TV Eger

Nyitrai Zsolt elmondta, hogy egy régi álom vált valóra ezzel. A közös siker kapcsán köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki segítette az egyetemmé válás folyamatát, a tanároknak, a főiskola korábbi és mostani vezetőinek és a városvezetésnek. A képviselő kifejtette, hogy természetesen köszönet illeti meg a kormányzatot is, hiszen kellettek a jó helyi alapok, de nagyon fontos volt az új oktatási koncepció megalkotása és elfogadása, amely lehetővé tette azt, hogy az egri felsőoktatás előre lépjen egy nagyot.

Nagy utat sikerült megtenni a Ho Shi Minh Tanárképző Főiskolától az Eszterházy Károly Egyetemig. Ez minden egri sikere. Eger nagy lehetőségek előtt áll, ennek egy fontos mérföldköve az Eszterházy Károly Egyetem. Összességében most nagyon boldog vagyok! – folytatta a képviselő.

A honatya megemlékezett arról is, hogy folyamatos nehézségek voltak a hallgatói létszámmal, a stabil jövőképpel. Ezért javasolta Horváth László országgyűlési képviselővel közösen, hogy olvadjon össze az egri Eszterházy Károly, valamint a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola. Együtt erősebbek lehetnek, mint külön-külön. Szakmai egyeztetéseket követően ez a javaslat része lett az új felsőoktatási koncepciónak, így már ez az egységes, erősebb alap előre tudta vinni az egyetem ügyét.

„Fontosnak tartottam, hogy a Heves megyei polgárok személyes hitvallásukkal is segíteni tudják az egyetem ügyét, ezért indítottuk el az Eszterházy Petíciót, amelyet több mint 12 ezren írtak alá. Az, hogy közéleti téma lett az egyetemmé válás és, hogy bevontuk az embereket egyértelműen elősegítette a döntést.”

Sok szerencsét kívánok az egyetemnek és az egyetemvárosnak! Azt kívánom, hogy legyünk együtt sikeresek és Eger tényleg egy pezsgő kulturális életű szellemi és gazdasági központ legyen a régióban! – zárta gondolatait Nyitrai Zsolt.

Az egri egyetemmé válásról végső soron az Országgyűlés döntött, a felsőoktatás átalakításáról szóló T/7405-ös indítvánnyal. Ezt a parlamenti indítványt nem támogatta az ellenzék.

Akik igennel szavaztak:

• Nyitrai Zsolt (Fidesz-KDNP)
• Horváth László (Fidesz-KDNP)
• Szabó Zsolt (Fidesz-KDNP)

Akik nem szavazták meg:

• Korózs Lajos (MSZP)
• Mirkóczki Ádám (Jobbik)
• Sneider Tamás (Jobbik)
• Fodor Gábor (Liberálisok)

TV Eger

Nyitrai Zsolt felszólalásában elmondta: az állam életében vannak nagy rendszerek, stratégiai fontosságú területek, amelyeket időről időre meg kell frissíteni, hozzá kell igazítani a kor kihívásaihoz. Ilyen terület például az egészségügy vagy az oktatás rendszere.

Az nem is volt kérdés – tette hozzá -, hogy a magyarországi felsőoktatás átalakításra szorul. Szinte mindig is napirenden volt, de mindenki csak dobálta, „mint a forró krumplit”. Márpedig nagy  és fontos feladat ez, mert az, hogy valami jól vagy rosszul alakul az országban ezen a területen, csak évek múltán derül ki, akkor pedig már sokszor késő.

Ezért is volt fontos előrelépés, hogy a kormány vállalta az ezzel járó felelősséget, szakmai konfliktusokat, nehézségeket, majd döntéseket hozott. Pontosan a már sokszor említett cél eléréséért: az új, modern formában létrejövő értékmentés érdekében!

“Fokozatváltás a felsőoktatásban”- ezt a címet viseli a kormányzat új stratégiája, amely Magyarország számára komoly lehetőségeket kínál. Az anyag szerint a magyar felsőoktatás színvonalát emelni kell, versenyhelyzetet kell teremteni a felsőoktatási rendszeren belül.

Hazai és nemzetközi szinten versenyképes tudást kell adni a hallgatóknak, és ehhez meg kell teremteni a feltételrendszert. Mindezt úgy, hogy a munkaerő-piaci és társadalmi elvárásokhoz kell igazítani a képzési struktúrát – hangsúlyozta a képviselő.

