Az NFM államtitkára elmondta: Magyarország ezzel a fejlesztéssel felsorakozik a legmodernebb államok sorába, mert a beruházásnak köszönhetően 450 közintézmény 650.000 felhasználója az elérhető legnagyobb sebességű hálózaton kommunikálhat egymással és a nagy egyetemi, kutatói központokkal.

2010. december 9-étől elérhetővé válik Magyarországon az ún. hibrid hálózat. A hagyományos internetet és a legkorszerűbb dinamikus pont-pont összeköttetéseket is lehetővé tevő hibrid rendszer átadása mérföldkő a magyar informatika történetében. Hazánk legkorszerűbb és legnagyobb teljesítményű optikai hálózata a szakmai körökben is elismert Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztő Intézet (az NIIF Intézet) műszaki teljesítményének köszönhetően, többéves kutatómunkával, világviszonylatban is a leghaladóbb technológiák alkalmazásával valósult meg.

A hibrid hálózat kifejlesztője és működtetője, az NIIF Intézet ünnepélyes keretek között jelentette be a magyarországi indulást. A mai átadó üzenete az, hogy újra a világ élvonalába kerültünk. Jelszavaink: modernitás és költséghatékonyság. A Nemzeti Ügyek Kormánya a jövő technológiáját támogatja – hangsúlyozta dr. Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár átadó beszédében.

Az NIIF Program keretében a magyar felsőoktatás, kutatás és közgyűjteményi hálózat informatikai hátterének fejlesztését és működtetését 20 éve az NIIF Intézet biztosítja. A kutatás és felsőoktatás információs infrastruktúrája a hibrid hálózat átadásával új történelmi szakaszához érkezett. A magyarországi felsőoktatási és kutatási informatikai háttér ezzel nemzetközi összehasonlításban is jelentős lehetőségekhez jut. A fejlesztés a legkorszerűbb technológia alkalmazásával teszi elérhetővé a hazai kutatók, közgyűjtemények, egyetemi oktatók és hallgatók számára az egész világ kutatóit összekötő GÉANT rendszer elérését. Így hozzáférést biztosít a nagy értékű kutatási erőforrásokhoz, kísérleti eszközökhöz, szuper-számítógépes kapacitásokhoz, a kutatási információk adattáraihoz, a távoli kutatási együttműködés eszközeihez, de a világ különböző részein található egyedi nagyberendezésekhez is (pl. CERN gyorsító és feldolgozó központok stb.).

A magyar kutatás nemzetközi pozíciója és az ország gazdasági versenyképessége szempontjából alapvető jelentőségű hibrid hálózatot az NIIF Intézet az ún. “fekete üveg” infrastruktúrára alapozva építette ki, ezzel jelentős nemzetközi elismerést is kiváltva. A fekete üveg alapú infrastruktúrára épülő DWDM technológia (a fényhullámokra ültetett információk extrém átviteli sebességet biztosító legkorszerűbb technikája) a legmagasabb elérhető átviteli kapacitást biztosítja.

A hibrid hálózat sávszélessége a későbbiekben is költséghatékonyan bővíthető, a kutatók speciális nagysebességű kommunikációs igényei maradéktalanul teljesíthetők. A hibrid adathálózat kialakításával a hazai felsőoktatás és kutatás informatikai háttere világszínvonalúvá vált – emelte ki az átadón az NIIF Intézet igazgatója, Nagy Miklós. Magyarországon ezzel elérhetővé válik a dinamikus lambda szolgáltatás a végfelhasználók számára. A fejlesztés nyomán Közép-Kelet-Európában elsőként nálunk alkalmazható a 40 Gbps technológia. 2011-től a 100 Gbps technológiák, illetve az integrált menedzsmentet megkönnyítő IPoDWDM technológiák tesztelésére is lehetőség nyílik a fejlesztésnek köszönhetően.

A hibrid felsőoktatási és kutatási adathálózati fejlesztés a HBONE+ nevű, átfogó elektronikus infrastruktúra fejlesztési projekt része, melyet az NIIF Intézet 2009-2011 között valósít meg, az NFT2 (Új Magyarország Fejlesztési Terv) által támogatott TIOP 1.3.2 projekt és KMOP-4.2.1/A_2 projekt keretében, európai uniós források bevonásával. A hibrid hálózati fejlesztés a teljes HBONE+ projekt 4.2 MdFt-jának mintegy felét teszi ki.