TV Eger

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselője köszöntőjében elmondta: szimbolikus jelentősége van annak, hogy a fórum a 118 éves városházán zajlik, hiszen a város mindig is az európai hagyományok megtestesítője volt a történelem során.

Utalt arra, hogy a párbeszéd mindig fontos és alapvető jellemzője volt a Fidesz és a KDNP politikájának nemcsak kormányon, hanem ellenzékben is. Mint elmondta, most kettős aktualitása van ennek a párbeszédnek, mert kezdetét veszi a VIII. Nemzeti Konzultáció a családpolitikáról, mely keretein belül 8 millió ember mondhatja el javaslatait a kiküldött kérdőíveken. A demográfiai válságra adandó válaszok közül el kell döntenünk, hogy a bevándorlás engedélyezése révén, vagy inkább a gyermekvállalás ösztönzésével, a családok támogatásával kezeljük-e ezt a problémát. A másik aktualitás – folytatta – a jövő májusi európai parlamenti választás, melynek keretében az előbbi kérdésre is választ adhatunk, ugyanakkor meghatározhatjuk, hogy milyen irányba fejlődjön tovább kontinensünk.

Rákossy Balázs államtitkár ugyancsak a választható lehetőségeket vázolta fel előadásában. Macron francia elnök felhívására utalva elmondta,  a közelgő választáson mindenkinek el kell döntenie milyen Európát szeretne, hiszen az unióban a válság (nem feltétlenül gazdasági) jelei mutatkoznak, nem sikerült ugyanis megoldani a migráció ügyét, sem  Nagy-Britannia kiválásának részletes szabályozását. Az elképzelt „Európai Egyesült Államok” nyitott társadalmat, a nemzeti önrendelkezés hívei pedig nemzeti identitáson és kultúrán alapuló uniót akarnak a keresztény értékek megőrzésével. A kormány – amely 2015-ben a kerítés felállításával sikeresen megvédte az országot és az EU-t – nyilvánvalóan ez utóbbi Európa híve, és azt kéri az emberektől, mondják el ők is, melyik megoldást támogatják: a birodalmi Európát, vagy a szabad nemzetek együttműködését.

Mi ugyanis 2004-ben egy a nemzeti önrendelkezést elismerő szövetségbe léptünk be, de ez a politika az utóbbi években megváltozni látszik. Májusban nekünk is döntenünk kell arról, milyen Európát akarunk – fejtette ki Rákossy Balázs.

Nyitrai Zsolt zárszavában arról beszélt, hogy a kontinens mindig is akkor volt bajban, amikor birodalmi törekvések fogalmazódtak meg, illetve érvényesültek, így volt ez Franciaország, Oroszország vagy a volt Jugoszlávia esetében is, és ennek a jeleit látjuk most az unióban is. Akik ezen gondolatok jegyében szerveződnek, azok egyértelműen bevándorláspártiak, mi pedig azt mondjuk, hogy az egészséges Európa a nemzetállamok hazája, és csak ilyen körülmények között tudjuk szövetségesként képviselni nemzeti érdekeinket.

Az interaktív közéleti fórumon a jelenlévő népes közönség tehette fel kérdéseit, illetve mondhatta el véleményét.

A magyar uniós elnökség magas szakmai színvonalon tett eleget vállalásainak, így az Európai Unió és Magyarország számára egyaránt fontos, érdemi politikai eredményeket, stratégiai fordulatokat ért el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által felügyelt hét területen is – jelentette ki Fellegi Tamás.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a félév során számos olyan hirtelen kihívás jelentkezett – az euró válsága, a japán katasztrófa, az izlandi vulkánkitörés vagy az észak-afrikai társadalmi változássorozat –, amelyek különösen az energiaügyek és a kohéziós politika témaköreinek a megvitatását befolyásolták.

A magyar uniós elnökség mindezek ellenére a legtöbb nyitott kérdésben kompromisszumot vagy konszenzushoz közeli állapotot ért el, és hatékonyan segítette az új uniós együttműködések beindítását is – mondta a miniszter.
Fellegi Tamás kiemelte, hogy a magyar elnökségnek első ízben sikerült tető alá hozni a kohéziós politika jövőjére vonatkozó, a tagállamok együttes kötelezettségvállalásait tartalmazó megállapodást, és hogy most vitatták meg először állam- és kormányfői szinten egy ágazati politika, a hazánk számára is kiemelkedő fontosságú energia témakörét is.

