Ennek sikeréhez kiemelten fontosak a nemzetközi stratégiai partnerségek és a tagállamok közötti együttműködés, hiszen az egyes országokban található információs infrastruktúrák szorosan kapcsolódnak egymáshoz és kölcsönösen függenek egymástól. A gazdasági élet biztonságos működése és az állampolgárok érdekeinek védelme miatt mára kritikus kérdéssé vált az információs infrastruktúrák zavartalan működése. A magyar elnökség célja ezért az, hogy az infrastruktúrák védelme érdekében a tagállamok miniszterei folytassanak párbeszédet és a Tanács következtetések elfogadásával járuljon hozzá a terület fejlődéséhez.

Az európai polgárok sok esetben nem szívesen vagy csak fenntartásokkal használják az egyre kifinomultabb online alkalmazásokat (amelyek létrejötte a nagy sebességű hálózatok fejlődésének is köszönhető), hiszen nem feltétlenül érzik azt, hogy megbízhatnak a hálózatokban. Európának – így a magyar elnökségnek is – foglalkoznia kell a ’digitális bűnözés’ megelőzésével, válaszlépéseit az aktuális fenyegetettséghez mérten kell megterveznie. Ezzel párhuzamosan új kihívásokkal kell szembenézni az európai polgárok adatvédelemhez és magánélethez való alapvető jogainak védelme terén is.

Az internet mára mind az egyének, mind az európai gazdaság számára nélkülözhetetlen információs infrastruktúrává nőtte ki magát. Informatikai rendszereink és hálózataink ellenálló képességének és védelmének megfelelő korszerűsítése így összeurópai szinten is elengedhetetlen feladat. A minél szorosabb nemzetközi együttműködés ezen a területen kiemelten támogatandó. Európai és globális szinten is együttműködésre, közös fellépésre van szükség.

Ez a fő célkitűzése a magyar elnökség alatt a témában tervezett Távközlési Miniszteri Konferenciának és eszmecserének is, amelyet 2011. április 14-15-én, Balatonfüreden rendeznek meg. A találkozón a Bizottság magas rangú képviselőin és a tagállami minisztereken kívül többek között amerikai és japán döntéshozók is részt vesznek majd. A magyar elnökség Tanácsi következtetések elfogadását tervezi a témában a május 27-i Távközlési Tanácsülésen.

A konferenciáról további információ ITT található.

Az államtitkár bejelentette, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakértői megkezdték a hálózat- és információbiztonsággal kapcsolatos törvény előkészítését. „Az új törvény szavatolja majd a hálózatok infrastruktúravédelmét, a polgárok és az elektronikus közigazgatási szolgáltatások biztonságát” – fogalmazott Nyitrai Zsolt.

A magyar EU-elnökség két törvényalkotási dossziéjának egyik fő eleme az európai ENISA mandátumának meghosszabbítása. „A magyar soros elnökség alatt célul tűztük ki a szervezet mandátumának 18 hónappal való meghosszabbítását annak érdekében, hogy a jelenlegi bizonytalan helyzetet megszüntessük.” – tette hozzá Nyitrai Zsolt. Az Európai Unió Távközlési Tanácsának elnöki tisztét betöltő államtitkár gratulált az ENISA új tisztségviselőjének, Suba Ferencnek, aki magyar szakemberként az ENISA alelnöki tisztségét töltheti be a március 22.-én megtartott budapesti tisztújítást követően. Suba Ferenc korábban az ENISA 2004-es megalakulásakor és 2007-től is betöltötte a szervezet alelnöki tisztségét.

A bizalom és biztonság kiemelten fontos szerepet tölt be Európa infokommunikációs napirendjén. Az Európai Bizottság által kidolgozott csomag alkotja a magyar elnökség programjának meghatározó részét. Magyarország tovább kívánja vinni az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) szabályozásához kapcsolódó elképzeléseket a mandátum kiterjesztésével és az Ügynökség működésének modernizálásával kapcsolatban.

