Nyitrai Zsolt a kijárási korlátozásról kijelentette: Az intézkedés célja, hogy a járvány terjedési sebessége lelassuljon. Ezért a szegmentált társadalmi csoportokkal speciális csatornákon keresztül kommunikálunk: kiadványok, szakmai folyóiratok, videók készülnek, hírleveleket kapnak az őket érintő kérdésekről, problémákról. Hozzátette:

Jelen helyzetben minden ügy elé került a magyar állampolgárok egészségének védelme. 

Kiemelte, hogy a pedagógus társadalom gyorsan alkalmazkodott a digitális oktatáshoz. 

A járvány elsősorban az időseket, illetve valamilyen krónikus betegséggel küzdőket veszélyezteti leginkább. Ezért őket külön kérjük, hogy még inkább működjenek együtt a korlátozó intézkedések betartásában és a koronavírus idején otthon maradjanak. 

Ami a magyar egészségügyi rendszert illeti, a korai kormányintézkedéseknek köszönhetően hazánk még idejében lépett a koronavírus felismerését és kezelését illetően – mondta Nyitrai Zsolt. 

A folyamatosan vásárolt védőfelszerelések, tesztek, maszkok számában jól állunk, illetve az Eurostat friss adatai alapján a 100 ezer lakosra vetített kórházi ágyak száma is hazánkban sokkal jobb arányú, mint például Spanyolországban vagy Olaszországban – hangsúlyozta a miniszterelnöki megbízott.

(A teljes cikk megtekintéséhez kattintson a képre)

Hazánk uniós elnöksége alatt dr. Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkára tölti be az uniós Távközlési Miniszterek Tanácsának elnöki tisztét.

(A teljes cikk megtekintéséhez kattintson a képre)

dr. Nyitrai Zsolt infokommunikációért felelős államtitkár az m1 ma reggel c. műsorában elmondta: alkotmányos garanciát kaphat az infokommunikáció, ugyanis az infokommunikációs államtitkárság javaslata XXIV. cikként beépült az Alaptörvény-tervezetbe.

A XXIV. cikk így szól: “Az állam működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány eredményei alkalmazására.” (Forrás: az Alaptörvény-tervezet Országgyűlésnek benyújtott változata, http://www.parlament.hu/irom39/02627/02627.pdf)

Az m1 Ma reggel interjúja:

Képek a tv2 Este c. műsorának forgatásáról:

Az infokommunikációs államtitkár beszélt arról is, hogy ez az első számon kérhető, egységes cselekvési terv a hazai infokommunikáció történetében.

A továbbiakban kifejtette, a magyar kormány egyik legfőbb célja, hogy Magyarország területén mindenhol elérhetővé váljon a szélessávú internet és egymillió új internetező használja a digitális világ nyújtotta előnyöket.

– Ha kormányzati informatikáról esik szó, az ember emlékezetébe csupa olyan címlaptörténet kezd el felderengeni, mint a kakaóbiztos óvodai számítógépek, a digitális iskolai táblák, vagy a túlszámlázott kormányzati portál ügye.

– Kétségtelen, hogy korábban igen rossz volt a kormányzati informatika megítélése, ami az elmúlt nyolc év velejéig romlott, korrupt beszerzési gyakorlatának következménye. Amikor átvettük az ország vezetését, és láttuk milyen állapotokat hagytak ránk a szocialisták a kormányzati informatika területén, úgy döntöttünk, húzunk egy képzeletbeli vonalat: idáig tartott a múlt, innen kezdődik a jövő. A múlt lezárásaként összeállítottunk egy “Fehér könyvet”, ami a múlt infokommunikációs fiaskóit és visszaéléseit mutatja be. Mivel nekünk nem dolgunk a személyi felelősség megállapítása, ezért a dokumentumokat átadtam Papcsák Ferenc és Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosoknak.

– Milyen kirívó ügyekre derült fény?

