbeszerzési szabályozás kereteit.

Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkára bejelentette, hogy a tervek szerint pár héten belül “fehér könyvet” hoznak nyilvánosságra, amely az elmúlt évek infokommunikációval összefüggő kormányzati felelőtlenségeit foglalja össze a tisztánlátás érdekében. Ezt követően kezdődik az infokommunikációs stratégia megalkotása a partnerek bevonásával.

A készülő stratégiai irányairól szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti elképzelések megfogalmazásakor tekintettel kell lenni az Európai Unió stratégiáira is, köztük a nemrégiben elfogadott EU2020 stratégiára, továbbá a szélessávú hálózat elterjesztésére, a társadalmi csoportok között meglévő digitális szakadék mérséklésére.

Az e-kormányzás területén célnak tekintik az egységesítést. Az e-közigazgatás területén pedig az államnak élen kell járnia, ki kell iktatni a párhuzamos fejlesztéseket, és ésszerűsíteni kell a frekvencia-gazdálkodást – mutatott rá Nyitrai Zsolt államtitkár.

A konferencián felszólalók – többek között – az iránt érdeklődtek, hogy a meglévő szerződések felülvizsgálata meddig tart, mert a cégeknek tervezniük kell a finanszírozást. Válaszában Fellegi Tamás elmondta, mindenkinek érdeke, hogy a terület számára szükséges szerződések működjenek, így minél előbb végezni szeretnének, de a munkával jól áll minisztérium.

Kérdés hangzott el az innovációt, kutatás-fejlesztést érintő pályázatok felfüggesztésével, és az innovációs alap 16 milliárd forintjának befagyasztásával kapcsolatban is. Fellegi Tamás válaszában közölte: fájdalmas lépések ezek, de a hiánycél fenntartása érdekében meg kellett tenni.

Fellegi Tamás elmondta: a Magyar Innovációs Szövetséggel és az akadémiával együttműködve új kutatás-fejlesztési, innovációs politikát dolgoznak ki, és kialakítják majd az ehhez szükséges finanszírozást is.

Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára köszöntőjében hangsúlyozta: a minisztérium azért jött létre, hogy Fellegi Tamás vezetésével egy központú irányítása legyen az állami vagyongazdálkodásnak, fejlesztéseknek, forráselosztásnak, egy helyen legyen a közlekedés ügye és az energiapolitika.

Az Infokommunikációs Államtitkárság felel a kormányzati informatikai rendszerek működtetésért és fejlesztéséért, az elektronikus hírközlésért, a frekvencia- gazdálkodásért, az audiovizuális média szabályozásáért valamint a magyar postaügyért.

Az államtitkár elmondta, hogy jelenleg folyik a cégek, háttérintézmények átvilágítása és hamarosan nyilvánosságra hoznak egy fehér könyvet az elmúlt években ezen a területen tapasztalt kormányzati felelőtlenségről.

“A Nemzeti Ügyek Kormánya az infokommunikáció területén is partnerséget kínál a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak, egyetértésben a hazánkban működő multicégekkel.”- zárta gondolatait Nyitrai Zsolt.

Dr. Schvarcz Zoltán lett az Év Informatikai Cégvezetője

A neves gazdasági és informatikai szakemberekből valamint a sajtó jeles képviselőiből álló zsűri az IKT szektor szakembereinek jelölései alapján választotta ki a pályázatot benyújtó szakemberek közül “Az Év Informatikai Cégvezetőjét” és “Az Év Fiatal Informatikai Vállalkozóját”.

Az előbbi elismerést idén Dr. Schvarcz Zoltán, az XAPT Hungary Kft. ügyvezető igazgatója kapta, aki alapítóként közel 10 éve irányítja a céget.
Az alapítástól eltelt egy évtizedben az XAPT egy közel 100 főt foglalkoztató, az integrált vállalatirányítási rendszerek között Magyarországon jelentős piaci részesedéssel rendelkező, és a globális piacon is elismert céggé fejlődött. 2009-ben a cég csatlakozott az osztrák New Frontier Holding GmbH csoporthoz azzal a céllal, hogy további forrásokat és lehetőségeket kapjon a nemzetközi növekedéshez. Ebből következően az XAPT Hungary Kft. számára a 2009. év során a legfontosabb feladatok a hazai és nemzetközi piacbővítéshez, saját iparági fejlesztések készítéséhez és a Microsofttal való nemzetközi együttműködés szélesítéséhez kapcsolódtak. Az év során a már meglévő kanadai leányvállalatuk mellett megalapították leányvállalatunkat az Amerikai Egyesült Államokban is. Leányvállalataikkal nagy értékű projekteket valósítottak meg Kanadában és az Egyesült Államokban, valamint partnereikkel közösen a Közel- és Távol keleten, továbbá több európai országban. Közel 20 országban működik az általuk bevezetett rendszer vagy az általunk készített fejlesztés. Árbevételünk jelentős része exportból származik.

