TV Eger

Az ülést Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselője nyitotta meg. Köszöntötte a résztvevőket, kiemelten Csepreghy Nándort, a Miniszterelnökség miniszterhelyettesét, – aki 15 óra 52 perckor a Dobó téren adta le a hagyományos tiszteletadó díszlövést – valamint Dányi Gábor helyettes államtitkárt.

A miniszterhelyettes beszéde kezdetén elmondta, hamarosan véget ér a 2010 óta tartó politikai kurzus második ciklusa, és ilyenkor érdemes számot adni a fejlesztéspolitika terén elért eredményekről.  Két évvel ezelőtt miniszterelnök úr Habis László polgármester úrral Egerben is aláírt egy megállapodást, melyet Modern Városok Programként ismerhetnek: Eger és térsége 76 milliárd forinttal gazdagodik.  Az eddigiek során – a szigorúan Egernek szánt források közül – 7 milliárd 600 millió forint került átutalásra.

A kormány úgy döntött tavaly, hogy 2017. június 30-ig az összes pályázati forrást meg kell hirdetni. A tervet sikerült teljesíteni. A tét, hogy melyik EU-s tagállam tudja hamarabb dinamizálni az ország gazdasági fejlődését. Elmondható, hogy pozitívak a számok: hazánkban mintegy 200 ezer emberrel dolgoznak többen 2010-hez képest, a költségvetési hiány évek óta kevesebb, mint 3%, az ország adósságállománya egyre csökken. Az idei évben is mintegy 1000 milliárd forintot tudunk fejlesztésekre költeni – folytatta, majd köszönetet mondott a magyar adófizetőknek ezért az előrelépésért.

Az Európai Unió tagállamai közül hazánkban a 2. legolcsóbb a havi rezsiköltség a családok számára. A fejlesztéspolitika 2013-ban megkezdett átalakításának köszönhetően elértük, hogy a témában születő döntések nem Budapest-központúak – mondta. Csepreghy Nándor hangsúlyozta: egy sikeres ország, egy sikeres főváros és sikeres vidék együttműködésének függvénye. Új intézményrendszeri struktúrát hoztunk létre, kiemelt szerepben a megyei fejlesztési biztosként is működő országgyűlési képviselőkkel: Heves megye, így Eger esetében is, Nyitrai Zsolttal. A miniszterhelyettes kiemelte: munkájának eredményeként, Eger és Heves megye a TOP-os forrásokból több tízmilliárd forintot kap.

Az ülés zárásaként Nyitrai Zsolt méltatta a Heves Megyei Fejlesztéspolitikai Kerekasztal stratégiai fontosságát. Kiemelte: minden fontos vélemény ideérhet, hiszen számos terület képviselői jelen vannak, meglátásuk ide kerülhet napirendi pontként. A megyei számokat tekintve több mint 50 milliárd forint áll rendelkezésre a TOP keretében. Egy szimbolikus dolog, egy több mint 30 éves terv is megvalósul: Egert az M3-as autópályával összekötő M25-ös út építése. A TOP-os pályázatok első körében a döntések egy része megszületett: 82 támogatói döntés Heves megye tekintetében, mely 51 települést érint, valamint több mint 13 milliárd forintot jelent mind ez idáig. Nyitrai Zsolt beszéde végén kiemelte: cél a Heves megyei települések felzárkóztatása, modernizálása.

Fontos kiemelni, hogy olyan projektek támogatása a cél, amelyek a településeken jelentkező, a mindennapi élet során fölmerülő problémák orvoslására alkalmasak, ezért a már megszületett támogatói döntéseseket a Heves Megyei Fejlesztéspolitikai Kerekasztal tagjaival, a megyei önkormányzattal, a kormányhivatal szakembereivel és a településvezetőkkel való folyamatos egyeztetések előzték meg. Fontos törekvés volt az is, hogy a pályázati elképzelések a helyben élő emberek javaslatai alapján szülessenek meg.

Jelentős fordulóponthoz érkezett a TOP megvalósítása Eger térségében is. Több település pályázatot nyert ugyanis a napokban, ezzel régóta várt fejlesztések indulhatnak el. Többek között Egerszalók faluközpontja is kiépül, a tiszanánai Dinnyéshát is megújul, de több fejlesztés indul,  Átányban a község vízelvezetési rendszere kerül felújításra,  a Füzesabonyi járásban többek között foglalkoztatási együttműködések támogatása kezdődik , Mezőszemerén az egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése valósul meg, Nagytályán az egészségügyi alapellátás és az óvoda infrastrukturális fejlesztésére kerül sor, Szarvaskőn turizmusfejlesztés, Szihalmon bölcsőde létrehozása  és külterületi vízelvezetés, Újlőrincfalván pedig  a polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítése indul a támogatói döntések alapján. A következő napokban további támogatói döntések várhatóak a térségben, úgy mint Ipari Park fejlesztése és Zöld Város – belvárosi területek rehabilitációja.