Fellegi Tamás az energetika terén kiemelkedő sikernek nevezte, hogy a hazai és nemzetközi ellátásbiztonság szempontjából meghatározó egységes energiapiac megteremtése és az energiaszigetek megszüntetése érdekében döntő jelentőségű lépéseket tettek.

Egyértelműen a magyar elnökség eredménye, hogy a februári Energia Tanácson a rövid-, közép- és hosszú távú prioritásokat meghatározó következtetéseket fogadtak el a közös energiastratégiában a 2020-ig tartó időszakra. A tagállamok 2014-es határidőt szabtak maguknak az egységes belső piac létrehozására, és elkötelezték magukat amellett, hogy a rákövetkező évre teljesen felszámolják az energiaszigeteket.

A magyar elnökség hathatós hozzájárulásával haladtak előre olyan jelentős együttműködések, mint az Észak-Dél Energiafolyosó, a közép- és délkelet-európai térség diverzifikáltabb energiaforrás-ellátását és nagyobb energiabiztonságát célzó infrastruktúrahálózat-fejlesztési program. Sikerült elhárítani a politikai és jogi akadályokat a Nabucco-projekt útjából is, így az elkövetkező időszak már a konkrét pénzügyi és megvalósíthatósági tervezésről szólhat majd – közölte a tárcavezető.

Fellegi Tamás kitért a fukusimai atomerőmű balesete és az észak-afrikai politikai bizonytalanság nyomán előállt válsághelyzetek miatt márciusban összehívott rendkívüli tanácsülésre is, ahol a résztvevők megvitatták az energiaágazat helyzetét és az események energiapiaci következményeit. Kifejezték támogatásukat az európai atomerőművek átfogó biztonsági értékeléseinek elkészítéséhez és transzparens lefolytatásához. Az önkéntes stressz teszteket az Unió tagállamai 2011. június elsejétől el is indították.

Az energiahatékonyság és az energiatakarékosság kérdésének hosszú távú rendezése érinti a kutatás-fejlesztési és innovációs területet, befolyással van az élhető és fenntartható környezetre, és gazdaság- és társadalomfejlesztési feladatokkal jár együtt – hangsúlyozta a miniszter.

Magyarország az uniós klímapolitikai célkitűzésekhez szorosan illeszkedő soros elnökségi program kialakítására törekedett. Sikerült megfelelő irányba befolyásolni a nemzetközi tárgyalási folyamatokat és meghatározni a Cancúni Megállapodás által kijelölt feladatokat, majd ütemezni azok végrehajtását – mondta el Fellegi Tamás, aki arról is beszámolt, hogy az elnökség alatt előmozdították a Dekarbonizációs Útitervvel kapcsolatos tárgyalásokat, és a júniusi bonni ENSZ-ülésszakon a soros magyar elnökség rendkívüli erőfeszítéseket tett a kiotói kvótavagyon megőrzéséért.

A kohéziós politika terén tárca arra törekedett, hogy maradjon meg annak relatív súlya a következő, 2014-ben induló költségvetési ciklusban is, hiszen ez jelenleg az egyik legjelentősebb és legnagyobb potenciált magában hordozó uniós politika. A magyar elnökség számára ezért a kohéziós politika erősítése kiemelt cél volt, mert Európa nem lehet egységes és versenyképes a kohézió további fenntartása nélkül – hangsúlyozta Fellegi Tamás.

A magyar elnökség a tagállamok együttes kötelezettségvállalásait tartalmazó megállapodás elfogadtatásával elősegítette, hogy továbbra is fennmaradjon a szolidaritás elve a kohéziós források elosztásában, és hogy a kohézióra szánt pénzek a felzárkóztatást szolgálják, a források pedig lehetőleg ne szűküljenek – közölte a tárcavezető.

A másik fontos dokumentum, a Területi Agenda 2020 elfogadásával nemcsak a területfejlesztés új alapjait fektették le, hanem valamennyi uniós politika számára közös vezérelvet is meghatároztak. Arról is döntés született, hogy a hatékony kohéziós politika érdekében rugalmasságot kell biztosítani a tagállamok és a régiók számára, ugyanakkor eredmény-orientáltabbá kell tenni a szakpolitikát.

A jövőben a szabályozás konkrét kérdései mellett abban is meg kell majd állapodni, hogy a kohéziós politika forrásaiból milyen arányban részesedhet az európai versenyképesség szempontjából meghatározó közlekedési és energetikai szektor – jelentette ki Fellegi Tamás.