Az XAPT felkerült a Deloitte Fast 50 listára, a közép-kelet-európai régió 50 legdinamikusabban fejlődő technológiai vállalkozásainak rangsorába. A rangsorban a 36. helyen áll.

Schvarcz Zoltán legjelentősebb személyes eredményének azt tartja, hogy olyan stratégia mentén sikerült az XAPT Hungary Kft-t fejleszteni és vezetni, ami az elmúlt 10 évben töretlen fejlődést eredményezett és megteremtette az alapjait a további fejlődésnek és regionális terjeszkedésnek.

Az Év Fiatal Informatikai Vállalkozója címet Varga Tamás, a Carnation Zrt. fejlesztési igazgatója kapta.

Varga Tamás 2007 januárjában csatlakozott a Carnation csapatához, feladata a fejlesztési divízió operatív vezetésén túl a cég technológiai és fejlesztési stratégiájának kézben tartása, valamint a tanácsadók és ügyfelek támogatása technológiai szakértőként.
2009 januárjától a Carnation tagja a MEFIT kuratóriumának, Varga Tamás személyében aktívan közreműködött a Titán program részleteinek kidolgozásában valamint az IVSZ és a MEFIT szervezésében 2010 elején lezajlott e-Skills országos rendezvénysorozatban is. 2009 áprilisában közreműködésével a Carnation belépett a Mobilitás és Multimédia Klaszterbe (MMKlaszter), amely a magyarországi mobil- és multimédiás technológiák szereplőinek és a hazai kutatás-fejlesztési kapacitás összefogására, valamint – e kapacitásra alapozva – a hazai találmányok (világ)piaci bevezetésére jött létre. 2009 első negyedévében személyes irányításával elérték, hogy a cég 20 fős technológiai csapatában mindenki legalább egy nemzetközi minősítéssel rendelkezik.
2009 tavaszán Londonban a Sitecore CMS elismert oktatójává vált, melyet elsőként sikerült megszerezni nem Sitecore alkalmazottnak. 2009-ben munkájuk elismeréseként átvehették a Sitecore Site of The Year díjat is a 2008-as Labdarúgó EB és az Olimpiai híreket és videókat kiszolgáló telesport.hu weboldal fejlesztésért és üzemeltetéséért.

Varga Tamás a sok nemzetközi és hazai elismerés mellett legnagyobb eredményének a Mobilitás és Multimédia Klaszterben folytatott aktív munkájának gyümölcsét, a két nyertes Európai Uniós pályázatot tartja. A “Komplex multimédiás alkalmazáscsomag kifejlesztése mobilinternetre és a hozzá kapcsolódó internetes fejlesztések” és az “MSL Accessibility jelnyelvi digitális akadálymentesítő keretrendszer fejlesztése” pályázatok összesen több mint 580 millió Ft támogatást kaptak, és a projektek összértéke eléri az 1,2 milliárd Ft-ot.
Egyetlen magyar full-service ügynökségként, a Carnation ismét felkerült a Deloitte Fast 50 listára, a közép-kelet-európai régió 50 legdinamikusabban fejlődő technológiai vállalkozásainak rangsorába. A rangsorban a Carnation a 24. helyen áll.

A Gyurós Tibor-díjról

A díjat az IVSZ 1997-ben alapította – melyet 2001 óta minden évben – tragikus repülőgép balesetben elhunyt akkori elnökének, Gyurós Tibor emlékének szentel. “Az Év Informatikai Vezetője” és “Az Év Fiatal Informatikai Vállalkozója” pályázat mára már az iparág szép hagyományává vált: a díjban minden évben olyan kiemelkedő szakemberek részesültek, akik kimagasló eredményességgel vezetik saját vállalatukat és tevékenységükkel jelentős mértékben hozzájárulnak a hazai informatika fejlődéséhez. A díjazottak közül számos informatikai szakember ma már nem csak a hazánk, hanem a régió IKT iparágának aktív formálója és meghatározó alakja.

A partneri viszony folytatását ígérte Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő az IVSZ Közgyűlésén elhangzott köszöntőjében, hangsúlyozva, hogy az új kormány a párbeszéd és a nemzeti együttműködés kormánya lesz.

Nyitrai Zsolt kitért a Fidesz informatikai munkacsoportjának és az Informatikai Vállalkozások Szövetségének hatékony együttműködésére és rámutatott: a Nemzeti Ügyek Kormánya kiemelten kezeli majd az e-demokrácia, az e-részvétel és az e-befogadás ügyét.
A munkacsoport elnöke beszédében aláhúzta: sokkal több figyelmet kell majd a jövőben az internetes tartalomipar fejlesztésére fordítani és a szolgáltatásalapú versenyt is erősíteni kell az infrastruktúra alapú mellett.

“Lehetőségünk van jó irányba fordítani az infokommunikáció ügyét.” – zárta beszédét Nyitrai Zsolt, megköszönve a munkát a leköszönő és sok sikert kívánva az IVSZ új elnökségének.

Az IVSZ tagjai a tisztújító Közgyűlésen Laufer Tamást választották új elnöknek.