A pályázatok kiírása és megvalósítása két ütemben zajlik, jelenleg az első ütem első pályázatai kerültek elbírálásra. Heves megyében összesen 82 projektről született támogatói döntés, melynek értelmében 51 településen, 13,1 milliárd forint értékben kezdődhetnek meg a fejlesztések.

Megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztosként elsőrendű feladatom és célom pedig továbbra is az, hogy minél több forráshoz jussunk a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus során, és egy sikeres Heves megyét, egy sikeres térséget építsünk fel. Fontos hangsúlyozni, hogy a továbbiakban is elengedhetetlen az a széles körű összefogás, együttműködés, amelynek az eddig elért eredmények köszönhetőek.

Nyitrai Zsolt

országgyűlési képviselő
miniszteri biztos

TV Eger

Nyitrai Zsolt szerint Heves megyében is két fő cél fogalmazódik meg a fejlesztések kapcsán: a gyorsaság, másrészt a minél több forrás elérése. A kormány ennek érdekében számos pozitív változtatást hajtott végre: jelenleg is tárgyalások folynak arról a kezdeményezésről, amit az előző fejlesztési kerekasztal tanácskozásán vetettek fel. Ennek lényege, hogy hozzuk előre a későbbre szánt uniós források kifizetését. Jó hír az is, hogy a kormány támogatja azt a javaslatot, miszerint a tárcák 10 százalékkal túlvállalhatnák a fejlesztéspolitikai döntéseket, a különbözethez pedig hazai források nyújtsanak fedezetet. Mindez növelné a versenyt a projektek között, és bővítené a rendelkezésre álló összeget. Ez a tapasztalatok szerint hatékonyabbá teszi a fejlesztési pénzek elérését.

Dányi Gábor helyettes államtitkár elmondta, hogy az uniós pénzek koordinálása azt jelenti, hogy a tárcákkal közösen zajlik az összes operatív program monitoringja, segítése, valamit ellenőrzése is. Mint hozzátette: a források 60 százaléka már megnyílt, jelenleg 5 ezer milliárd forint áll rendelkezésre, az idén ez az összeg 7,5 ezer milliárdra nő, ezen belül a vállalkozások ezer milliárd forintnyi támogatásra pályázhatnak.

A cégek számára egyszerűbbé tettük a folyamatot: a halasztott önerő bevezetése lehetővé teszi, hogy az önrészt a projekt lezárása után fizessék csak ki. Az önerő igazolása is egyszerűbbé vált, nem kell készpénz, illetve ingatlanfedezet. A biztosítékmentesség pedig immár bizalmi alapon zajlik (amennyiben cégnek 2 éve nem volt adótartozása), így nem lesz szükség a bankgaranciára. Így egyszerűbbé, gyorsabbá válik a pályázati folyamat – tette hozzá.

A vállalkozásoknak nyújtott források elosztása kapcsán kiemelte: a napokban indult a 44 milliárdos, 0 százalékos gazdaságfejlesztési hitelt, amelyet az MFB-pontokon keresztül lehet igénybe venni. Mivel nagy az érdeklődés a telephelyek fejlesztésére, nyár végétől lehet hozzájutni ahhoz a kombinált támogatáshoz, amelynek fele vissza nem térítendő támogatás, a másik fele pedig kedvezményes hitel.

TV Eger

Nyitrai Zsolt elmondta: elsőrendű feladatunk, hogy a leghatékonyabb minőségű munkával, a leghamarabb eljussanak a fejlesztési támogatások Heves megyébe. Ezt a célt segítik elő a kormányzati szervek, így mások mellett a Nemzetgazdasági Minisztérium, az önkormányzatok, valamint a Heves Megyei Fejlesztéspolitikai Kerekasztal folyamatos együttműködése.

Hozzátette: ezt az egyeztetési folyamatot támogatja Oláh Gábor helyettes államtitkár, aki egyben a kormányzaton belül a TOP-os források koordinálásáért is felel. Az önkormányzatok vezetőinek módjuk lesz arra, hogy konkrét tervekkel, kérdésekkel szembesítsék a terület kiváló ismerőjét – fejtette ki Nyitrai Zsolt.

Oláh Gábor hangsúlyozta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely az uniós források elosztásának 60 százalékáért felelős, elsősorban a munkahelyteremtésre fókuszál, s ennek megfelelően állították össze a felhívásokkal kapcsolatos tervüket is.

