mediaklikk.hu

A nyugdíjasokról történő kormányzati gondoskodás anyagi alapja a kiszámítható nyugdíj biztosítása. Az Orbán-kormány azt ígérte, hogy megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét, ám ezt még túl is teljesítette, hiszen az 10 százalékkal emelkedett az elmúlt években, 2010 óta pedig 23 százalékkal – tette hozzá az államtitkár.

Ha a infláció meghaladja a tervezett mértéket, akkor ki kell egészíteni a nyugdíjakat, ezt törvény garantálja. Emellett volt egy olyan vállalás is, hogy ha a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, akkor a nyugdíjprémiumot kaphatnak a nyugdíjasok. Idén várhatóan mindkettőre sor kerül – mondta Novák Katalin.

A nők 40 év munka utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségével kapcsolatban az államtitkár azt emelte ki, hogy ez családpolitikai intézkedés, melynek célja, hogy a nagymamák unokáik mellett lehessenek. Eddig több mint 200 ezer magyar nő élt ezzel a lehetőséggel.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott arról beszélt: a kormány 2010 óta több olyan intézkedést hozott, amely jobbá teszi az idősek mindennapjait, ilyen például a rezsicsökkentés, amivel évente átlagosan 100 ezer forintot takaríthattak meg a nyugdíjasok, továbbá az alapvető élelmiszerek – sertés, baromfi, tojás, tej – áfájának csökkentése, aminek köszönhetően ugyanabból a pénzből többet vásárolhatnak az idősek, az Erzsébet program pedig a kedvezményes üdülési lehetőségeket bővítette.

A nyugdíjas szövetkezetekről szólva a miniszterelnöki megbízott elmondta: már minden megyében alakultak ilyenek, és az ott dolgozó nyugdíjasoknak kizárólag a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell befizetniük keresményük után.

Nyitrai Zsolt kiemelte: a kormány nem hagyja, hogy Magyarország bevándorló országgá váljon és erkölcsi, anyagi megbecsülésben részesíti az időseket, miközben az ellenzék tiszteletlenül, becsmérlően beszél róluk.

(MTI)

fidesz.hu

A jövő évi költségvetés fogyatékkal élőket érintő számaira szerdán Tapolczai Gergely fideszes országgyűlési képviselő, valamint frakciótársa, Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott hívta fel a figyelmet sajtótájékoztatón.

A siket politikus, Tapolczai Gergely jelnyelvi tolmács segítségével közölte: több forrás áll majd rendelkezésre segítő kutyák képzésére, a szülők támogatására, a fogyatékkal élő embereket nevelő családok otthonában nyújtott segítségre, valamint speciális autók beszerzésére.

Fotó: fidesz.hu

Emellett jövőre 20 millió forinttal nő a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás forrása 555 millió forintra, a többletet a szakemberhiány orvoslására fordítható. 13 millió forinttal jut több a fogyatékosok sportjára, összesen 460 millió forint, a vakok személyi járadékára és fogyatékossági támogatásra pedig összesen 35,6 milliárd forintot különít el a büdzsé – tette hozzá.

A fogyatékosok érdekvédelmi szervezeteinek támogatása 2011 óta 20 százalékkal emelkedett, míg esélyegyenlőségi programjaik kerete több mint a duplájára nőtt, ami azt mutatja, hogy a kormány és a Fidesz-KDNP kiemelt figyelmet fordít erre a társadalmi csoportra – összegezte a politikus.

Nyitrai Zsolt a több mint 600 ezer fogyatékkal élőt érintő eddigi eredmények között említette, hogy míg hét évvel ezelőtt 45 ezer megváltozott munkaképességűnek volt munkája, az idei év elején közülük több mint 80 ezren dolgoztak.

Szólt a Kontakt Tolmácsszolgálatról, amely több mint 70 ezer siket vagy nagyothalló ember számára teremti meg a lehetőséget a kommunikációra jelnyelvi tolmács nélkül. 2016-ban az Erzsébet program keretében több mint négyezer fogyatékkal élő üdült kedvezményesen, a Lehetőségautó-program keretében pedig szintén több mint négyezren jutottak új autóhoz vagy tudták átalakítani a meglévőt.

