kormany.hu

Erdős Norbert tájékoztatása szerint az Európai Parlament szakbizottságai most vitatják meg a Méz-jelentés: a méhészeti ágazat jövőképe című előterjesztést. A jelentés várhatóan novemberben kerül majd az agrárbizottság elé, a szavazás a tervek szerint hónap második felében lesz.

Az EP-képviselő kiemelte: Magyarország számára a téma azért fontos, mert az ország a harmadik legnagyobb méztermelő ország az unióban. Emellett az unióba áramló, többször kétes minőségű kínai méz sok gondot okoz a magyar és más uniós méhészeknek. Az ágazat jelentőségét az is mutatja, hogy a méhek porozzák be a növények 84 százalékát, és a beporzás teszi lehetővé az élelmiszerek 76 százalékának előállítását.

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

Erdős Norbert rámutatott: az unió méztermelése, csak a belső fogyasztás 60 százalékát fedezi. A fennmaradó hányad az import, amelynek 50 százaléka Kínából származik. A 450 ezer tonnás kínai méztermelés 20 százaléka pedig nem nevezhető méznek, mert hamisítvány. A mézhamisítás sok gondot okoz az EU tagországok méhészeinek, köztük a magyaroknak.

A Méz-jelentés ezért javasolja a mézimport eddiginél szigorúbb ellenőrzését, az unió külső határain. Továbbá kezdeményezi a gyantaszűrés megtiltását, mert az lehetővé teszi a mézet szennyező különböző szermaradványok – például antibiotikumok, vagy a cukorszirup – “eltüntetését”.

Tájékoztatott arról is, hogy az ágazat évente mintegy 36 millió euró (mintegy 10-11 milliárd forint) támogatást kap az unió pénzügyi forrásaiból. Ezt – javasolja a jelentés – a korábbi szintre, azaz 47 millió euróra (mintegy 14-15 milliárd forintra) kellene emelni.

A szóban forgó jelentés iránti fokozott figyelmet jelzi, hogy az Európai Parlamentben csaknem félszáz módosító indítványt nyújtottak be hozzá az EP-képviselők – hívta fel a figyelmet Erdős Norbert.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az MTI-kérdésére elmondta: Magyarországon a méhészek száma mintegy 20 ezer, a méhcsaládoké pedig mintegy 1,2 millió. Magyarország évente mintegy 20 ezer tonna mézet exportál – döntő hányadát az Európai Unió országaiba -, belföldön 7-8 tonna méz fogy évente, ami lehetne lényegesen több – jegyezte meg.

Hozzátette: a magyar állattenyésztés bruttó árbevételének 2 százalékát adják a méhészeti termékek. Ez évente 20-26 milliárd forint között mozog. A magyar méhészeti ágazat támogatása évi mintegy 1,5 milliárd forint, amelynek a fele az unió büdzséjéből származik.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott arról beszélt: 2010 óta a méhcsaládok száma jelentősen nőtt, akkor 600 ezer volt. Az ágazat a jelzett időponttól mintegy 10 milliárd forint támogatást kapott, aminek a fele uniós forrás volt.

A méhészek, az egyéni vállalkozók és az őstermelők, az agrár-Széchényi kártyával kedvezményes hitelhez juthatnak. Emellett a mézes reggeli már az óvodások körében is népszerűsíti a mézfogyasztást 2014 óta. Így évente több mint 100 ezer gyerek ismerkedhet meg a kiváló minőségű magyar mézzel – hangoztatta a miniszterelnöki megbízott.

(MTI)

TV Eger

Elsőként Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos, Eger és térsége országgyűlési képviselője köszöntötte a vendéget: Szájer József EP-képviselőt, a Fidesz alapító tagját, akinek oroszlánrésze volt az Alaptörvény megírásában.