Mindeközben átalakult a teljes intézményrendszer, az elosztás pedig a megyei szintre került, így a Magyar Államkincstár megyei szervezetei képviselik majd a Nemzetgazdasági Minisztérium szándékait és segítik a szabályos végrehajtás folyamatát. További változás, hogy a forrásokat az önkormányzatokon keresztül továbbítják, így nem közvetlenül a vállalkozások kapják a pénzt, ami növeli majd az átláthatóságot – fejtette ki.

A tárca – folytatta a helyettes államtitkár – szövetséget kötött a megyei önkormányzatokkal és a megyei jogú városokkal annak érdekében, hogy az a 39 felhívás, amit a területfejlesztő hatóságok a közeljövőben közzé fognak tenni, minél jobban megfeleljenek a helyi fejlesztők igényeinek.

Kijelentette azt is, hogy folyamatosan konzultálnak az egyházakkal, kamarákkal, civil szervezetekkel, majd külön is köszönetet mondott Nyitrai Zsolt Heves megyei miniszteri biztosnak, amiért ezt a fórumot – a Heves Megyei Fejlesztéspolitikai Kerekasztalt – életre hívta, hiszen így a minisztériumnak is könnyebb lesz egyeztetnie a megyei fejlesztésekről, illetve a programok végrehajtásáról.

TV Eger

Nyitrai Zsolt hangsúlyozta, hogy a kormány – mint intézkedéseiből is kiderül -, igen fontosnak tarja az ifjúság sportolási lehetőségeinek bővítését. Ezt a célt szolgálja a mindennapos testnevelés bevezetése, ami egyértelmű siker, hiszen naponta 1 millió tanuló sportol az oktatási intézményekben. Mindez így van akkor is, ha az infrastrukturális feltételek még nem mindenhol adottak, de a kormány eltökélt abban, hogy országszerte megteremtse a szükséges feltételeket.

Mindezt az adatok is jelzik – folytatta -, hiszen míg 6 éve 16,5 milliárdot költött a költségvetés az óvodák, iskolák infrastrukturális fejlesztésére, addig most a kormányzat 118 milliárd forintot fordít ezekre a beruházásokra.

Nyitrai Zsolt szólt arról is, hogy amikor választókerületének településein jár, mindig megkérdezi a polgármesterektől, képviselőktől, civil szervezetektől, tanároktól, hogy mi mostanában a legnagyobb örömük, illetve problémájuk. Makláron egyértelmű volt a válasz, itt a legnagyobb gond az életveszélyessé vált a tornaterem volt, mert a gyereknek nem volt hol sportolniuk a téli hónapokban a településen. Ám az itteni vezetés munkájával sikerült megoldani a tarthatatlan helyzetet: a megfelelő pályázat segítségével valóra váltak elképzeléseik. A pályázati kiírás előnyben részesítette azon jelentkezőket, aki vállalták, hogy takarékos fenntartású, több sportág befogadására is alkalmas létesítményt működtetnek majd, lehetőséget adva a fogyatékos fiataloknak a rendszeres testedzésre.

Nos, az összefogás tehát végül eredményesnek bizonyult, az országban 500 pályázatot adtak be, ebből hatan nyertek Heves megyében, s legnagyobb örömünkre köztük volt Maklár is. Ebben szerepe volt a kormány adósságkonszolidációjának is, amely utat nyitott az új fejlesztéseknek, így most együtt örülhetünk például annak is, hogy a maklári Európa ls Világbajnok ugrókötelesek már saját helyükön készülhetnek az újabb versenyekre – tette hozzá.

Köszönet illeti a közreműködőket, a település vezetését, valamint Oroján Sándor volt maklári alpolgármestert, a Heves Megyei Fejlesztéspolitikai Kerekasztal koordinátorát, aki szintén sokat tett a csarnok felújításáért.

Hanuszik Csaba polgármester és Martonné Augusztin Katalin, a Maklári I. István Általános Iskola intézményvezetője is megköszönte az támogatást és az összefogást. Mindketten reményüket fejezték ki, hogy a 2. ütemben tovább folytatódhat a csarnok megújítása.

A beszédeket követően Pocsai Julianna református lelkész asszony valamint Korózs Péter plébános úr, megáldották az újranyitott tornatermet, majd a megjelentek az Európa- és Világ Bajnok Maklári Bosch Kötélugró Klub bemutatóját tekinthették meg.

