A honatya által akkor kezdeményezett tudományos konferencia keretében felavatták Eszterházy szobrát, ebből az alkalomból mondott beszédet az országgyűlési képviselő.

Habis László polgármester, Hauser Zoltán rektor és Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő kezdeményezésére tartották meg az Eszterházy Emlékkonferenciát Egerben.

A kétnapos tanácskozáson számos előadás hangzott el az oktatási intézmény névadójáról, mások mellett Löffler Erzsébet mutatta be Eszterházy életét és munkásságát.

A tudományos tanácskozás keretében avatták fel azt a szobrot, amelynek az EKF Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény adott helyet.

Ünnepi beszédében Nyitrai Zsolt egyebek mellett szólt arról, hogy a szoboravatás nem egy külsőségeken alapuló látványelem csupán, hanem a múlt és jelen találkozásának pillanata, fényképe. Hozzátette: Eszterházy alkotta meg városunk díszítő egységét, s a műveltség gyarapítására, az oktatás fejlesztésére törekedett. A gondolkodó embereket akarta összefogni, mert a városkép eszmék nélkül üres.

A szobor leleplezése előtt Nyitrai újra így fogalmazott: Eszterházy itt van velünk és mosolyog.

(Fotó: Szántó György)

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos az ünnepségen elmondta, hogy az Európai Unió támogatása és a nemzeti felsőoktatási törvény elfogadása nyomán az idén mintegy 100 milliárd forint fordítható a magyar felsőoktatás fejlesztésére. Ebből több százmillió forinttal részesülhet az Eszterházy Károly főiskola, amely Észak-Magyarországon a bölcsészeti, pedagógiai és borászati képzés központja.

(a TV Eger felvétele)

A miniszterelnöki biztos bejelentette, hogy Eszterházy Károly püspökké szentelésének 250. évfordulója alkalmából emlékkonferencia megrendezését kezdeményezi.

Ternyák Csaba egri érsek azt hangsúlyozta, hogy Eszterházy Károly és Pyrker János püspök a város architektúráját meghatározó épületek, a Líceum, az Érseki Palota és a Bazilika építésével beírták nevüket Eger történetébe.

Habis László (Fidesz-KDNP) polgármester kifejezte reményét, hogy “a vidék legjelentősebb főiskolája”, amely a város legfontosabb intézménye is egyben, elnyeri a rangjának megfelelő egyetemi címet.

Hauser Zoltán, a főiskola rektora arról beszélt, hogy a 250 éves Líceum a magyar felsőoktatás szimbolikus épülete. Ez volt ugyanis az első olyan épület a történelmi Magyarország területén, amelyet kifejezetten egyetem céljára emeltek – mondta a rektor.

A Líceum a természettudományért elnevezésű projekt keretében teljes egészében megújult a város architektúráját uraló késő barokk Líceum, egyben 1300 négyzetméterrel 15 300 négyzetméterre nőtt a hasznosítható alapterület. A rekonstrukció lehetővé tette a könyvtári, a laboratóriumi és az infokommunikációs terek bővítését. Az intézmény Almagyar-dombi campusán kialakítottak egy új élelmiszer-tudományi épületet is.

(forrás: MTI)

(fotó: Szántó György)