Nyitrai Zsolt államtitkár a soros elnökség képviseletében beszédében kiemelte: a kritikus infrastruktúravédelem nem kizárólag biztonsági kérdés, szoros összefüggésben van az Európai Unió versenyképességével is. A kibertámadások hátráltatják az infokommunikációs megoldások (internetes fizetés, bankkártya-használat) széles körű elterjedését a polgárok mindennapjaiban, és egyre több politikai támadás is éri a világhálót. Európának – így a magyar elnökségnek is – foglalkoznia kell a digitális bűnözés megelőzésével, válaszlépéseit az aktuális fenyegetettséghez mérten kell megterveznie. Ezzel párhuzamosan új kihívásokkal kell szembenézni az európai polgárok adatvédelemhez és magánélethez való alapvető jogainak védelme terén is.

Nyitrai Zsolt szerint a kritikus infrastruktúra-védelem helyzete az Európai Unióban jelentős mértékben javult ugyan az elmúlt időszakban, azonban a hálózatokhoz való hozzáférést biztosító eszközök rohamos ütemű terjedése sokkal gyorsabb a biztonsági megoldások fejlesztéseinél. A felhasználók így gyakran kerülnek lépéshátrányba az adathalászokkal szemben. Az Uniónak meg kell védenie polgárai magánszféráját és üzleti, gazdasági érdekeltségeit, ezért európai összefogás szükséges az információs infrastruktúrák naprakész védelmének területén.

A mostani eszmecsere felkészülésül szolgál a május végi Távközlési Tanácsülésre, amelynek napirendjén a Rádió Spektrum Politikai Program tervezete, az E-kormányzati Cselekvési Terv és az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) szabályozásáról szóló előterjesztés is szerepel majd. A magyar elnökség célja az, hogy az infrastruktúrák védelme terén tanácsi következtetések elfogadásával járuljon hozzá a gyors és eredményes előrelépésekhez.

Kiemelt EU távközlési témában, a rádióspektrum-politikai program (RSPP) jogalkotási dosszié tárgyában folytatott magas szintű egyeztetést tegnap Budapesten a magyar EU elnökség képviseletében Nyitrai Zsolt, infokommunikációs államtitkár, Neelie Kroes az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke és Gunnar Hökmark az Európai Parlament rádióspektrum témakörében megbízott jelentéskészítője.

A felek egyetértettek abban, hogy még több frekvenciát kell elérhetővé tenni a szélessáv gyors kiépítésének elősegítése érdekében, kiváltképp a ritkán lakott területeken, továbbá abban, hogy lényeges a spektrum felhasználás átgondolt és koordinált megközelítése a teljes EU szintjén.

A három EU-intézmény képviselője egyeztetett a spektrumprogramról szóló javaslat fő elemeiről és ütemezéséről, és egyetértettek abban, hogy a magyar elnökség ideje alatt jelentős előrehaladást kell elérni. Szoros és konstruktív együttműködésben egy olyan program elfogadását tervezik, amely Európa-szerte megteremti a feltételeket a vezeték nélküli szélessáv és egyéb frekvencia alapú szolgáltatások széleskörű kiépítéséhez és elterjesztéséhez, az európai állampolgárok és vállalkozások érdekeit szem előtt tartva.

“A rádióspektrum az egyik kulcsfontosságú dosszié a magyar elnökség IKT programjában. Minden erőfeszítésemmel azon leszek, hogy közös megállapodást alakíthassunk ki a Tanács, a Parlament és a Bizottság álláspontjai alapján, a szakmai érdekkörök véleményének figyelembevétele mellett. Fontos, hogy megteremthessük a megfelelő egyensúlyt az EU szintű rádióspektrummal kapcsolatos szakpolitikai intézkedések és a tagállami szinten megvalósuló gazdálkodási tevékenységek között annak érdekében, hogy Európa számára biztosítsuk azokat a nélkülözhetetlen eszközöket, melyek segítségével versenybe szállhat a globális távközlési színtéren. “ – hangsúlyozta Nyitrai.

Kroes alelnök hozzáfűzte: “a rádióspektrum-politikai program biztosíthatja, hogy a vezeték nélküli szélessáv legyen a szükséges kiegészítése a vezetékes infrastruktúrának a szélessávú célkitűzéseink teljesítése során. Egyben megteremtheti a spektrum alapú iparágak és szolgáltatások számára azokat a feltételeket, amelyek szükségesek az innovatív technológiák és szolgáltatások bevezetéséhez, ezáltal ösztönözve a társadalom bevonását az internetes világba és támogatva a gazdasági növekedést és Európa versenyképességét. Üdvözlöm, hogy a Parlament és a Tanács Elnöksége felismerte a szakpolitikai program gyors elfogadásának fontosságát, melynek révén mielőbbi előnyök biztosíthatók az európai állampolgároknak.”

“Európának arra kell törekednie, hogy megfelelő kereteket alakítson ki a vezeték nélküli kommunikációs szolgáltatások fenntartható növekedéséhez. Európa konjunktúrája és versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú a globális vezető szerep a digitális gazdaságban és meglátásom szerint a spektrum kiemelt jelentőséggel bír a versenyképes egységes piac kialakításában. Az Európai Parlament rádióspektrum témakörben megbízott jelentéskészítői pozíciómban annak érdekében kívánok tenni, hogy Európában a legnagyobb kapacitású és sebességű internet révén ösztönözzük az új szolgáltatásokat, az innovációt és a gazdasági növekedést.” – hangsúlyozta Hökmark.