A távközlési szakterületen az információbiztonság és –védelem, a digitális bizalom helyreállítása és a digitális bűnözés megelőzése állt az elnökségi program középpontjában. Az előrelépés ezekben a témákban több aktuális hackertámadás és informatikai káreset miatt is sürgetővé vált – mondta Nyitrai Zsolt.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy a Digitális Menetrend és a spektrumpolitika terén is sikerült elérni a kitűzött célokat, s így hozzájárulni ahhoz, hogy Európa számára rendelkezésre álljanak azok a nélkülözhetetlen eszközök, amelyek segítségével versenybe szállhat a globális távközlési színtéren.

Nyitrai Zsolt hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség elősegítette az információs rendszerek biztonságát fenyegető események könnyebb értelmezését és kivizsgálását, az európai és nemzetközi együttműködés hatékonyságának növelését, és a kritikus információs infrastruktúrák védelmét.

Ösztönöztük az első rádióspektrum-politikai program (RSPP) elfogadását, amely Európa-szerte megteremti a feltételeket a vezeték nélküli széles sáv és egyéb frekvencia alapú szolgáltatások széleskörű kiépítéséhez és elterjesztéséhez, az ENISA (Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség) mandátumának átmeneti, 18 hónapra szóló, változatlan tartalmú meghosszabbításával pedig sikerült megszüntetni a szervezet működését övező bizonytalanságot – emelte ki az államtitkár.

A közlekedés terén az egyik legsikeresebb soros európai uniós elnökségnek minősítette az elmúlt félévben lezajlott magyart az Európai Parlament közlekedési és idegenforgalmi bizottsága – mondta Völner Pál.

Az államtitkár a közlekedéspolitika területén két stratégiai jelentőségű témát emelt ki: a 2010-2020. évi közlekedéspolitikát meghatározó Fehér Könyvet és a Transzeurópai Közlekedési Hálózatok (TEN-T) felülvizsgálatát. A tárgyalt dokumentumok adják az alapját az Európai Unió jövőbeni gazdaságirányítási rendszerét meghatározó elképzeléseknek.

A közlekedési Fehér Könyvről lezajlott élénk és érdemi vita kapcsán Völner Pál a legfontosabb és legsürgősebb feladatok között említette az európai közlekedési kutatási és innovációs politika megerősítését, a közlekedési hálózatok hatékony összekapcsolását, az Egységes Európai Közlekedési Térség befejezését, új finanszírozási keretek kifejlesztését a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez és fenntartásához, további helyi és nemzeti szintű akciók indítását a közúti közlekedésbiztonság javítása érdekében, és az intelligens közlekedési rendszerek kiterjesztését.

Társadalmi és gazdasági kohézió nem érhető el a teljes TEN-T hálózat még hiányzó elemeinek kiépítése, a meglevő, leromlott állapotú infrastruktúra európai szintűre hozása nélkül. Az elégtelen hozzáférhetőség a teljes Európai Unió gazdasági fejlődését lelassíthatja. A magyar elnökség munkájának köszönhetően számos elem bekerült a Bizottság javaslatába – húzta alá Völner Pál.

Hatalmas sikernek tekintjük azt is, hogy elnökségünk alatt egy több mint 2 éven keresztül húzódó tárgyalássorozatot tudtunk eredményesen lezárni a nehéz tehergépjárművek infrastruktúra-használati díjairól szóló (”Eurovignette”) irányelv módosításáról. Az irányelv-módosítás a közlekedés területének egyik legfontosabb szabályozása – jelentette ki az államtitkár.

Völner Pál arról is beszámolt, hogy a Budapest Nyilatkozat elfogadásával megteremtődött a jelentős költségcsökkenést eredményező funkcionális légtérblokkok létrehozásának lehetősége, és hogy sikerült megállapodást elérni a külső költségek szempontjából szintén igen kedvező belvízi hajózásról. Az államtitkár megemlítette még, hogy többek között egy 12 éves tárgyalási folyamat sikeres lezárásával az elnökség hatékonyan járult hozzá az egységes vasúti belső piac megteremtéséhez és ezáltal a vasúti személy- és áruszállítást versenyképesebbé válásához, amely az egyéb közlekedési módokhoz viszonyítva így nagyobb szerephez juthat.