Majd így folytatta: ennek szellemében kellett nekünk is áttekinteni a Heves megyei lehetőségeket. A stratégiai célokat szem előtt tartva javasoltuk a két megyei felsőoktatási intézmény, a gyöngyösi Károly Róbert és az egri Eszterházy Károly Főiskola összeolvadását. Ez persze, ahogy lenni szokott minden változásnál, nagy vihart kavart, hiszen felül kellett emelkedni személyes ambíciókon, a presztízsharcokon, de mára azt gondolom, mindenki belátta: a két intézmény egyesülése a helyes út.

Ez az út pedig egy erős tudásközpont létrejöttéhez vezethet Egerben. Abban a városban, ahol az országban először kezdte meg működését orvosi és jogi kar, és ahol Eszterházy Károly 1762-ben Lyceumot építtetett abból a célból, hogy a városban egyetem működjön.

Nyitrai Zsolt arról beszélt, hogy a szakszerűség fellegvárának, nem pedig a meddő tudás elefántcsonttornyának kell lennie egy egyetemnek vagy egy főiskolának. Legyen szó bölcsész- s agrártudományról, vagy éppen a turizmus oktatásáról. Az alkalmazott tudományok egyetemének státusza, oktatáspolitikai koncepciója ezt a célt szolgálja, szorgalmazza. Ennek magam is hangot adtam a főiskola továbbfejlesztése kapcsán már idén májusban, majd szeptemberben, az Eszterházy Károly Főiskola 242. tanévnyitó ünnepségén – tette hozzá.

„Ezért indítottunk Eszterházy Petíció néven közéleti akciót Heves megyében, hogy a helyben élő polgároknak legyen lehetőségük arra, hogy személyes hitvallásukkal, aláírásukkal támogatói, részesei legyenek az egyetemmé válásnak. Örömmel jelenthetem, hogy az Eszterházy Petíciót több mint 12 ezren írták alá ezzel is támogatva a siker elérését – fogalmazott Eger országgyűlési képviselője.

A honatya kijelentette: “Az Országgyűlés döntésének köszönhetően 2016 nyarától Egerben alkalmazott tudományok egyeteme jön létre. Köszönet jár érte mindenkinek, aki ezt szavazatával támogatta!”

Majd így folytatta: az egyetemi fejlesztés, az új felsőoktatási koncepció és az általa megerősített portfólió, a két megyei főiskola összevonásának terve a regionális távlatok, a térség kohézióját és nem a kettéválását vetíti előre. A jellem szilárdsága, az elme nyitottsága egymást szolgálja, és új lehetőségeket teremt. Ez az együttműködés tehát Eger, Gyöngyös, Sárospatak és Jászberény közös sikere!

Nyitrai Zsolt felszólalásában kiemelte: az egyetemmé válás nem puszta adminisztratív döntés, hanem egy intellektuális kihívás és előrelépés. Ahol a szakok, a karok egymásra találásával, kapcsolódásával a tudásbázis emelkedhet, a szellem érettsége új szintre léphet. Persze, kétely is megfogalmazódik ilyenkor. Ha egy nagyobb szervezeti előrelépés történik, ott felmerül annak a veszélye, hogy az ember magára marad, eltéved az úton, elveszik az emberi lépték. Pedig éppen ez az emberi lépték, amely minden fejlődésnek az alapja és kulcsa kell, hogy legyen.

A honatya hozzátette azt is, hogy a diákok számára a felsőoktatás bürokráciája sokszor komoly akadályt jelent. Az oktatók számára pedig a kutatás és tanítás nyugodt körülményeinek kialakítása jelent kihívást. Az intellektuális erő ahhoz kell, hogy az emberi képességek gazdagodása minél kevesebb akadályba ütközzön. Ehhez mind az állam, mind az intézményi vezetés, mind az oktatók és a hallgatók tudásközössége részéről közös összefogás szükségeltetik. A tanárképzés jelentősége éppen ezért fontos: közösségben betöltött feladata, hogy minél szélesebb alapot biztosítson a társadalomnak a továbblépésre, az egyénnek a helyes út megtalálására.