– Annyi visszaélésre bukkantunk, hogy felsorolni is sok lenne őket. Az államkassza iparszerű megcsapolására alkalmazott módszerük már önmagában is jelenségértékű: az informatikai közbeszerzéseket többnyire 143-as eljárás keretében folytatták le, vagyis “nemzetbiztonsági fontosságú”-vá nyilvánították őket. Ezzel tették lehetővé a nyilvános közbeszerzési eljárások kikerülését, az üzletek baráti cégeknek való juttatását. Ezek után talán nem meglepő, hogy rendszeresen túlárazták a projekteket, amivel évi több tízmilliárd forint kárt okoztak az adófizetőknek, és akkor még nem beszéltünk a szakszerűtlenség következményeiről: tízmilliárdokat költöttek el olyan párhuzamos informatikai rendszerekre, amelyek csak szigetszerű működésre képesek, egymással kommunikálni nem. A leghajmeresztőbb azonban a kritikus állami adatbázisok kezelésének a kiszervezése. Az hagyján, hogy a kiszervezések költségeit is az állam fizette, de belegondolni is félelmetes, mekkora biztonsági kockázatot jelent, hogy például a lakcím-, az egészségügyi-, és az agrár-nyilvántartások kezelése is magáncégekhez került, miközben a terület nem volt törvényileg szabályozva. A mai napig évi 12 milliárd forintot fizetünk ki 70 magáncégnek, amelyek közt van olyan, amelyik nemrégiben az állam megzsarolását is megengedte magának.

– Visszaveszik tőlük az adatbázisok kezelését?

– Januárban kezdjük meg a tárgyalásokat az érintett vállalkozásokkal, de rontaná a kormány tárgyalási pozícióit, ha most részletekbe bocsátkoznék.

– Mi a helyzet a törvényi szabályozással?

– Nemrégiben négyötödös többséggel fogadta el a Parlament a nemzeti adatvagyonról szóló törvényt, de ezzel még nincs vége, mivel az információbiztonságról szóló törvényt is mielőbb meg kell alkotnunk. Magyarország soros uniós elnökségéhez kötődően januártól az EU Távközlési Tanácsának elnöki tisztét is betöltöm. Ebben a feladatkörben is az információbiztonságot fogom előtérbe helyezni.

– A napokban meghirdetett Digitális Megújulás Cselekvési Tervnek is van uniós vonatkozása?

– Természetesen, hiszen összhangban van az unió fejlesztési programjaival, sőt a megvalósításhoz szükséges forrásokban támaszkodik is rá. Az EU-ban nem kérdés, hogy a fejlődés, a versenyképesség kulcsa az infokommunikáció fejlesztésében, a modern technológiák elterjesztésében rejlik. Ennek szellemében született az Európa 2020 stratégia keretein belül a Digitális menetrend is. A meghirdetés előtt álló Új Széchenyi Terv sem kisebb célt szolgál, mint hogy hazánkat középtávon Közép-Európa legversenyképesebb országává tegyük. Ehhez képesnek kell lennünk a magyar kreativitást a fejlődés szolgálatába állítani. Ezt szolgálja a Digitális megújulás.

– Az rendben, hogy a magyarok legendásan kreatívak, de az meg tapasztalat, hogy a kreatív elmék vagy külföldön teljesednek ki, vagy itthon őrlődnek fel a szélmalomharcban.

– Ennek akarunk véget vetni. A négy akcióterv 83 konkrét akciójavaslatot tartalmaz. Ezek kidolgozása úgy történt, hogy a Digitális Magyarország című vitairatunkhoz a Digitális Konzultáció során több száz vélemény és hozzászólás érkezett szakmai és civil szervezetektől, vállalkozásoktól, amivel eleve megmozgattunk alkotó energiákat. Ezeket a javaslatokat figyelembe vettük, beépítettük a cselekvési tervbe. Az ebben foglalt fejlesztési irányok a kereteket meghatározzák, így mindenki számára világos az irány, és számon kérhető a programok ütemezése.

– Melyek a terv legfontosabb elemei?

– Három fő csapásirány van. A programok egyik csoportja azt a célt szolgálja, hogy minél több ember legyen részese, felhasználója a digitális világnak, a másik csoportja pedig azt, hogy a gazdaság szereplőinek növekedjen a versenyképessége. A harmadik az államigazgatás informatikai megújítását szolgálja, hogy felgyorsuljon és hatékonnyá váljon az ügyintézés.

– Ehhez infrastrukturális fejlődésre van szükség, hiszen ma sok településen nincs szélessávú internetelérés. Rá akarják bírni például a mobilszolgáltatókat, hogy biztosítsák a széles sávot a kistelepüléseken is?

– A kormány eltökélt célja a teljes szélessávú lefedettség elérése minden magyar településen, sőt például a vasúti kocsikban is, ami összhangban van az Európai Unió távközlési stratégiájával. Az már biztos, hogy ebben a kérdésben fontos szerepe lesz az állam és a vállalkozások összefogásának. A mindenhol elérhető szélessáv közös érdek, ezért a kormányzat hamarosan olyan piacösztönző pályázatot hirdet meg, ami az állami források biztosítása mellett piaci forrásokat is megmozgat a száz százalékos lefedettség eléréséért.

