Mint ismert, Nyitrai Zsolt még a törvény tárgyalása előtt párbeszédre hívta az egri borvidék szőlőtermelőit és borászait. A fórumon elhangzott észrevételek közül a honatya többet beépített a törvényhez benyújtott módosító javaslataihoz.

Az egri országgyűlési képviselő az általános vitában utalt is erre a találkozóra, amikor arról szólt, hogy a borászok egyértelműen megfogalmazták: a származás- és eredetvédelem a legfontosabb feladat, méghozzá azért, mert pusztán ebben a mezőben tudnak versenyképesek lenni például a chilei vagy az olasz borokkal szemben.
Hozzátette azt is, hogy az Egri borvidék képviselőjeként nemes kötelességének tartja, hogy minden, a borvidék szempontjából fontos szabályozási kérdésben ismertesse a véleményüket.

Nyitrai Zsolt módosító javaslatait tehát elfogadta az Országgyűlés. Az egyik lényege: a hegyközségi járulék alapjának a meghatározását szabályozzák azért, hogy ne lehessen azt a borászokra nézve diszkriminatívan meghatározni. A másik módosító javaslat arra irányult, hogy az Európai Gazdasági Térség országaiból importált további feldolgozásra szánt borokra is kiterjedjen a járulékfizetési kötelezettség. Ez kiküszöböli majd a magyar termelők versenyhátrányát.

Végül a hegyközségi döntéshozatal során a küldöttet az őt delegáló hegyközségnek a hegybíró által nyilvántartott területe alapján minden megkezdett hektár után egy szavazat illeti meg azzal, hogy egy küldött legfeljebb a szavazatok többségét el nem érő számú szavazattal rendelkezhet. Ez kisebbségvédelmi okokból biztosítja, hogy azon borvidékek esetében, ahol kevés (2-3) hegyközség van, ne születhessen olyan döntés, amely valamely hegyközség kizárólagos szavazattöbbségével kerül elfogadásra.

A törvény elfogadását követően Nyitrai Zsolt kijelentette: örül, hogy mindhárom módosító javaslata belekerült a törvény végleges szövegébe, s bízik abban, hogy ezzel hozzájárulhatott mind a hazai, mind pedig az egri borászok érdekeinek védelméhez, valamint versenyképességük növeléséhez.

(forrás: TV Eger)

A hazai, így az egri bor védelme érdekében is tett javaslatot az egri borászokkal történt egyeztetés után a honatya.

Nyitrai Zsolt az Országgyűlésben, a hegyközségekről szóló törvény általános vitája során elmondta: Egerben és környékén sokra becsülik a szőlőtermelőket és a borászokat, büszkék rájuk, hiszen nagyon sok embernek és nagyon sok családnak adnak munkát, s a borral messze viszik Eger és a környékbeli települések jó hírnevét. Ezért az Egri borvidék képviselőjeként nemes kötelességének tarja, hogy minden, a borvidék szempontjából fontos szabályozási kérdésben ismertesse a véleményüket.
Emlékeztetett arra: a hatályos hegyközségi törvény 1994-ben született meg az Országgyűlésben, ezért nem is kérdés, hogy új jogszabályra van szükség.

– Jómagam egy párbeszédre hívtam az Egri borvidék borászait – fejtette ki Nyitrai. – Abban teljes volt a konszenzus, hogy a mostani szabályozás idejétmúlt és változtatásra szorul. Abban is teljes volt az egyetértés, hogy ne csupán toldozgassuk-foltozgassuk a jogszabályt, hanem csináljunk egy újat és időtállót. A borászok is megfogalmazták: a származás- és eredetvédelem a legfontosabb feladat, méghozzá azért, mert pusztán ebben a mezőben tudunk versenyképesek lenni például a chilei vagy az olasz borokkal szemben.

Nyitrai Zsolt módosító javaslatokat nyújtott be a tervezethez. Az egyik lényege az, hogy a hegyközségi járulék alapjának a meghatározását szabályozzák azért, hogy ne lehessen azt a borászokra nézve diszkriminatívan meghatározni.

A másik módosító javaslat arra irányul, hogy az Európai Gazdasági Térség országaiból importált további feldolgozásra szánt borokra is kiterjedjen a járulékfizetési kötelezettség. Ez tervei és reményei szerint kiküszöböli majd a magyar termelők versenyhátrányát.
Összegzésül elmondta, hogy a jogszabály tervezetének legfontosabb pontjai: a területalapú érdekképviselet, a hegybírók szerepének rendezése, a hegyközség, borvidék, borrégió hármas egysége, a versenyképesség erősítése a külföldi konkurenciával szemben, valamint az eredetvédelmi kérdések.