mediaklikk.hu

Az EP-képviselő elmondta: a méhészeti ágazat helyzetének javítása, az azzal való foglalkozás azért fontos, mert az élelmiszer-termelés 76 százalékát befolyásolják a méhek, azaz az ágazat nélkül gyakorlatilag nem lehetséges élelmiszertermelés. Emellett pedig az unióba a harmadik országokból érkező mézek 20 százaléka hamisított. Mindez pedig rendkívül nagy károkat okoz az EU tagországaiban tevékenykedő méhészeknek.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott mindehhez hozzátette: a mézjelentés Magyarország számára – amellett, hogy előterjesztője magyar – azért bír különös jelentőséggel, mert hazánk az unió harmadik legnagyobb méztermelő országa. Magyarországon több mint 20 ezer méhész dolgozik. Ezért a kormány az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel (OMME) közösen folytatni kívánja a magyar méhészet érdekében megkezdett sikeres munkát – jelezte.

Nyitrai Zsolt felhívta a figyelmet: a kormány és a méhészek között a közös munka folytatódik. Ennek fontos eleme, hogy Erdős Norbert EP-képviselő, a témakör szakértője országjárásra indul, és minden megyében találkozik méhészekkel. Tájékoztatást ad arról, hogyan áll a méz és a méhészek ügye az Európai Parlamentben, és a méhészek véleményét is meghallgatja a kérdéskörről. Az országjárás márciusban zárul.

Ennek eredményeként várhatóan stratégiai megállapodást köt a kormány az OMME-vel, amelynek központi eleme lesz a folyamatos párbeszéd. A miniszterelnöki megbízott megjegyezte: az elmúlt 7 évben a magyar méhészeti ágazat mintegy 10 milliárd forint támogatást kapott – fele-fele arányban uniós és nemzeti forrásból.

Erdős Norbert azt emelte ki, hogy az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottsága január 23-án elfogadta a mézjelentést 39:1 arányban. Ez azt mutatja, hogy minden frakcióban nagy a támogatottsága az anyagnak. A képviselő reményét fejezte ki, hogy az EP is támogatja a jelentést a március eleji szavazást követően.

Az európai méztermelés mintegy 260 ezer tonna, míg a magyar 25-30 ezer tonna között mozog évente – mondta, hozzátéve: míg az élelmiszeripar termelésének 76 százalékát érinti a méhek beporzása, addig a zöldség és gyümölcstermelés 84 százaléka függ ettől.

A helyzet komolyságára jellemző, hogy több helyen – például Kínában és az Amerikai Egyesült Államokban is – már mesterséges beporzást végeznek. A legfontosabb feladat azonban a magyar méhészek érdekeinek védelme. Ezzel kapcsolatos a legfontosabb megállapítása a jelentésnek: a mézhamisítással szemben erőteljesen, hatósági szigorral kell fellépni az unió országaiban.

Miután a harmadik országokból az EU-ba érkező méz 20 százaléka hamisítvány, meg kell változtatni a unióban a mézcímkék tájékoztató szövegét, hogy a fogyasztók tényszerű tájékoztatást kapjanak a méz összetételéről, és ez alapján választhassanak – szögezte le a magyar EP-képviselő.

Bross Péter, az OMME elnöke az MTI-nek elmondta: Magyarországról évente mintegy 20 ezer tonna mézet exportálnak, a legjelentősebb mennyiséget uniós országokba. Belföldön évente mintegy 7-8 ezer tonna méz fogy. Ez a mennyiség lehetne több – jegyezte meg. Hozzáfűzte: a méhészeti ágazat éves árbevétele 20-26 milliárd forint, amelynek kétharmadát a kivitelből származó bevétel teszi ki.

A mézjelentés videója megtekinthető az Európai Parlament honlapján.

A Szövetségben a magyar mézért című kormányzati tájékoztató kiadvány itt érhető el.

(MTI)

facebook.com/orbanviktor

A kormányfő a magyar nyelv egyediségét hangsúlyozva úgy fogalmazott: “mi magyarok sokszor érezzük úgy, hogy a nyelvünknek a különlegessége kizár a világból és bezár bennünket a saját világunkba”. Ráadásul a nemzet harmada az ország határain kívül él és azért harcol, hogy a saját nyelvét használhassa – vont párhuzamot a jelnyelvvel, amit különleges értéknek nevezett.

Elismerésre méltónak tartotta, ahogy a siketek küzdelmet vívnak érte és azt akarják, hogy a világ minden országában, az élet minden területén legyen joguk saját jelnyelvük használatára, a siket kultúra gondozására és fejlesztésére.