Szinte az összes nagy fogyatékosügyi érdekképviseleti szerv bevonásával írta alá a kormány azt a megállapodást, amely biztosítja az állami ünnepek akadálymentesítését, és már a Megyei Jogú Városok Szövetsége is napirendre vette a kérdést – sorolta.

A segítőkutyák képzésére fordítható összeg jövőre szinte megduplázódik – tette hozzá, és egy olyan, a kormány által támogatott civil szervezeti kiadványt is felmutatott, amely bibliai üzenetet közvetít az értelmi fogyatékosoknak.

 (MTI)

Kiemelte, hogy Magyarországon több mint 600 ezer mozgásszervi és érzékszervi fogyatékossággal élő van. Hozzátette: a jelenlegi kormány az elmúlt időszakban számos esetben kiemelkedő eredményeket ért el többek között az érdekképviseleti szervezetek folyamatosan növekvő támogatása révén, amelyre a korábbi ellenzéki kormány egyáltalán nem fektetett hangsúlyt.

A képviselő ismertette a jelenlegi kormány eredményeit, miszerint az Erzsébet-programban idén több mint 4 ezer fogyatékossággal élő személy jutott kedvezményes pihenési lehetőséghez, így összességében már 30 ezret meghaladó azoknak a száma, akik igénybe tudták venni a programot. Kiemelte továbbá, hogy közel 2500 magyar fogyatékossággal élőt segítettek állami támogatással és kedvezménnyel gépjármű vásárlásához. Egy másik fontos előrelépés a rehabilitációs kártya bevezetése, amely a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését könnyítette meg oly mértékben, hogy 2010-ben 45 ezer, 2014-ben 55 ezer, míg 2016-ra már 80 ezer fogyatékossággal élőnek volt lehetősége munkába állni. Ez összesen 50 százalékos növekedést jelent a korábbiakhoz képest.

A képviselő kérdésére, miszerint milyen egyéb eszközökkel kívánja a kormány továbbiakban segíteni a megváltozott munkaképességűek munkába állását, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszolt. Az államtitkár leszögezte: a kormány jövőbeni célja, hogy a megváltozott munkaképességű emberek is teljes életet élhessenek. Az állam igyekszik minden segítséget megadni ennek érdekében és azért, hogy mindezt minél magasabb életszínvonalon tehessék. Ebben a 2013-ban már egyszer átalakított támogatási és akkreditációs rendszernek is nagy szerepe van, hiszen ettől kezdve egy új szabályozás is bevezetésre került, amely már külön kezeli a tranzit- és tartós támogatásokat, ezáltal a munkavállalási számok látható javulását elérve. Hozzátette, a rehabilitációs ellátásban részesülő személyek esetében a legnagyobb a munkavállalási lehetőség, 51 százalék, ami azt jelenti, hogy már többen tudnak munkát vállalni, mint ahányan nem. A rokkantellátásban részesülők esetében is 21 százalékos azoknak az aránya, akik jelen vannak a munkaerőpiacon, így összességében 31 százalékos a foglalkoztatási ráta – jóval magasabb, mint a korábbi években. Az évről évre növekvő támogatásoknak és azok rendszerének köszönhetően pedig további közel 15 százalékos emelkedés várható. 2013 óta minden évben mintegy 34 milliárd forint áll rendelkezésre, ami évente 30 500 fő támogatását segíti elő. A jövő évben a támogatás mértéke 1 millió 120 ezer forint/főről 1 millió 288 ezer forint/főre emelkedik. Rétvári Bence államtitkár kiemelte, hogy már az elmúlt években is lezajlottak különböző fejlesztési projektek. Egyszeri támogatásként 2,6, illetőleg 1 milliárd forint került átutalásra 2014-ben és 2015-ben, TÁMOP-os projektből pedig összesen 13,7 milliárd forintot fordított a kormány ilyen célra, ami összesen 12 ezer fő bevonását jelentette. Ebből 8600 fő foglalkoztatása, illetve további 2600 fő képzése valósult meg.

A jövőben egy EFOP-projektben 10+2 milliárd forintból további 10 ezer megváltozott munkaképességűnek igyekszik segítséget nyújtani a kormány.

Nyitrai Zsolt képviselő összegzésként elmondta, hogy a kormány részéről példaértékű magatartás figyelhető meg, hiszen a fogyatékossággal élők bevonása a döntéshozatal minden szintjére kiterjed, amit mi sem bizonyít ékesebben, mint hogy mind az Európai Parlamentben, mind a magyar Országgyűlésben, mind pedig a kormányzatban dolgozik fogyatékossággal élő képviselőtárs.