Háttér

A rádióspektrum óriási gazdasági-, társadalmi- és kulturális értékkel bíró erőforrás, mivel olyan fontos szolgáltatások nyújtásához szükséges, mint pl. a mobilkommunikáció, vezeték nélküli szélessáv, műsorszórás, navigáció, közbiztonság, stb. A rádióspektrum az egyes tagállamok tulajdonát képezi, az azzal történő gazdálkodás azonban szükség szerint koordinált megközelítést igényelhet.

A Bizottság 2010. szeptemberben jogalkotási javaslatot terjesztett elő az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy többéves rádióspektrum-politikai jogalkotási program (RSPP) kidolgozásáról, amely kijelöli a közösségi rádióspektrum-használat stratégiai tervezésének és összehangolásának szakmapolitikai irányvonalait és célkitűzéseit. A spektrum-politikai kezdeményezések kulcsfontosságúak az európai Digitális Menetrend és az EU2020 stratégia vonatkozásában is, melyek az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést tűzték ki célul.

Az első RSPP javaslat egy 5 éves időszakra vonatkozó, hatékony rádióspektrum-gazdálkodást előmozdító szakpolitikai program létrehozását célozza, különösen annak érdekében, hogy 2013-ra elegendő frekvencia álljon rendelkezésre a vezeték nélküli szélessávra, egyben támogatva az EU-t abban, hogy az európai digitális menetrendben foglalt kötelezettségvállalásnak megfelelően minden európai lakos 2013-ig alapvető, 2020-ig pedig gyors vagy nagyon gyors szélessávú hozzáféréssel rendelkezzen. A belga elnökség alatt a Tanács elkészített egy előrehaladási jelentést és részletesen is megvitatta a témát 2010. december 3-i ülésén. Az Európai Parlament első körben a 2010. december 9-i ITRE Bizottságon tárgyalt a javaslatról.

További részletes információk az alábbi oldalakon érhetők el:

Bizottsági javaslat:

>>>>

Tanács által készített előrehaladási jelentés:

>>>>

Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnökének,
Gunnar Hökmark, az Európai Parlament képviselőjének és
Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkárának közös közleménye

“Magyarország üdvözli a Bizottság javaslatát, mert az hatékonyabbá és olcsóbbá teszi az állam működését, mely a gazdasági válság idején különösen fontos; erősíti az unión belüli egységes piacot; nyitottabbá, átláthatóbb és rugalmasabbá teszi a közszolgáltatásokat” – fogalmazott Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár. “Kiemelt fontosságú témaként fogjuk kezelni a cselekvési tervet uniós elnökségünk alatt, és Magyarország, valamint az Európai Unió megújításának érdekében tanácsi következtetések elfogadását tervezzük a témában a 2011. május 27-i Közlekedési, Távközlési és Energia Tanács ülésén” – tette hozzá Nyitrai.

2009. november 18-án Malmöben az Európai Unió e-Kormányzatért felelős vezetői az “e-Unió létrehozásáért” elnevezésű miniszteri konferencián a következő politikai prioritásokban állapodtak meg az e-kormányzat jövőjével kapcsolatban, melyeket az e-Kormányzati Cselekvési terv intézkedései négy kategóriába sorolhatók:

– Felhasználók bevonása: a felhasználók igényeihez igazított szolgáltatások, átláthatóság javítása, az állampolgárok és a vállalkozások bevonása a politikaformálásba;

– Belső piac: akadálymentes szolgáltatások vállalkozások számára, mobilitás, határokon átnyúló szolgáltatások megvalósítása;

– A közszféra hatékonysága és eredményessége: elektronikus beszerzések, gyorsabb elbírálás pályázatoknál, adminisztratív terhek csökkentése, “zöld” kormányzat;

– Az e-kormányzat fejlesztése előfeltételeinek megteremtése: nyílt specifikációk, interoperabilitás elősegítése, elektronikus aláírásról szóló irányelv felülvizsgálata, elektronikus személyazonosítás és az elektronikus hitelesítés kölcsönös elismerése.

Az e-Kormányzati Cselekvési Terv egy tudásalapú, fenntartható, befogadó gazdaság megteremtését tűzi ki célul. Kialakítása során messzemenően figyelembe vették az Európa 2020 Stratégiában foglalt célokat, és összehangolták a dokumentumot a Digitális Menetrend zászlóshajó kezdeményezésben leírtakkal. Mindemellett az akcióterv szorosan kapcsolódik egyéb uniós jogalkotási tevékenységekhez, mint amilyen a szolgáltatási irányelv, az elektronikus aláírással kapcsolatos irányelv, a beszerzési irányelvek, az adatvédelmi irányelv és a közszféra információinak újrafelhasználhatóságáról szóló irányelv.

Az európai e-kormányzati akcióterv az alábbi helyen érhető el:

http://ec.europa.eu/information_society/activities/egovernment/action_plan_2011_2015/index_en.htm