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

Orbán Viktor a résztvevőknek azt mondta: olyan országba érkeztek, ahol a siketek és nagyothallók rengeteget dolgoztak azért, hogy megbecsült részét képezzék a társadalomnak. Beszámolt arról, hogy a 2011-ben elfogadott alkotmány külön bekezdést tartalmaz a jelnyelvről, világosan kimondva: az a magyar kultúra része. Hozzátette azt is, hogy Magyarország elsőként ratifikálta a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ egyezményt, 2009 óta pedig a világ legkomplexebb jelnyelvi törvénye van hatályban, amely mindent szabályoz, legyen szó oktatásról, tolmácsszolgálatról, vagy magának a jelnyelvnek az oktatásáról.

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

A siketeket “a mi országunkban megilleti a nyelvhasználat joga az élet minden területén” – emelte ki a miniszterelnök, aki példaként hozta, hogy az országos televíziós csatornáknak saját költségükön, 100 százalékban akadálymentesíteniük kell műsoraikat.

A kormányfő a további teendők közé sorolta a siketek kétnyelvű oktatásának megteremtését, jelezve: a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi intézete hozzáfogott az előkészítéshez. Ezt azzal magyarázta, hogy a siket fiatalok olyan tudást szerezzenek, ami biztos belépés számukra a munkaerőpiacra.

Fotó: Szecsődi Balázs

Orbán Viktor azt is megjegyezte: büszke arra, hogy a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) soraiból többen is szerepet vállalnak a magyar közéletben, ezzel bátorságot, biztatást, példát mutatva a többi siket fiatal számára. Kósa Ádám az európai parlament megbecsült tagja, Tapolczai Gergely az Országgyűlésben lát el fontos munkát, Lovászy László pedig a kormány felkérésére az ENSZ-ben képviseli a fogyatékkal élőket – sorolta.

A miniszterelnök közölte azt is, hogy Magyarország kiáll a Siketek Világszövetsége által képviselt célokért és támogatja azt a kezdeményezést, hogy nemzetközi világnapja is legyen a jelnyelvnek. Jelezte: Magyarországon az idei évtől kezdve – a jelnyelvi törvény évfordulójára emlékezve – november 9. a magyar jelnyelv napja.

Kósa Ádám, a fennállásának 110. évfordulóját ünneplő SINOSZ elnöke köszöntőjében arról tájékoztatott, hogy a budapesti tanácskozáson a résztvevők megosztották tudásukat egyebek mellett a kétnyelvű oktatásról, a család és a jelnyelv kapcsolatáról, a segítő technológiák nyújtotta lehetőségekről és a foglalkoztatásról.

Colin Allen, a Siketek Világszövetségének (WFD) elnöke pedig azt emelte ki, hogy minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy a nemzeti jelnyelvén tanulhasson, ami teljes értékű nyelv. Az oktatást, írástudást pedig a beilleszkedés és a karrier célok szempontjából is fontosnak nevezte.

(MTI)

kormany.hu

Erdős Norbert tájékoztatása szerint az Európai Parlament szakbizottságai most vitatják meg a Méz-jelentés: a méhészeti ágazat jövőképe című előterjesztést. A jelentés várhatóan novemberben kerül majd az agrárbizottság elé, a szavazás a tervek szerint hónap második felében lesz.

Az EP-képviselő kiemelte: Magyarország számára a téma azért fontos, mert az ország a harmadik legnagyobb méztermelő ország az unióban. Emellett az unióba áramló, többször kétes minőségű kínai méz sok gondot okoz a magyar és más uniós méhészeknek. Az ágazat jelentőségét az is mutatja, hogy a méhek porozzák be a növények 84 százalékát, és a beporzás teszi lehetővé az élelmiszerek 76 százalékának előállítását.

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

Erdős Norbert rámutatott: az unió méztermelése, csak a belső fogyasztás 60 százalékát fedezi. A fennmaradó hányad az import, amelynek 50 százaléka Kínából származik. A 450 ezer tonnás kínai méztermelés 20 százaléka pedig nem nevezhető méznek, mert hamisítvány. A mézhamisítás sok gondot okoz az EU tagországok méhészeinek, köztük a magyaroknak.

A Méz-jelentés ezért javasolja a mézimport eddiginél szigorúbb ellenőrzését, az unió külső határain. Továbbá kezdeményezi a gyantaszűrés megtiltását, mert az lehetővé teszi a mézet szennyező különböző szermaradványok – például antibiotikumok, vagy a cukorszirup – “eltüntetését”.

