TV Eger

Amikor a világ összedől, a lét és nem lét között kell választanunk… emlékeztetett Szent-Györgyi Albert gondolataira Nyitrai Zsolt, aki hozzátette: ma is aktuális ez a felvetés, hiszen a magyarok függetlensége és szabadsága napjainkban is alapvető kérdés.

Mint kijelentette, Magyarország van, volt és lesz, 171 évvel ezelőtt is érezni lehetett, hogy van valami a levegőben, nagy változások elébe nézünk, egy nagy nemzeti összefogással szabadságot és függetlenséget kell teremtenünk hazánkban.

Már akkor is világos volt, hogy nem tűrhetjük tovább egy idegen birodalom elnyomását, azt, hogy azok mondják meg, mit kell tennünk, akik sohasem jártak még itt.

A negyvennyolcas márciusi forradalmárok megalkották a 12 pontos kiáltványt, amely szabadságot, függetlenséget, önálló honvédelmet és saját haderő felállítását követelte a Habsburg Birodalomtól. Szerencsére már akkor sem voltunk egyedül, több európai nemzet is felvette a harcot az elnyomó hatalmakkal: a követelések egy részét kivívtuk, majd elvesztettük, néhányat a történelem során újra sikerült elérnünk – tette hozzá Nyitrai Zsolt.

A szabad sajtó kapcsán elmondta, ennek a követelésnek vannak a mai napig ható elemei, nálunk ma szólás- és sajtószabadság van, a sajtó magyar kézben van, nem a külföldi tulajdonosok mondják meg, hogy mi számít hírnek Magyarországon.

Az 1848-49-es Nemzeti őrsereg megalakítása is aktualitásokat vet fel, mert hazánkban évtizedeken át elmulasztották a magyar honvédség fejlesztését, de a mostani kormány most egy átfogó katonai fejlesztésbe kezdett, mert nyilvánvaló, hogy ma is meg kell védenünk határainkat. Ugyancsak az akkor követeltek között volt az önálló Magyar Nemzeti Bank felállítása, amelynek fontosságát megtapasztaltuk az utóbbi években, hiszen az ország jól teljesít, hazánk 2010-ben még sereghajtó volt a gazdaság területén, ma pedig éllovasok vagyunk a régióban – fejtette ki a képviselő.

Az 1848-as és az 1956-os hősök áldozatos küzdelme vezetett az 1989-es rendszerváltozásig, így az elődök harca nem volt hiábavaló. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a függetlenség kérdése ma is alapvető jelentőséggel bír: ne a külső hatalmi tényezők, birodalmak diktáljanak, nyelvünket, kultúránkat nekünk kell megvédenünk, és nekünk kell a jövőben is döntenünk a saját biztonságunkról és jólétünkről. Legyünk büszkék a magyar nemzet kiállására, mert hiába akartak minket eltörölni a térképről, mi ma is itt vagyunk! – jelentette ki Nyitrai Zsolt.

Nyitrai Zsolt és Juhász Attila Simon polgármester, valamint helyi intézmények és szervezetek képviselői, majd a legifjabb helyi lakosok is megkoszorúzták a Faluház falánál elhelyezett Petőfi Sándor, a forradalom költőjének faragott faszobrát, majd a jelenlévők megtekintették az ünnepi műsort.

fuzesabonytv.hu

Az ünnepség szerdán délután a tiszanánai Országzászlónál koszorúzással vette kezdetét, majd a kulturális műsort követően Nyitrai Zsolt mondta el beszédét.

Mint kijelentette, március 15-e a magyar szabadság napja, a magyar szabadság szimbóluma: 169 évvel ezelőtt azok mozdultak meg, aki Európa és Magyarország szabadságát egyaránt ki akarták vívni. Ezek a hősök életüket is hajlandóak voltak feláldozni, hogy elérjék céljukat.

A mai megemlékezés is arra figyelmeztet bennünket, hogy a szabadságért mindig meg kell küzdenünk, egész történelmünk azt bizonyítja, hogy a szabadságot sohasem adták ingyen. Az 1848-as forradalom jelentette a kezdetet, az akkori hazafiaknak köszönhetjük szabadságunkat. Nem hódoltak be ugyanis az idegeneknek, s önálló, független döntéseket hoztak a nemzet nagy kérdéseiről – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt.

Március 15. példája megmutatta számunkra azt is, hogy a magyarok képesek összefogni a nagy és közös cél elérése érdekében. Tisztelet a bátraknak! – tette hozzá -, azoknak, akik ezt az utat választották mindannyiunk jövőjéért.

A honatya emlékeztetett: 1848-ban összefogott magyar és nem magyar, nemes és polgár, fiatal és idős, férfi és nő, hiszen mindannyian jól tudták, hogy milyen nagy a tét. Kiadták a Nemzeti dalt, a 12 pontot, s megteremtették a sajtószabadságot is. Kossuth, Batthyány, Petőfi és Bem apó egyaránt kitűzték mellükre a kokárdát, és hitet tettek a függetlenség kivívása mellett.

Nyitrai Zsolt kijelentette: nem csak 1848-ban vagy 1956-ban, hanem ma is a függetlenségünkért küzdünk, azért, hogy megőrizzük Európa identitását, s újra kell fogalmaznunk céljait. Földrészünkön jelenleg mély változások zajlanak, nekünk, magyaroknak pedig fontos szerepünk van a helyes út megtalálásában, hiszen hazánk megerősödött, bizonyította életképességét.

A lázadás korszakát éljük, szembe kell mennünk azzal az uniós tervvel, hogy a jövőben ne legyenek nemzetek, csupán nemzetiségek.

Mi azon a véleményen vagyunk, hogy Magyarország legyen a magyaroké, Európa pedig az európaiaké, s ne Brüsszelből mondják meg nekünk, milyen legyen az adórendszerünk, s hogy csökkenthetjük-e a rezsiköltséget – jelentette ki.

A tiszanánaiak mindig is ápolták a hősök emlékét, van a településen ’48-as katonasír, nem rég pedig felavatták az ’56-os Büszkeség pontot. S bár a szabadságharc elbukott, nem volt hiábavaló a küzdelem, itt állunk és együtt hajtunk fejet a hősök emléke előtt! – fogalmazott az országgyűlési képviselő.

Beszéde végén Nyitrai Zsolt oklevelet adott át Orbán Károlynak, aki önkormányzati képviselőként, a helyi általános iskola igazgató-helyetteseként, valamint a Tiszanánai Református Egyházközség gondnokaként hivatásának tekinti az oktatást és a helyi közösség építését Tiszanánán.

Tóth József, a település polgármestere méltatta az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jelentőséget és máig ható tanulságait, majd ezt követően kitüntetéseket adott át az évforduló alkalmából.