TV Eger

Nyitrai Zsolt felszólalásában elmondta: az állam életében vannak nagy rendszerek, stratégiai fontosságú területek, amelyeket időről időre meg kell frissíteni, hozzá kell igazítani a kor kihívásaihoz. Ilyen terület például az egészségügy vagy az oktatás rendszere.

Az nem is volt kérdés – tette hozzá -, hogy a magyarországi felsőoktatás átalakításra szorul. Szinte mindig is napirenden volt, de mindenki csak dobálta, „mint a forró krumplit”. Márpedig nagy  és fontos feladat ez, mert az, hogy valami jól vagy rosszul alakul az országban ezen a területen, csak évek múltán derül ki, akkor pedig már sokszor késő.

Ezért is volt fontos előrelépés, hogy a kormány vállalta az ezzel járó felelősséget, szakmai konfliktusokat, nehézségeket, majd döntéseket hozott. Pontosan a már sokszor említett cél eléréséért: az új, modern formában létrejövő értékmentés érdekében!

“Fokozatváltás a felsőoktatásban”- ezt a címet viseli a kormányzat új stratégiája, amely Magyarország számára komoly lehetőségeket kínál. Az anyag szerint a magyar felsőoktatás színvonalát emelni kell, versenyhelyzetet kell teremteni a felsőoktatási rendszeren belül.

Hazai és nemzetközi szinten versenyképes tudást kell adni a hallgatóknak, és ehhez meg kell teremteni a feltételrendszert. Mindezt úgy, hogy a munkaerő-piaci és társadalmi elvárásokhoz kell igazítani a képzési struktúrát – hangsúlyozta a képviselő.

Majd így folytatta: ennek szellemében kellett nekünk is áttekinteni a Heves megyei lehetőségeket. A stratégiai célokat szem előtt tartva javasoltuk a két megyei felsőoktatási intézmény, a gyöngyösi Károly Róbert és az egri Eszterházy Károly Főiskola összeolvadását. Ez persze, ahogy lenni szokott minden változásnál, nagy vihart kavart, hiszen felül kellett emelkedni személyes ambíciókon, a presztízsharcokon, de mára azt gondolom, mindenki belátta: a két intézmény egyesülése a helyes út.

Ez az út pedig egy erős tudásközpont létrejöttéhez vezethet Egerben. Abban a városban, ahol az országban először kezdte meg működését orvosi és jogi kar, és ahol Eszterházy Károly 1762-ben Lyceumot építtetett abból a célból, hogy a városban egyetem működjön.

Nyitrai Zsolt arról beszélt, hogy a szakszerűség fellegvárának, nem pedig a meddő tudás elefántcsonttornyának kell lennie egy egyetemnek vagy egy főiskolának. Legyen szó bölcsész- s agrártudományról, vagy éppen a turizmus oktatásáról. Az alkalmazott tudományok egyetemének státusza, oktatáspolitikai koncepciója ezt a célt szolgálja, szorgalmazza. Ennek magam is hangot adtam a főiskola továbbfejlesztése kapcsán már idén májusban, majd szeptemberben, az Eszterházy Károly Főiskola 242. tanévnyitó ünnepségén – tette hozzá.

„Ezért indítottunk Eszterházy Petíció néven közéleti akciót Heves megyében, hogy a helyben élő polgároknak legyen lehetőségük arra, hogy személyes hitvallásukkal, aláírásukkal támogatói, részesei legyenek az egyetemmé válásnak. Örömmel jelenthetem, hogy az Eszterházy Petíciót több mint 12 ezren írták alá ezzel is támogatva a siker elérését – fogalmazott Eger országgyűlési képviselője.

A honatya kijelentette: “Az Országgyűlés döntésének köszönhetően 2016 nyarától Egerben alkalmazott tudományok egyeteme jön létre. Köszönet jár érte mindenkinek, aki ezt szavazatával támogatta!”

Majd így folytatta: az egyetemi fejlesztés, az új felsőoktatási koncepció és az általa megerősített portfólió, a két megyei főiskola összevonásának terve a regionális távlatok, a térség kohézióját és nem a kettéválását vetíti előre. A jellem szilárdsága, az elme nyitottsága egymást szolgálja, és új lehetőségeket teremt. Ez az együttműködés tehát Eger, Gyöngyös, Sárospatak és Jászberény közös sikere!

Nyitrai Zsolt felszólalásában kiemelte: az egyetemmé válás nem puszta adminisztratív döntés, hanem egy intellektuális kihívás és előrelépés. Ahol a szakok, a karok egymásra találásával, kapcsolódásával a tudásbázis emelkedhet, a szellem érettsége új szintre léphet. Persze, kétely is megfogalmazódik ilyenkor. Ha egy nagyobb szervezeti előrelépés történik, ott felmerül annak a veszélye, hogy az ember magára marad, eltéved az úton, elveszik az emberi lépték. Pedig éppen ez az emberi lépték, amely minden fejlődésnek az alapja és kulcsa kell, hogy legyen.

A honatya hozzátette azt is, hogy a diákok számára a felsőoktatás bürokráciája sokszor komoly akadályt jelent. Az oktatók számára pedig a kutatás és tanítás nyugodt körülményeinek kialakítása jelent kihívást. Az intellektuális erő ahhoz kell, hogy az emberi képességek gazdagodása minél kevesebb akadályba ütközzön. Ehhez mind az állam, mind az intézményi vezetés, mind az oktatók és a hallgatók tudásközössége részéről közös összefogás szükségeltetik. A tanárképzés jelentősége éppen ezért fontos: közösségben betöltött feladata, hogy minél szélesebb alapot biztosítson a társadalomnak a továbblépésre, az egyénnek a helyes út megtalálására.