Az ENISA tevékenysége arra irányul, hogy az Európai Unióban a hálózat- és információbiztonság kellően magas szintű legyen. Ennek érdekében az ENISA szaktanácsokkal segíti a tagállami hatóságokat és az uniós intézményeket, fórumot biztosít ahhoz, hogy az érintettek megoszthassák egymással bevált módszereiket és elősegíti a kapcsolatépítést az uniós intézmények, a tagállami hatóságok, bankok és a vállalkozások között. Az EU intézményeivel és a tagországok hatóságaival együttműködve az ENISA azon dolgozik, hogy Európa-szerte megszilárduljon az informatikai hálózatok biztonsága.

„A hálózat- és információbiztonság a magyar elnökség IKT programjának egyik prioritása. Egyfelől szükséges a bizalom és a hálózatbiztonság fokozása Európában az ENISA korszerűsítése révén. Másfelől azonban biztosítanunk kell az ENISA zavartalan működését. Az Ügynökség mandátumának átmeneti meghosszabbítását illetően jó eséllyel lezárulhat ez a folyamat a Távközlési Tanács májusi ülésén – hangsúlyozta Nyitrai.

Strasbourgi látogatása során Nyitrai további EP képviselőkkel is folytatott kétoldalú megbeszéléseket. A magyar soros elnökség félidejéhez közeledve kiemelt EU távközlési jogalkotási dossziék tárgyában egyeztetett Gunnar Hökmark, Pilar del Castillo Vera, Catherine Trautmann és Malcolm Harbour EP képviselőkkel. A tárgyalássorozat egyben megerősítette, hogy a magyar elnökség jó úton halad kitűzött programjának teljesítésében, amellyel hozzájárul a Digitális Menetrend megvalósításához.

Az államtitkár hangsúlyozta: a szélessávú fejlesztések megvalósítása kulcseleme a versenyképesség javulását, a bővülő foglalkoztatást és a gazdaság növekedését célul kitűző Europe 2020 stratégiájának.

Nyitrai Zsolt, az Európai Távközlési Miniszterek Tanácsának Elnöke nyitóbeszédében leszögezte: az Európai Unió jelenlegi elnökségi feladatait ellátó Magyarország a konszenzuskeresés és a párbeszéd politikáját valósítja meg. Ez kiemelt jelentőséget kap az egységes frekvenciapolitika kialakítása során, amely elengedhetetlen feltétel Európa versenyképességének javításához.

Megfelelő rendelkezésre állás, gazdálkodás és felhasználás esetén a rádióspektrum nagymértékben hozzájárul az egységes digitális piachoz, a gyors vezeték nélküli szolgáltatásokhoz, az európai polgárok mobilitásának kiszolgálásához, a gazdasági fellendüléshez, a növekedéshez, a versenyképesség megerősítéséhez, illetve a minőségi munkahelyteremtéshez – mutatott rá Nyitrai Zsolt. Az okos frekvenciapolitikára úgy tekintünk, mint az európai kreatív- és innovációs ipar megerősítésének kulcseszközére – hangsúlyozta Nyitrai.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szervezésében lezajló egynapos konferencián magas szinten képviseltették magukat az európai szabályozók és a szolgáltatók is.

dr. Nyitrai Zsolt ismertette tárgyalópartnereinek a magyar EU elnökségi programot és bemutatta a prioritásokat a távközlés területén. Az AT&T alelnöke Eric Loeb szerint nagyon jó érzékkel lettek meghatározva a magyar elnökség prioritásai, hiszen mind a biztonság mind a spektrum kiemelt téma.

A felek egyetértettek abban, hogy a mobilitás miatt a spektrum egyre fontosabbá és értékesebbé válik a jövőben. Éppen ezért a magyar elnökség nagy előrelépést kíván elérni az Európai spektrumstratégia elfogadásában – hangsúlyozta Nyitrai.