Kovács Tamás Iván beszámolt arról, hogy az elnökségi időszak alatt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kilenc miniszteri tanácsülés, öt informális miniszteri találkozó, 22 vezetői szintű konferencia és rendezvény, 12 informális trialógus, valamint 183 tanácsi munkacsoport ülés szervezésében működött közre.

A tárca vezetői elnökölték az Európai Unió Közlekedési, Távközlési és Energia Tanács energiaügyi, közlekedési és távközlési szekcióját, a Környezetvédelmi Tanács klímapolitikai szekcióját, valamint ellátták az űrpolitikai, illetve a kohéziós politikával és a területfejlesztési ügyekkel kapcsolatos elnökségi teendőket is.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az elnökségi félévre való felkészülés már 2010 nyarán igen intenzív volt, és most az átadás időszakában is sok a teendő.

A rengeteg váratlan helyzet ellenére is eredményes munkát végző magyar elnökség egyik legnagyobb sikere, hogy alapjaiban változtatta meg az Európai Unió vezetőivel való viszonyt, ami a jövőben jelentősen megkönnyíti Magyarország helyzetét a nemzetközi tárgyalásokon – jelentette ki Kovács Tamás Iván.

dr. Nyitrai Zsolt ismertette tárgyalópartnereinek a magyar EU elnökségi programot és bemutatta a prioritásokat a távközlés területén. Az AT&T alelnöke Eric Loeb szerint nagyon jó érzékkel lettek meghatározva a magyar elnökség prioritásai, hiszen mind a biztonság mind a spektrum kiemelt téma.

A felek egyetértettek abban, hogy a mobilitás miatt a spektrum egyre fontosabbá és értékesebbé válik a jövőben. Éppen ezért a magyar elnökség nagy előrelépést kíván elérni az Európai spektrumstratégia elfogadásában – hangsúlyozta Nyitrai.

Eric Loeb kiemelte, hogy ezen a területen nagy figyelmet kell biztosítani a nemzetközi koordinációra az Európai Unión belül és tágabb nemzetközi szinten is, így teret lehet biztosítani a méretgazdaságosság által nyújtott előnyöknek. Ezzel összhangban a magyar elnökségnek a rádióspektrum területén az az egyik kiemelt célja, hogy a 2012-es Rádiótávközlési Világértekezleten az EU tagállamok minél egységesebb álláspontot képviseljenek –tette hozzá Nyitrai.

A szélessáv fejlődésével kapcsolatban Eric Loeb megemlítette, hogy minden országnak olyan saját stratégiára van szüksége, amely épít ugyan a nemzetközi tapasztalatokra, de a lehető legjobban igazodik a nemzeti sajátosságokhoz. Nyitrai ezzel kapcsolatban hangsúlyozta a nemzeti szélessávú stratégiák fontosságát az európai Digitális Menetrend tagállami megvalósításában.

A találkozót végén a felek megállapodtak abban, hogy a párbeszédet és a tapasztalatcserét fenntartják a jövőben is.

Az Európai Unió távközlési miniszteri Tanácsüléseinek soros elnökségét is ellátó magyar politikus örömmel értesült az USA új szélessávú stratégiájáról, amely céljaiban megegyezik a magyar elnökség által is előmozdítani kívánt európai célokkal.

Az Obama elnök által tegnap bejelentett stratégia szerint pár éven belül 98%-os lefedettségű mobil szélessávot kell elérni az Egyesült Államok teljes területén, ezáltal kapcsolva be a digitális világba az ország minden szegletét – ezt a célt az amerikai elképzelések szerint jelentős mennyiségű spektrum kereskedelmi célú felszabadításával érnék el.

„Európai versenyképességünk növeléséhez rugalmasabb és okosabb spektrumpolitikára van szükségünk. Az Egyesült Államok hatalmas lépéseket tesz versenyképességének további javításáért, ezért Európa egyszerűen nem engedheti meg, hogy lemaradjon ebben a versenyben. A frekvenciák minél hatékonyabb felhasználása nemcsak a beruházásokat, hanem az innovációt is erősíti, és kulcsfontosságú a kreatív iparágak versenyképessége szempontjából. Mindezek érdekében a magyar EU-elnökség mindent megtesz azért, hogy június végére elfogadjuk az Európai Unió új, egységes és konszenzuson alapuló spektrum-stratégiáját” – fogalmazott dr. Nyitrai Zsolt.

A személyes üdvözlet mellett az Európai Unió soron következő magyar elnökségével való közös munka fontosságára hívta fel a figyelmet.