Fotó: fidesz.hu

Erről a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára beszélt a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének irodájánál a halőri szolgálat gépjárműveinek átadásán csütörtökön Budapesten.

Bitay Márton Örs kitért rá: hazai forrásból finanszírozták a beruházást, amely azt a célt szolgálja, hogy egyre inkább kontrollálni lehessen a magyarországi horgászvizeket és minél kevesebb esély legyen az orvhalászatra, orvhorgászatra.

A fejlesztés révén minden megyében és a fővárosban is üzemel majd egy-egy terepjáró, amelyeket a MOHOSZ kötelékében szolgáló halőrök használnak majd.

Bitay Márton Örs kiemelte: a kormány 2014 óta több mint 1,3 milliárd forintot fordított a 400 ezer taggal rendelkező MOHOSZ és ezáltal az egész magyar horgásztársadalom támogatására, a magyar gazdaság teljesítménye pedig lehetővé teszi, hogy további forrásokat biztosítsanak majd ennek a területnek.

Az orvhalászatról elmondta, hogy bár az utóbbi években drasztikusan csökkent az engedély nélküli horgászok (rapsicok) száma, a problémára figyelni kell. A magyar állam 30-50 fővel üzemelteti az állami halőrszolgálatot, a MOHOSZ-nál pedig 400 halőr dolgozik, akiknek a számát a közeljövőben 800-ra akarják emelni.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország kormánya a magyar horgász társadalomra kiemelten fontos stratégiai, társadalmi partnerként tekint.

A miniszterelnöki megbízott a hal áfájának csökkentéséről elmondta: az intézkedéstől, amelynek értelmében 2018. január 1-től a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra csökken a hal áfája, azt várják, hogy néhány éven belül megduplázódik a halfogyasztás az országban.

(MTI – fidesz.hu)

TV2

Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára hozzátette: a kormány, a kormány szervei és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a civil szervezetekkel együttműködve, az elmúlt években sokat lépett előre az állatvédelem területén. Példaként említette, hogy bevezették a 4 hónaposnál idősebb ebek kötelező egyedi jelölését és nyilvántartását, ennek köszönhetően folyamatosan csökken a kóbor kutyák száma. Az ebrendészeti telepeken a kóbor kutyák száma öt évvel ezelőtt még elérte 30 ezret, 2015-re számuk 20 ezer alá csökkent.

Az államtitkár közölte: az állatok iránti felelősség tudatosítását szolgálja egyebek mellett a Nébih által indított Szabad a gazdi program, ami a menhelyi kutyák örökbe fogadására helyezi a hangsúlyt a kutya vásárlásával szemben. A Vigyél Haza Alapítvánnyal pedig egy, a kutyatartás szabályait és a felelős állattartás gyakorlati megvalósítását összefoglaló kiadványon dolgozik közösen a Nébih.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

Az állattartói felelősség tudatosítása nemcsak a társállatokat tartók, hanem a mezőgazdasági haszonállatot tartó gazdák körében is rendkívül fontos. Ezt a célt szolgálja az az előírás, amely értelmében Magyarországon a nagylétszámú állattartó telepeken állatjóléti felelőst kell alkalmazni, akiknek évente kötelező oktatásban kell részesülniük. Az ingyenes képzést eddig csaknem 4900 fő teljesítette sikeresen zárta gondolatait az FM államtitkára.

Nyitrai Zsolt, stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott kiemelte: 2010-óta különböző pályázatok útján közel 3 milliárd forint került a természet- és állatvédő szervezetekhez. A szervezetek fejlesztéseit és programjait támogatta ebből a forrásból a magyar állam és az Európai Unió.

A miniszterelnöki megbízott felidézte, hogy a napokban Kiskunlacházán az Ebsegély Alapítvány által üzemeltetett kutyamenhely kigyulladt és mintegy 60 kutya bennégett. A menhely megsegítésére a kormány az Földművelési Minisztériumon keresztül 1 millió forinttal támogatja az alapítványt.

Vetter Szilvia, a Magyar Állatvédelmi és Állatjólléti Társaság alelnöke elmondta: az állatvédelem erősítését célzó minden kormányzati intézkedés, állatvédelmi szemléletformálásra vonatkozó törekvés, a vonatkozó jogszabályok áttekintése, illetve a civil szervezetekkel való együtt gondolkodás üdvözlendő. Az állatvédelem nem képzelhető el a helyi és országos civil szervezetek áldozatos munkája nélkül, ehhez pedig mind erkölcsi, mind további anyagi forrásokra szükségük van.

Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora az eseményen jelentette be, hogy az egyetemen idén kötelező tantárgyként indul el magyar, angol, illetve német nyelven az állatvédelem. Ezen felül a felsőoktatási intézményben 2017-ben kezdődik majd el az állatvédelmi szakállatorvos képzés is.

(MTI/FM Sajtóiroda)