Mint hangsúlyozta: az egri értelmiségképzés a maga környezetével, hagyományával, intellektuális erejével éppen a beismerésre nehezen képes és irányt vesztett világ ellen léphet fel és vonulhat hadba. Ez azt is jelenti, hogy az egri küldetéstudat nem szorulhat be a provincialitás hálójába, hanem egyetemes emberi kihívások felé kell, hogy fordítsa tekintetét.

A Heves megyei felsőoktatás több száz éves múltja, a jelen eredményei, az új felsőoktatási koncepció lehetőségei, a főiskolák összeolvadása miatt megerősödött portfólió, a helyi emberek kiállása (az Eszterházy Petíció) teremtette meg az esélyét annak, hogy ma arról beszélhetünk: Eger központtal alkalmazott tudományok egyeteme kezdheti meg működését.

Köszönet érte! Legyünk büszkék Egerre! – fejezte be parlamenti felszólalását Nyitrai Zsolt.

Az elhangzott napirend előtti felszólalásra válaszolt Rétvári Bence államtitkár, aki így fogalmazott:

„Egy közösség sikere az, amiről a képviselő úr itt be tudott számolni, és valljuk meg, hogy köszönet illeti meg a képviselő urat is, hogy mindvégig a folyamat során ott volt minden lépésénél, ő maga is szervezte, alakította ezt a folyamatot. „Egyetemet Egernek!” – ez volt az első szlogen, utána az Eszterházy Petícióval pedig az egriek fel tudták mutatni, hogy nagyon széles körű társadalmi támogatottsága van a kezdeményezésnek…”

TV Eger

Nyitrai Zsolt emlékeztetett: szeptember 9-én, az Eszterházy Károly Főiskola tanévnyitóján indította el a főiskola egyetemmé válásának közéleti párbeszédét, s hirdette meg az Eszterházy Petíciót. A cél az volt – folytatta -, hogy összegyűjtsenek tízezer aláírást, kikérjék az egri, az Eger környéki, a Heves megyei emberek véleményét és személyes hitvallását abban a kérdésben, hogy támogatják-e a főiskola egyetemmé válásának folyamatát.

Mint elmondta, a főiskola vezetése és a helyiek mellett egri kötődésű országos hírességek is kézjegyükkel tettek hitet az ügy mellett, hiszen aláírta az ívet a Kossuth-díjas Kovács Kati énekesnő, Kautzky Armand színművész és a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Kárpáti György is. Nem csupán szűkebb környezetünkben, de az egész országban sokan voltak, akik megértették, milyen fontos célt támogatnak.

Nyitrai Zsolt hozzátette: a mostanáig összegyűlt aláírások egy része interneten érkezett, jellemző, hogy rengeteg fiatal, köztük igen sok egri főiskolai hallgató állt ki az egyetemmé válás mellett. Mindez jól mutatja azt a fontos társadalmi kiállást, ami az Eszterházy Petíciót sikerre vitte. A honatya ezért köszönetet mondott azoknak az önkénteseknek, akik segítettek a kézjegyek összegyűjtésében, s természetesen azoknak is, akik személyes hitvallásukkal támogatták az ügyet, amely nem csupán Eger, de Heves megye, Gyöngyös, Jászberény, valamint Sárospatak számára is fontos.

A képviselő szólt arról is, hogy a kormány hamarosan napirendre tűzi ezt a kérdéskört, majd az Országgyűlés megszavazhatja a felsőoktatási törvény módosítását, benne az egri főiskola egyetemmé válását is. Az összegyűlt tizenkétezer aláírás nyomatékot ad a kezdeményezésnek s jelzi, hogy milyen nagy jelentőséggel bír az ügyek társadalmasítása, a folyamatos párbeszéd. Hozzátette azt is, hogy a jövőben helyi és országos ügyek kapcsán további kérdésekben is kikérik majd az emberek véleményét.

Ifj. Herman István, a  Fidesz egri szervezetének alelnöke elmondta: eddig nyolcezren írták alá a petíciót, köztük ismert emberek is, de a támogatók között van az egri főiskola vezetése is, diákjaik pedig segítenek az aláírásgyűjtésben.

A minap a fővárosban Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója is kézjegyével csatlakozott a kezdeményezők népes táborához, mert személyes hitvallásával támogatja, hogy Egerben létrejöjjön az Eszterházy Károly Egyetem.