A képviselő végezetül arra kérte a kormányt, hogy a jövőben is tegyenek meg mindent azért, hogy a megváltozott munkaképességű honfitársak minél könnyebben tudjanak munkát vállalni.

Nyitrai Zsolt – egy a fogyatékossággal élő embereket támogató hazai és európai rendszer helyzetét ismertető tanulmánykötet bemutatóján – Európa egyik legsikeresebb szociális programjának nevezte az üdülési, pihenési lehetőséget biztosító magyarországi rendszert. Úgy értékelte, hogy az EU többi országában is hasonló programokat kellene bevezetni.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy eddig már több mint 250 ezren vehettek részt az Erzsébet-programban, köztük 100 ezer gyerek, illetve 6 ezernél több fogyatékossággal élő.

A Fidesz politikusa gratulált a tanulmánykötet írásában részt vevő Kósa Ádámnak, az Európai Parlament (EP) egyetlen siket képviselőjének, aki ottani megjelenésével és jelnyelvi felszólalásával “történelmet írt”, és reményét fejezte ki, hogy a Fidesz-KDNP listáján induló politikus folytathatja érdekképviseleti munkáját a következő öt évben is.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a fogyatékossággal élőket érintő területen a most lezárult kormányzati ciklusban gyökeres változások történtek jó irányba Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár vezetésével.

Kitért arra is, hogy az országgyűlési választás előtt több ígéretet tettek, így például azt, hogy szeptembertől a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen egy a fogyatékossággal élők iránt “érzékenyítő” tantárgyat indítanak el. Hozzátette: a tantervet, azt, hogy mire kell fókuszálni az előadásokon, az érintett szervezetek határozhatják meg. Elmondta azt is, egy másik ígéretüknek, a jelnyelvi pótlék bevezetésének előkészítését is megkezdték már.

Kósa Ádám jelnyelven azt közölte, hogy a tanulmánykötet helyzetképet ad a fogyatékosokat érintő hazai és európai rendszerről és arról, mi az, amin az érdekükben változtatni kell, és mi az, amit szeretnének elérni.

A kötet előszavában arról írt: Magyarországon mintegy 600 ezer, az Európai Unióban pedig összesen mintegy 80 millió fogyatékossággal élő ember él, és reményét fejezte ki, hogy a tanulmánykötetben összegzett javaslatok az érintettek életét, helyzetét tovább javíthatják.

Emlékeztetett arra, hogy amikor a Fidesz-KDNP 2009-ben az EP-listán jelölte, ezzel megkapta a lehetőséget arra, hogy az ország egyik legnagyobb hátrányos helyzetű társadalmi csoportjának, a fogyatékosoknak az érdekeit európai szinten megjelenítse.

Közölte, a “semmit rólunk nélkülünk” elvet azóta is csak a Fidesz-KDNP képviseli Magyarországon és az Európai Unióban. Utalt arra, hogy az Országgyűlésben is van a Fidesznek mozgáskorlátozott és hallássérült képviselője is. Hozzátette: szomorúnak tartja, hogy más pártok nem követték ezt a kedvező példát, pedig szerinte “a politikai sokszínűségnek a fogyatékosügyben is helye van, és az lenne az egészséges, ha más pártok is felvállalnák ezt a nehéz politikai döntést”.

Soltész Miklós arra hívta fel a figyelmet, hogy már tíz éve kezdtek szakmai és politikai párbeszédet szervezetekkel arról, hogyan tudnák az általuk képviselt fogyatékossággal élő emberek, csoportok helyzetét megkönnyíteni, azon javítani.

Az államtitkár a rendezvényen mindenkit arra biztatott, támogassa az EP-választáson a Fidesz-KDNP listáját, mert Kósa Ádámnak minden reménye megvan arra, hogy újabb öt évig képviselje Magyarországot, valamint a fogyatékossággal élők ügyeit Brüsszelben.

A kötet tanulmányainak és javaslatainak készítői között voltak a fogyatékos emberek ügyét képviselő legnagyobb érdekképviseleti szervezetek; az Autisták Országos Szövetsége, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, valamint a Siketvakok Országos Egyesülete.