Tájékoztatott arról is, hogy az ágazat évente mintegy 36 millió euró (mintegy 10-11 milliárd forint) támogatást kap az unió pénzügyi forrásaiból. Ezt – javasolja a jelentés – a korábbi szintre, azaz 47 millió euróra (mintegy 14-15 milliárd forintra) kellene emelni.

A szóban forgó jelentés iránti fokozott figyelmet jelzi, hogy az Európai Parlamentben csaknem félszáz módosító indítványt nyújtottak be hozzá az EP-képviselők – hívta fel a figyelmet Erdős Norbert.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az MTI-kérdésére elmondta: Magyarországon a méhészek száma mintegy 20 ezer, a méhcsaládoké pedig mintegy 1,2 millió. Magyarország évente mintegy 20 ezer tonna mézet exportál – döntő hányadát az Európai Unió országaiba -, belföldön 7-8 tonna méz fogy évente, ami lehetne lényegesen több – jegyezte meg.

Hozzátette: a magyar állattenyésztés bruttó árbevételének 2 százalékát adják a méhészeti termékek. Ez évente 20-26 milliárd forint között mozog. A magyar méhészeti ágazat támogatása évi mintegy 1,5 milliárd forint, amelynek a fele az unió büdzséjéből származik.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott arról beszélt: 2010 óta a méhcsaládok száma jelentősen nőtt, akkor 600 ezer volt. Az ágazat a jelzett időponttól mintegy 10 milliárd forint támogatást kapott, aminek a fele uniós forrás volt.

A méhészek, az egyéni vállalkozók és az őstermelők, az agrár-Széchényi kártyával kedvezményes hitelhez juthatnak. Emellett a mézes reggeli már az óvodások körében is népszerűsíti a mézfogyasztást 2014 óta. Így évente több mint 100 ezer gyerek ismerkedhet meg a kiváló minőségű magyar mézzel – hangoztatta a miniszterelnöki megbízott.

(MTI)

Kiemelte, hogy Magyarországon több mint 600 ezer mozgásszervi és érzékszervi fogyatékossággal élő van. Hozzátette: a jelenlegi kormány az elmúlt időszakban számos esetben kiemelkedő eredményeket ért el többek között az érdekképviseleti szervezetek folyamatosan növekvő támogatása révén, amelyre a korábbi ellenzéki kormány egyáltalán nem fektetett hangsúlyt.

A képviselő ismertette a jelenlegi kormány eredményeit, miszerint az Erzsébet-programban idén több mint 4 ezer fogyatékossággal élő személy jutott kedvezményes pihenési lehetőséghez, így összességében már 30 ezret meghaladó azoknak a száma, akik igénybe tudták venni a programot. Kiemelte továbbá, hogy közel 2500 magyar fogyatékossággal élőt segítettek állami támogatással és kedvezménnyel gépjármű vásárlásához. Egy másik fontos előrelépés a rehabilitációs kártya bevezetése, amely a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését könnyítette meg oly mértékben, hogy 2010-ben 45 ezer, 2014-ben 55 ezer, míg 2016-ra már 80 ezer fogyatékossággal élőnek volt lehetősége munkába állni. Ez összesen 50 százalékos növekedést jelent a korábbiakhoz képest.

A képviselő kérdésére, miszerint milyen egyéb eszközökkel kívánja a kormány továbbiakban segíteni a megváltozott munkaképességűek munkába állását, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszolt. Az államtitkár leszögezte: a kormány jövőbeni célja, hogy a megváltozott munkaképességű emberek is teljes életet élhessenek. Az állam igyekszik minden segítséget megadni ennek érdekében és azért, hogy mindezt minél magasabb életszínvonalon tehessék. Ebben a 2013-ban már egyszer átalakított támogatási és akkreditációs rendszernek is nagy szerepe van, hiszen ettől kezdve egy új szabályozás is bevezetésre került, amely már külön kezeli a tranzit- és tartós támogatásokat, ezáltal a munkavállalási számok látható javulását elérve. Hozzátette, a rehabilitációs ellátásban részesülő személyek esetében a legnagyobb a munkavállalási lehetőség, 51 százalék, ami azt jelenti, hogy már többen tudnak munkát vállalni, mint ahányan nem. A rokkantellátásban részesülők esetében is 21 százalékos azoknak az aránya, akik jelen vannak a munkaerőpiacon, így összességében 31 százalékos a foglalkoztatási ráta – jóval magasabb, mint a korábbi években. Az évről évre növekvő támogatásoknak és azok rendszerének köszönhetően pedig további közel 15 százalékos emelkedés várható. 2013 óta minden évben mintegy 34 milliárd forint áll rendelkezésre, ami évente 30 500 fő támogatását segíti elő. A jövő évben a támogatás mértéke 1 millió 120 ezer forint/főről 1 millió 288 ezer forint/főre emelkedik. Rétvári Bence államtitkár kiemelte, hogy már az elmúlt években is lezajlottak különböző fejlesztési projektek. Egyszeri támogatásként 2,6, illetőleg 1 milliárd forint került átutalásra 2014-ben és 2015-ben, TÁMOP-os projektből pedig összesen 13,7 milliárd forintot fordított a kormány ilyen célra, ami összesen 12 ezer fő bevonását jelentette. Ebből 8600 fő foglalkoztatása, illetve további 2600 fő képzése valósult meg.