Így Kovács Kati énekesnő, Kopcsik Lajos mestercukrász, vagy ez egri vízilabdacsapat mellett újabb híresség neve olvasható a névsorban.

Az akció a jövő hétvégéig tart az egri Eszterházy téren és a megye településein. A petíciót Orbán Viktor miniszterelnöknek adja majd át Nyitrai Zsolt megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos, Eger és térsége országgyűlési képviselője, aki szeptember 9-én, az Eszterházy Károly Főiskola tanévnyitóján indította el a főiskola egyetemmé válásának közéleti párbeszédét.

fidesz.hu

Nyitrai Zsolt miniszteri biztos, Eger és térsége országgyűlési képviselője az Eszterházy Petíció kapcsán fontosnak tartja, hogy az egri és a környékbeli emberek személyes hitvallásukkal is erősíteni tudják az egyetemmé válást és csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

Kovács Kati Heves Megye Nagykövete is így tett, ő volt az ötezredik.

Az Eszterházy Petíció kitölthető az interneten is ide kattintva.

Forrás: HEOL

(TV Eger)

Nyitrai Zsolt, a Miniszterelnökség nevében és Eger városának országgyűlési képviselőjeként köszöntötte a megjelenteket az Eszterházy Károly Főiskola 242. tanévnyitó ünnepségén, majd egy idézettel folytatta:

“Az édesapám mindig azt mondotta, hogy ne bántsátok Jenőt, különösen a fejét ne, az a leggyöngébb része a testének… És van ebben valami kérem: nem a gyorsaság a legfontosabb a tudományos létben. Az elkötelezettség, az érdeklődés, az akarat – valamit igazán megtudni és megérteni.”

Az idézet, amelyet magammal hoztam Wigner Jenő Nobel-díjas fizikusunktól származik és azt mutatja meg, hogy a nagy dolgok a világban nem egyik napról a másikra történnek, hanem egymásra épülve fejlődnek, hoznak létre újat.

Nyitrai Zsolt elmondta: azért vagyok itt, mert jelenlétemmel kívánok rámutatni arra, hogy mennyire fontosnak gondolom a felsőoktatás helyzetét Heves megyében, Egerben, illetve hogy személyesen is támogatom az egyetemmé válás ügyét.

Eger a kultúra, a tudományok, a szellem városa, de tekintsük mindezt európai szemüvegen keresztül!

A francia politikai gondolkodó, Jean Bodin már a 16. században megállapította, az európai bortermelés hagyományos határvidékét: “a szőlő nem terem meg a 49. északi szélesség fölött a hideg miatt”.  Vidékünk a 47. északi szélességi fok miatt egy a maga nemében különleges kereskedelmi határterületen fekszik, ahol a szőlőtermeléssel megjelenik a mesterség, a borfogyasztással pedig a szellem. Mi ez, ha nem az autonómia két alappillére? – tette fel a kérdést.

Mint hangsúlyozta: a borvidéken tapasztalható nemzedékről nemzedékre átörökített közösségi cselekvés, a mesterség és a szellem már magában rejti a szakszerűség teremtő erejét.

Nyitrai Zsolt így folytatta: “Az nem is volt kérdés, hogy a magyarországi felsőoktatás átalakításra szorul. Napirenden volt, de mindenki csak dobálta, mint a forró krumplit. Márpedig nagy és fontos feladat ez, mert az, hogy valami jól vagy rosszul alakul, itt csak évek múltán derül ki, akkor pedig már sokszor késő. Ezért is volt nagy tett, hogy a kormány vállalta az ezzel járó felelősséget, szakmai konfliktusokat, nehézségeket, és döntéseket hozott.”

Hozzátette: a “Fokozatváltás a felsőoktatásban” címet viseli a kormányzat új stratégiája, amely számunkra komoly lehetőségeket kínál. Az anyag szerint a magyar felsőoktatás színvonalát emelni kell, versenyhelyzetet kell teremteni a felsőoktatási rendszeren belül. A hazai és nemzetközi szinten versenyképes tudást kell adni a hallgatóknak és ehhez meg kell teremteni a feltételrendszert. Mindezt úgy, hogy a mukaerő-piaci és társadalmi elvárásokhoz kell igazítani a képzési struktúrát.