– Feltéve, ha az emberek azon csoportja is felhasználóvá válik, amelyik eddig csak távolról, gyanakodva szemlélte az informatikai eszközöket.

– Sokan vonakodnak megismerni a digitális eszközökben rejlő lehetőségeket, noha ezek kényelmesebbé teszik az életünket. Számításaink szerint egymillióval több honfitársunk előtt nyílhatna meg ez a világ az alapvető készségek megtanításával és az elérési lehetőségek megteremtésével.

– Sokan már annak örülnének, ha a lassú és túlbürokratizált közigazgatás ügyfélbarátabb lenne.

– És ha olcsóbban működne! Ezért vannak a tervben programok a papíralapú dokumentumok kiváltására a közigazgatásban, ezért célunk a közigazgatás rendszereit koherens módon összekötő hálózat kialakítása. Ezért vezetjük be az egységes állampolgári kártyát, amivel minden hivatali ügy intézhető lesz, és egyben megteremtjük az államigazgatásban az elektronikus díjfizetés lehetőségét. Ösztönözzük a modern forgalomirányítási rendszerek elterjedését mind a közúti, mind a vasúti közlekedésben, valamint digitális figyelő- és riasztási rendszerek bevezetését a vízgazdálkodás és a környezetvédelem területén. És még nem is beszéltünk a magyar-magyar kapcsolattartásról, ugyanis a digitális világ sokkal könnyebb lehetőséget nyújt a határon túli magyarsággal való élő kapcsolat kialakítására.

– A cselekvési tervet végignézve kiderül, hogy az életünket a műemlékvédelemtől az egészségügyön át forradalmasíthatják a bevezetni tervezett digitális technológiák, azonban ott bújkál az emberben a kisördög: vajon lesz ennyi fejlesztésre pénz?

– A Digitális megújulásra nagyságrendileg százmilliárdos állami és EU-s forrás áll rendelkezésre. Csakhogy ezúttal okosabban, célzottabban, és úgy lesz elköltve, hogy piaci forrásokat is megmozgasson.

(Bertók T. László, Magyar Nemzet)

Az államtitkár a megszületett anyagot összehasonlítva az előző évek hasonló stratégiáival kiemelte: ez nem fog a “polcon maradni”, hiszen végrehajthatóak és számon kérhetőek a benne foglaltak.

Arra a kérdésre, hogy hogyan készült a Digitális Megújulás Cselekvési terv, Nyitrai Zsolt úgy válaszolt: néhány hónappal ezelőtt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkársága nyilvánosságra hozta a digitális megújulás vitairatát, ami tartalmazta az államtitkárság vízióját e területről.

Az államtitkár válaszában hangsúlyozta: pontosan azért bocsátottuk társadalmi vitára az anyagot, mert magunk sem szántuk véglegesnek annak teljes tartalmát, illetve szükségesnek tartottuk, hogy az érintettek is kifejthessék véleményüket. Hozzátette: több száz javaslat érkezett a vitairathoz társadalmi szervezetektől, magánszemélyektől és vállalkozásoktól egyaránt. Nyitrai kifejtette: a Digitális Magyarország vitairat jelentős változásokon ment keresztül a javaslatok hatására, így lett belőle a Digitális Megújulás Cselekvési terve.

Az államtitkár a cselekvési terv szerkezetéről elmondta: az előző stratégiákhoz képest nagy változás, hogy ez nem fog a “polcon maradni”, hozzáfűzve: egy számon kérhető anyagot alkottak meg, melynél a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium különböző kitörési pontokat és irányokat azonosított be az infokommunikáció területén a 2010-2014-es időszakra vonatkozóan. A stratégia végrehajtására akcióterveket alkotott meg az államtitkárság, a tárca pedig felelősöket jelölt ki a végrehajtásra, azaz számonkérhetővé vált az akcióterv.

Az NFM államtitkára elmondta: Magyarország ezzel a fejlesztéssel felsorakozik a legmodernebb államok sorába, mert a beruházásnak köszönhetően 450 közintézmény 650.000 felhasználója az elérhető legnagyobb sebességű hálózaton kommunikálhat egymással és a nagy egyetemi, kutatói központokkal.