Eric Loeb kiemelte, hogy ezen a területen nagy figyelmet kell biztosítani a nemzetközi koordinációra az Európai Unión belül és tágabb nemzetközi szinten is, így teret lehet biztosítani a méretgazdaságosság által nyújtott előnyöknek. Ezzel összhangban a magyar elnökségnek a rádióspektrum területén az az egyik kiemelt célja, hogy a 2012-es Rádiótávközlési Világértekezleten az EU tagállamok minél egységesebb álláspontot képviseljenek –tette hozzá Nyitrai.

A szélessáv fejlődésével kapcsolatban Eric Loeb megemlítette, hogy minden országnak olyan saját stratégiára van szüksége, amely épít ugyan a nemzetközi tapasztalatokra, de a lehető legjobban igazodik a nemzeti sajátosságokhoz. Nyitrai ezzel kapcsolatban hangsúlyozta a nemzeti szélessávú stratégiák fontosságát az európai Digitális Menetrend tagállami megvalósításában.

A találkozót végén a felek megállapodtak abban, hogy a párbeszédet és a tapasztalatcserét fenntartják a jövőben is.

Az Európai Unió távközlési miniszteri Tanácsüléseinek soros elnökségét is ellátó magyar politikus örömmel értesült az USA új szélessávú stratégiájáról, amely céljaiban megegyezik a magyar elnökség által is előmozdítani kívánt európai célokkal.

Az Obama elnök által tegnap bejelentett stratégia szerint pár éven belül 98%-os lefedettségű mobil szélessávot kell elérni az Egyesült Államok teljes területén, ezáltal kapcsolva be a digitális világba az ország minden szegletét – ezt a célt az amerikai elképzelések szerint jelentős mennyiségű spektrum kereskedelmi célú felszabadításával érnék el.

„Európai versenyképességünk növeléséhez rugalmasabb és okosabb spektrumpolitikára van szükségünk. Az Egyesült Államok hatalmas lépéseket tesz versenyképességének további javításáért, ezért Európa egyszerűen nem engedheti meg, hogy lemaradjon ebben a versenyben. A frekvenciák minél hatékonyabb felhasználása nemcsak a beruházásokat, hanem az innovációt is erősíti, és kulcsfontosságú a kreatív iparágak versenyképessége szempontjából. Mindezek érdekében a magyar EU-elnökség mindent megtesz azért, hogy június végére elfogadjuk az Európai Unió új, egységes és konszenzuson alapuló spektrum-stratégiáját” – fogalmazott dr. Nyitrai Zsolt.

„Egy szép bélyeg messze viheti az ország hírét” – fogalmazott Nyitrai Zsolt infokommunikáciért felelős államtitkár, az Európai Távközlési Miniszterek Tanácsának elnöke. Nyitrai ezzel arra utalt, hogy a magyar elnökség hivatalos küldeményszállítója a Magyar Posta. Az infokommunikációs államtitkár szerint az Erős Európa megteremtéséhez ilyen akciók is hozzájárulhatnak. Az államtitkár elmondta még, arra kér minden kormányzati szereplőt, hogy a magyar EU-elnökség ideje alatt a hivatalos küldemények postázásánál az EU-bélyeget használják fel.

A bélyeg ismertetését követően Robák Ferenc, a magyar EU-elnökség operatív ügyeinek kormánybiztosa és Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár lebélyegezte, tehát hivatalosan is útjára bocsátotta a magyar EU-elnökség bélyegét.

A bemutatón kiderült: a bélyeg főmotívuma a kézírásra hasonlító eu-motívum trikolor színekben. A motívum érdekessége, hogy az Unió történetében első alkalommal született olyan elnökségi logó, melyet eltérő nemzeti színekkel három egymást követő elnökség, Spanyolország, Belgium és Magyarország is használt, illetve használ.

A postabélyeg 90 Ft-os névértéken kerül forgalomba.