Az egri képviselő egyebek mellett hangsúlyozta, a Soros-terv ellen indított nemzeti konzultáción mindenki elmondhatja véleményét, ugyanis a posta Heves megye nagy részén már kézbesítette a kérdőíveket, de legkésőbb kedden reggel mindenkinek meg kell kapnia a küldeményt. Mint hozzátette, a Fidesz kormányon és ellenzékben is híve volt a választókkal való folyamatos párbeszédnek, így a kormány most a Soros-terv elleni nemzeti konzultáción is várja a választók véleményét. A sikert jelzi, hogy legutóbb 1,7 millió honfitársunk küldte vissza a kérdőívet.

Szájer József azt hangsúlyozta, hogy a konzultáció sikere azért fontos, hogy magunk mögött érezzük az erőt a brüsszeli csaták és viták közepette. Ne járjunk úgy, mint az a “zöld” képviselő, aki éveken át szidta hazánkat, és mindig hátranézett az ülésteremben a frakciója felé. Az osztrák választásokon pártja kiesett a parlamentből, kénytelen volt lemondani, úgyhogy nincs többé hova néznie. Ám ha Orbán Viktornak, Pintér Sándornak vagy más vezetőnek kell vitáznia, akkor éreznie kell, hogy nagyon is sokan állnak mögötte – fejtette ki.

Soros terve – folytatta – az évi egymilliós betelepítés Európába, és ebben sajnos Brüsszel is támogatja őt. Céljuk, hogy a választások befolyásolásával olyan kormányokat juttassanak hatalomhoz, akik bevándorláspártiak. A múlt csütörtökön az Európai Parlament szakbizottsága módosította a Dublini Egyezményt. Így lehetővé tette a kvótarendszer bevezetését, mégpedig felső határ nélkül, de azt is, hogy úgy kell befogadnunk ezeket az embereket, hogy előtte nem vizsgálhatjuk meg, pontosan kik is jönnének Magyarországra.

Szájer József kijelentette: aki kételkedett a Soros-terv létezésében – így a hazai ellenzék is –, az most világosan láthatja, miképpen valósul meg Brüsszel segítségével a milliárdos elképzelése. Minden gyanú, amit először Orbán Viktor vetett fel, most végképp beigazolódott! Nem szeretnénk bevándorló országban élni, hiszen Belgium, Franciaország, Spanyolország, Nagy-Britannia példája megmutatta, milyen következményekkel jár mindez – figyelmeztetett az európai parlamenti képviselő.

A Soros-terv elemei életveszélyesek, a kvótarendszer, a fejlesztési pénzekkel való zsarolás, a beláthatatlan következményekkel járó családegyesítés ellentétes nemzeti értékeinkkel. Hiába szónokolnak például Németországban is a szolidaritásról, arról van csupán szó, hogy Merkel meggondolatlan meghívása miatt ma már Európa leggazdagabb országa sem tud mit kezdeni a migránsokkal, ezért akarja őket elosztani a tagállamok között.

Szájer József hivatkozott arra a NATO elemzésre, mely szerint jelenleg 34-36 millióan tartanak Európa felé, továbbá a népességnövekedés Afrikában és Ázsiában hatalmas veszélyekkel fenyeget. Ugyanis az unió rossz irányba viszi az egész földrészt, nekünk pedig ezúttal is ellent kell állni, így védhetjük meg őseink évszázados kultúráját, így maradhat meg országunk és maga Európa is – tette hozzá.

Soros és az Unió tehát fejenként 9 millió forintnyi támogatást adna a bevándorlók ellátására. Mi ezzel szemben úgy gondoljuk, nem azért hoztuk vissza a csőd széléről hazánkat 2010-ben, nem azért teremtettünk 7 év alatt 735 ezer új munkahelyet, nem azért növeltük a családok támogatását, hogy eredményeink a semmibe vesszenek – hangsúlyozta.

A tavaszi választások tétje egyértelműen az, megvédjük-e a magyar családokat és gazdasági eredményeinket, s tovább fejlődhet-e Magyarország.