Mint hangsúlyozta: az egri értelmiségképzés a maga környezetével, hagyományával, intellektuális erejével éppen a beismerésre nehezen képes és irányt vesztett világ ellen léphet fel és vonulhat hadba. Ez azt is jelenti, hogy az egri küldetéstudat nem szorulhat be a provincialitás hálójába, hanem egyetemes emberi kihívások felé kell, hogy fordítsa tekintetét.

A Heves megyei felsőoktatás több száz éves múltja, a jelen eredményei, az új felsőoktatási koncepció lehetőségei, a főiskolák összeolvadása miatt megerősödött portfólió, a helyi emberek kiállása (az Eszterházy Petíció) teremtette meg az esélyét annak, hogy ma arról beszélhetünk: Eger központtal alkalmazott tudományok egyeteme kezdheti meg működését.

Köszönet érte! Legyünk büszkék Egerre! – fejezte be parlamenti felszólalását Nyitrai Zsolt.

Az elhangzott napirend előtti felszólalásra válaszolt Rétvári Bence államtitkár, aki így fogalmazott:

„Egy közösség sikere az, amiről a képviselő úr itt be tudott számolni, és valljuk meg, hogy köszönet illeti meg a képviselő urat is, hogy mindvégig a folyamat során ott volt minden lépésénél, ő maga is szervezte, alakította ezt a folyamatot. „Egyetemet Egernek!” – ez volt az első szlogen, utána az Eszterházy Petícióval pedig az egriek fel tudták mutatni, hogy nagyon széles körű társadalmi támogatottsága van a kezdeményezésnek…”

(fidesz.hu)

Az érintett rektorok napokon belül levélben kapják meg a javaslat szövegét, ezt követően összehívják az intézmények szenátusait, hogy véleményezzék a tárca javaslatát, majd a miniszter – a jövő hét végégéig – meghozza végleges döntését.

Mint ismert, Nyitrai Zsolt, Eger és térsége országgyűlési képviselője, miniszteri biztos – aki egyébként személyesen is részt vett az államtitkárság bejelentésén – már hónapokkal ezelőtt javasolta a két Heves megyei felsőoktatási intézmény összeolvadását.

Nyitrai Zsolt a fővárosi tájékoztató után úgy fogalmazott, hogy az állásfoglalás nagyon fontos lépés, amely erősíti a magyar felsőoktatást, s mindkét felsőoktatási  intézmény érdekét szolgálja. Mint megfogalmazta, az egyesült főiskola megerősödött portfóliójával az alkalmazott tudományok egyetemként tevékenykedhet majd a jövőben, Eger központtal.

(fidesz.hu)

Mint ismeretes, Nyitrai Zsolt beszélt először az egyesülésről, ekkor fogalmazódott meg stratégiai célként egy erős Észak-magyarországi tudásközpont terve, amelynek későbbi célja egy erős egyetem létrehozása.

“A magyarországi felsőoktatás egyértelműen átalakításra szorul, és az ésszerűsítéstől nem kell félni, nem kell megijedni. Pont ezért hoztam szóba hónapokkal ezelőtt az egri Eszterházy Károly Főiskola és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola összeolvadását.” – mondta el Nyitrai Zsolt.

Mint Nyitrai Zsolt elmondta: eredetileg mintegy 20 milliárd forintos támogatási programot hirdetett meg a szaktárca, de a nagy érdeklődés és a számos magas színvonalú projektjavaslat miatt további csaknem 8 milliárdos forrást vontak be. Így összesen több mint 27 milliárdos keret áll rendelkezésre a TÁMOP és TIOP pályázatok keretében.
A források közül: a Tudás-Park projektre, stratégiai kutatási együttműködésekre 6,61 milliárdot lehet fordítani. Közösségi felsőoktatási képzési központokra és új kutatóközpontokra 2,67 milliárdot fordíthatnak a felsőoktatási intézmények.

Hangsúlyozta: a felsőfokú szakirányú és ágazati továbbképzés fejlesztését 600 millióval, a duális képzések vállalati feltételeinek kidolgozását 3,23 milliárddal segítik. A tudományos képzés műhelyeit – doktori iskolákat, szakkollégiumokat, tudományos diákköri konferenciákat – 2 milliárd forinttal támogatják. A kormány 27 milliárdos keretből összesen 81 projektet támogat, a szerződéseket péntekig meg is kötötték az érintett intézményekkel.

Nyitrai Zsolt kifejtette azt is, a források is bizonyítják, hogy Magyarország Kormánya elkötelezett híve a felsőoktatás támogatásának, és ehhez kapcsolódóan olyan fejlesztések megvalósításában partner elsődlegesen, amelyek közelebb hozzák a  gazdasági szereplőket a felsőoktatási képzésekhez.

A honatya bejelentette, hogy az Eszterházy Károly Főiskola közel 2,5 milliárd forinttal részesül a 27 milliárd forintos keretből, amelyet  többek között felsőoktatási szakképzésre, a Tudás-Park projekt megvalósítására, tehetséggondozásra, valamint élettudományi kutatásokra fordíthat.

Az egri Eszterházy Károly Főiskola pozí­cióját a továbbiakban is erősíteni kell, hiszen a felsőoktatás világa és a kereslet a munkaerőpiacon átalakulóban van. Az alkalmazott tudományok egyeteme­ként a pedagógusok és az agrárszakem­berek képzésében, az élelmiszeriparban, illetve az élelmiszerbiztonság- és techno­lógia területén lehet kölcsönös szakmai együttműködéssel feljebb pozícionálni és stabilizálni intézményünket – tette hozzá Nyitrai Zsolt.

Az egész régió erősödését szolgálhatja, ha a gyöngyösi és az egri főiskola szorosabb együttműködésére kerül sor a jövőben – jelentette ki az országgyűlési képviselő.