A jövőben egy EFOP-projektben 10+2 milliárd forintból további 10 ezer megváltozott munkaképességűnek igyekszik segítséget nyújtani a kormány.

Nyitrai Zsolt képviselő összegzésként elmondta, hogy a kormány részéről példaértékű magatartás figyelhető meg, hiszen a fogyatékossággal élők bevonása a döntéshozatal minden szintjére kiterjed, amit mi sem bizonyít ékesebben, mint hogy mind az Európai Parlamentben, mind a magyar Országgyűlésben, mind pedig a kormányzatban dolgozik fogyatékossággal élő képviselőtárs.

A képviselő végezetül arra kérte a kormányt, hogy a jövőben is tegyenek meg mindent azért, hogy a megváltozott munkaképességű honfitársak minél könnyebben tudjanak munkát vállalni.

A Fidesz társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója, ismertetve a kampány utolsó két hetének menetrendjét, kifejtette: a korábbi hetekben elindított országjárás a következő napokban is folytatódni fog a Fidesz EP-képviselőjelöltjei, valamint a kormányzó pártszövetség ismertebb politikusainak részvételével.

Mint mondta: ezeken a lakossági fórumokon a fideszes politikusok párbeszédet folytatnak a választópolgárokkal, csak úgy, mint tették azt az országgyűlési választást megelőző kampányban is.

Nyitrai Zsolt tájékoztatása szerint a jövő héten indul a Fidesz telefonos kampánya, mely szintén az EP-választások jelentőségére kívánja felhívni a figyelmet.

A Fidesz társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója közölte azt is, hogy szórólapjaikat is a jövő héten juttatják el az emberekhez, melyben Orbán Viktor rövid üzenete és egy tájékoztatás olvasható az EP-választásokhoz kapcsolódó általános tudnivalókról.

A május 25-e előtti utolsó héten pedig százezer önkéntes fogja személyesen elvinni a párt támogatóinak Orbán Viktor miniszterelnök levelét – tette hozzá.

„Ugyanolyan nagy támogatottságot kell felmutatnia a Fidesz-KDNP-nek, mint az országgyűlési választáson, hiszen akkor tudják majd megfelelő módon képviselni az Európai Parlamentben a magyar érdekeket képviselőink” – fogalmazott.

Nyitrai Zsolt kiemelte, hogy a Fidesz álláspontja szerint olyan képviselőket kell Brüsszelbe küldeni, akik kiállnak Magyarországért, a magyar érdekekért, akik megvédik a rezsicsökkentést, a magyar födet, a magyar családokat és a munkahelyeket. Olyan képviselőket kell küldeni, akik nem tűrik, hogy bürokraták és bankárok diktáljanak nekünk, és akik kivívják a tiszteletet Magyarországnak és a magyaroknak – szögezte le.

fidesz.hu

„A hálózat- és információbiztonság a magyar elnökség IKT programjának egyik prioritása. Egyfelől szükséges a bizalom és a hálózatbiztonság fokozása Európában az ENISA korszerűsítése révén. Másfelől azonban biztosítanunk kell az ENISA zavartalan működését. Az Ügynökség mandátumának átmeneti meghosszabbítását illetően jó eséllyel lezárulhat ez a folyamat a Távközlési Tanács májusi ülésén – hangsúlyozta Nyitrai.

Strasbourgi látogatása során Nyitrai további EP képviselőkkel is folytatott kétoldalú megbeszéléseket. A magyar soros elnökség félidejéhez közeledve kiemelt EU távközlési jogalkotási dossziék tárgyában egyeztetett Gunnar Hökmark, Pilar del Castillo Vera, Catherine Trautmann és Malcolm Harbour EP képviselőkkel. A tárgyalássorozat egyben megerősítette, hogy a magyar elnökség jó úton halad kitűzött programjának teljesítésében, amellyel hozzájárul a Digitális Menetrend megvalósításához.