Aki részt vesz a nemzeti konzultáción, meggyőz másokat arról, hogy létfontosságú ügyről van szó, és ez egyértelmű támogatást ad a kormánynak és Orbán Viktornak ahhoz, hogy felvegye a harcot Soros György és Brüsszel tervével szemben! – fogalmazott Szájer József az egri fórumon.

Fontos, hogy aki több jogcímen is jogosult lenne a 10.000 Ft értékű juttatásra, az is csak egy jogcímen kaphat ilyet. Minden érintett számára 2016. december 31-ig kézbesíti a Magyar Posta az utalványokat.

A fogyatékossággal élő emberek megbecsült tagjai a társadalomnak  – tiszteletet, támogatást és egyenlő esélyeket érdemelnek, ezért üdvözöljük a kormány döntését, melynek értelmében ők is részesülnek a juttatásban.

Nyitrai Zsolt

miniszterelnöki megbízott

Kósa Ádám

EP-képviselő

TV Eger

Nyitrai Zsolt, a térség országgyűlési képviselője, a Fidesz megyei elnöke elmondta: megosztana a jelenlévőkkel néhány számot, melyek jelzik, milyen súlyos problémáról van szó.  Az első, hogy 35 millió ember várja ebben a pillanatban is, hogy bejusson Európába, ezek az emberek 104 országból jönnek, így nem mondhatjuk, hogy a háborús menekültek keltek csak útra. Háromszáz: ennyi ember vesztette életét Európában terrortámadások következtében, s az elkövetők között számos bevándorló is volt. Az EU 78 millió forintot kér cserébe minden olyan migránsért, akit nem fogadunk be, miközben az uniós források értéke hazánkban fejenként maximum 1 millió forint – sorolta a képviselő.

De nem csupán Magyarország, Heves megye településeinek, hanem egész Európának a sorsa a mi kezünkben van. Várható ugyanis, hogy utánunk számos tagországban követik majd a példánkat, s referendumokat írnak arról, akarnak-e betelepítéseket az adott ország lakói – fogalmazott. Nyitrai Zsolt német és olasz példákon keresztül mutatta be, hogy a településeken élőkre hárul a bevándorlók elhelyezése, ellátása.

Nagyon komoly kérdésről van tehát szó, hiszen nem kockáztathatjuk Magyarország és Európa jövőjét! Heves megyében az a célunk, hogy október 2-áig eljussunk minden településre, s tájékoztassuk a választópolgárokat a sorsdöntő népszavazásról. Még 12 napunk van arra, hogy válaszoljunk kérdéseikre és segítsük őket a tájékozódásban, hogy minél többen menjenek el szavazni és választ adjanak a kérdésre, ami véleményünk szerint egyértelműen a NEM! – hangsúlyozta.

Erdős Norbert beszélt arról, hogy a brüsszeli terrortámadás óráiban lányával a városban volt, s bizony egy évvel ezelőtt nem tudta volna elképzelni, hogy ilyesmi elfordulhat az EU fővárosában.

Bár az unióban többen támadják hazánkat a migránsokkal kapcsolatos politikánk miatt, ám azt nem lehet elvitatni, hogy tavaly közel 400 ezer ember ment át hazánkon, és remélem, hogy egyre inkább nyilvánvalóvá válik: Brüsszel és Magyarország feladata is, hogy Európa határait megvédje.

Erdős Norbert nagy veszélynek tarja, hogy Európában megszaporodtak a nők elleni támadások, melyeket migránsok követtek el, további gond ugyanakkor, hogy az Európában élő muzulmánok száma – a családegyesítési eljárások miatt – hamarosan akár ötszörösére is nőhet.

Az európai uniós képviselő arra kérte a fórum résztvevőit, vegyenek részt a referendumon, szavazzanak nemmel, de fontosnak tartotta elmondani azt is, hogy aki csak teheti, érveljen saját környezetében, s győzze meg a kétkedőket arról: az október 2-i népszavazás eredménye sorsdöntő mindannyiunk számára!

A politikusok a fórumok keretén belül mindkét településen válaszoltak a szép számmal megjelent közönség kérdéseire, észrevételeire.