TV Eger

Nyitrai Zsolt bejelentette, hogy a sajtótájékoztatót megelőzően, Csepreghy Nándor részvételével az országban először megalakították a Heves Megyei Fejlesztéspolitikai Kerekasztalt, amelynek fő célja és missziója a Heves megyei érdekek képviselete, a folyamatos párbeszéd, a vélemények beépítése a döntéshozatalba, amelynek fókuszában a megyei fejlesztéspolitika áll.

Mint kifejtette: olyan személyeket kértek fel közös gondolkodásra és munkára, akik sok emberrel állnak kapcsolatban, érdekeket, véleményeket tudnak közvetíteni, így aktívan vehetnek részt a döntések előkészítésében. A kerekasztal nem operatív, hanem stratégiai, konzultatív, illetve tanácsadó testület – tette hozzá.

Nyitrai Zsolt ismertette a testület tagjainak névsorát: a Magyar Katolikus Egyház képviseletében Ficzek László érseki helynök, Habis László Eger polgármestere, Sveiczer Sándor Heves polgármestere, Tóth József Tiszanána első embere, Bánhidy Péter, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Székely Zoltán, a Heves Megyei Területi Agrárkamara elnöke, Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora, a civil szervezetek képviseletében Soltész Gergő, az Eger Sikeréért Egyesület elnöke, Harmati László vállalkozó, Pajtók Gábor, a Heves Megyei Kormányhivatal elnöke, a három egyénileg megválasztott megyei országgyűlési képviselő (Horváth László, Szabó Zsolt, illetve Nyitrai Zsolt), Szabó Róbert megyei közgyűlési elnök, valamint Oroján Sándor, a kerekasztal koordinátora.

A testület nem zárt, bármikor bővíthető, természetesen fontos, hogy a létszám ne menjen a hatékonyság rovására. Azt kértem a részvevőktől, hogy azokat a tanácsokat, véleményeket, esetenként építő jellegű kritikákat hozzák el a kerekasztal üléseire, hogy azokat figyelembe vehessük a döntéseknél annak érdekében, hogy a fő cél, a sikeres, eredményes, összehangolt fejlesztéspolitika megvalósuljon Heves megyében – jelentette ki Nyitrai Zsolt. – A 2020-ig tartó uniós fejlesztési időszakra úgy is tekinthetünk, mint öt bő esztendőre, ami után még nem tudni, hogy mi következik – mondta Csepreghy Nándor.

Kifejtette: az unió nettó befizető tagállamai nyomást gyakorolnak Brüsszelre, hogy a 2004-ben csatlakozott országok 2020 után már ne legyenek jogosultak a fejlesztési forrásokra. A kormány ezért úgy készül, a 2020-ig hátralévő időszak az utolsó lehetőség arra, hogy olyan beruházásokat finanszírozzon, amelyek a gazdasági növekedést tartósan is fenntartható pályán tartják.

Abban kérünk partnerséget a településektől és a vállalkozásoktól, hogy mindenki végezze el a saját házi feladatát, és 2020-ra hozzuk olyan helyzetbe a magyar gazdaságot, ahol sokkal többen tudnak dolgozni, és a gazdasági növekedés nem a külső források beáramlásának, hanem a gazdaság belső teljesítményének függvénye – fogalmazott az államtitkár.

Kitért arra, hogy a 2014-20-as ciklusban a forrásokat hatékonyan kell felhasználni. “Ezért nem engedjük, hogy e pénzekből látványberuházásokat finanszírozzanak, és nem engedjük azt sem, hogy ezen pénzeket egy-egy gazdasági érdekcsoport kisajátítsa” – jelentette ki.

Csepreghy Nándor emlékeztetett arra, hogy a kormány egy új pályázati értékelési rendszer kidolgozását is kezdeményezte, annak érdekében, hogy garantálható legyen az uniós források munkahelyteremtésre, illetve gazdaságnövekedést előmozdító beruházásokra való felhasználása. Hozzátette: kizárólag a pályázatok beltartalma lehet bírálati szempont, a kabinet ezért arról is döntött, hogy létrehoz egy pályázatértékelői szaknévsort.

“Ma Magyarországon – az EU-ban nem példa nélküli módon – egy olyan ellenzékkel küzdünk nap, mint nap, akinek politikai eszköztárába beletartozik az is, hogy saját hazáját jelenti fel Brüsszelben – szögezte le.

Eger kapcsán kitért arra, hogy a várossal a kormány már megállapodást kötött a Modern Városok Program keretében. Az önkormányzati adósságkonszolidáció keretében pedig mintegy nyolcmilliárd forintnyi terhet vett le a település válláról a kabinet. Nem új diskurzusról van tehát szó, hanem egy új fejezet nyílt a régóta tartó együttműködésben – mondta.