Ennek szellemében kellett nekünk is áttekinteni a Heves megyei lehetőségeket, a kitűzött stratégiai célokat szem előtt tartva javasoltuk a két megyei felsőoktatási intézmény, a gyöngyösi Károly Róbert és az egri Eszterházy Károly Főiskola összeolvadását.

Ez persze, ahogy lenni szokott minden változásnál, nagy vihart kavart, de mára azt gondolom, mindenki belátta, hogy a két intézmény egyesülése a helyes út. Ez az út pedig egy erős tudásközpont létrejöttéhez vezethet Egerben. Az alkalmazott tudományok egyetemének státusza, oktatáspolitikai koncepciója ezt szorgalmazza. Ennek magam is hangot adtam az egri főiskola továbbfejlesztése kapcsán már idén májusban – jelentette ki Nyitrai Zsolt.

A honatya elmondta: egy komoly felsőoktatási intézmény sorsközösségben éli mindennapjait a várossal, a város polgáraival, közösségeivel. Egy magas színvonalú  egyetem nem tudományos elefántcsonttorony, nem egy megközelíthetetlen sziget a városban, egy igazi egyetem közös fejlesztési stratégiát készít és valósít meg a számára otthont adó várossal. Sokat kell még ezen a téren fejlődnünk.

Majd így fogalmazott: ”A hatékonyabb és eredményesebb együttműködés érdekében ezért a következő javaslatokat teszem: jöjjön létre stratégiai együttműködési megállapodás az Eszterházy Károly Főiskola és Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint az egri Eszterházy Károly Főiskola és a Heves Megyei Önkormányzat között még ebben az évben. Alakítson közös gazdasági társaságot vagy intézményt a város és a főiskola, hiszen ha komolyan keressük a megoldást, akkor erre megvannak a jó példák itthon és külföldön egyaránt. Legyenek közös projektjeink!”

“Ez a létrejövő új szervezet, amelyet közösen alapíthatunk és amelyre Eszterházy óta nem volt példa Egerben, számtalan hasznos feladatot láthatna el. Pályázzunk közösen fejlesztési lehetőségekre, közös projektvezetéssel s összehangolt marketing tevékenységgel valósítsuk meg azokat” – tette hozzá.

Nyitrai Zsolt szólt arról is, hogy az egyetemmé válás nem puszta adminisztratív döntés, hanem egy intellektuális előrelépés. Ahol a szakok, a karok egymásra találásával, kapcsolódásával a tudásbázis emelkedhet, a szellem érettsége új szintre léphet.

S ha ez az intellektuális erő, intézmény elszakad az embertől s hatalmi tényezők szolgálatát próbálja becsempészni a maga kis elefántcsonttornyába, akkor elveszti lényegét, létezésének valós okát. Akkor már nem intellektuális erőről, hanem pusztán erőről beszélhetünk, amelyeket pusztán egyéni ambíciók, partikuláris hatalmi érdekek éltetnek. Nem az intézmény jövője, a közösség sorsa. A tanárképzés jelentősége is azért nagy, hogy minél szélesebb alapot biztosítson a társadalomnak, az egyénnek a továbblépésre.

Nyitrai Zsolt beszédében szólt arról is, hogy a Heves megyei felsőoktatás több száz éves múltja, a jelen eredményei, az új felsőoktatási koncepció, – így a főiskolák összeolvadása – a megerősödött portfólió teremtette meg a reális lehetőségét annak, hogy mára arról beszélhetünk: Eger központtal alkalmazott tudományok egyeteme működhet majd.

Az esélyek jók, ám az Országgyűlésnek kell kimondania majd a végső szót. Fontos, hogy addig is minél többen el tudják mondani Egerben és az érintett településeken is a véleményüket, hiszen eddig erre a polgároknak nem volt lehetőségük.

Éppen ezért, a mai napon ESZTERHÁZY PETÍCIÓ – Egyetemet Egernek! elnevezéssel közéleti párbeszédet indítunk. Arra kérünk mindenkit, aki támogatja Eszterházy álmát, az személyes kiállásával, aláírásával is tegye ezt meg.

Egy hónap alatt több mint 10 000 polgár aláírását kívánjuk összegyűjteni. A petíciót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak adjuk majd át – jelentette be az országgyűlési képviselő.