EMMI – Nyitrai Zsolt

500 millió forint hitelt vettek fel a patikusok, hitelprogram keretében

nyitrai zsolt — Fri, 28 Jul 2017 12:24:52 +0000

A gyógyszerészi tulajdon növelését támogató intézkedésként a patika hitelprogram keretében tizenhárom gyógyszerész 500 millió forint hitelt vett fel, amelyhez a kormány 90 millió forint kamattámogatást biztosít – közölte az EMMI egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár pénteken Budapesten, a gyógyszerészi kamara sajtótájékoztatóján.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

Ladányi Márta elmondta azt is, a kistelepüléseken működő patikák részére az idei 700 millió forintos költségvetési támogatás jövőre egymilliárd forintra nő, a generikus programra az idei 3,6 milliárd forint helyett jövőre 4,1 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

A helyettes államtitkár közölte azt is, hogy idén novembertől indul az e-recept, amellyel párhuzamosan egy évig még megmaradnak a papíralapú vények is. Mint mondta, 2018. november 1-je után már csak e-recept lesz, amelyhez – kérésre – egy úgynevezett vényfelírási igazolást állít ki a háziorvos. Úgy vélte, a elektronikus receptre történő áttérés nem fog fennakadást okozni, és addig, míg az e-személyit (illetve olvasót) teljes körűen be nem vezetik, addig minden patika részére biztosítják a technikai feltételt.

A kötelező védőoltásokkal kapcsolatban megismételte, hogy a 2, 3, 4 és 18 hónapos korban esedékes diftéria, szamárköhögés, tetanusz, vérmérgezés (Haemophilus influenzae b) és gyermekbénulás elleni ötkomponensű oltóanyagból július 10-től kiszállították a szükséges tartalékot, a további oltóanyag-mennyiség kiszállítását pedig pénteken kezdik, így a vakcina hamarosan az ország minden részébe megérkezik. Védőoltás-ellátásban zavar jelen pillanatban nincs Magyarországon – emelte ki a helyettes államtitkár. Ladányi Márta arra a kérdésre, hogy mi okozta a fennakadást, azt válaszolta, “általános hiány lépett fel, amely nem csak Magyarországot érintette”.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a sajtótájékoztatón, megemlékezve a gyógyszertárak 1950 júliusában történt államosításáról, arról beszélt, hogy 2010 óta napjainkig sikerült csak igazán visszaállítani a gyógyszerészek 1950-ben elvett tulajdonjogát, szakmai kompetenciáit és érdekvédelmi szerveződés lehetőségét. A kamarai elnök felidézte, hogy 67 évvel ezelőtt egyszerre államosították az ország összes közforgalmú gyógyszertárát, sok helyen még a személyes vagyontárgyakat is elvették, és azonnali hatállyal kellett elhagyni az akkori tulajdonosoknak a gyógyszertárakat. “Elvették a tulajdont, a szakmai kompetenciákat és az érdekvédelmi szerveződés lehetőségét” – tette hozzá.

Hankó Zoltán szerint a 2006-os gyógyszerpiaci liberalizáció során – igaz más módszerekkel -, de ugyanez történt; a működtetés, a szakmai kompetenciák elvétele és a kamara, mint köztestület jellegének megszűntetése. A kamara mindig arra törekedett, hogy ezekben érdemi változás történjen, amelynek feltételei 2010 óta állnak fenn – jelezte.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott arról beszélt, hogy 1950. július 28. a gyógyszerészet fekete napja. Mint mondta, az elmúlt években közösen dolgoztak a kamarával a patikák gazdasági stabilitásának visszaállításán, a tulajdonosi program megalkotásán és végrehajtásán, valamint a fiatal gyógyszerészek helyzetének javításán. Úgy vélte, mind a három pontban komoly előrehaladást értek el, és komoly elégtétel 67 év után, hogy idén januártól gyógyszerészi többségi tulajdonba kerültek a patikák. Nyitrai Zsolt jelezte, a kamarával újabb stratégiai megállapodásban gondolkodnak, amelynek részleteiről azonban még nem kívánt nyilatkozni.

Hozzátette, Magyarország kormánya köszönetét fejezi ki a 8300 gyógyszerész és a 7500 gyógyszertári asszisztens felelősségteljes munkájáért. A továbbiakban bemutatta a gyógyszerész tájékoztató kiadványt is, amelyben a 2010-től megvalósuló kormányzati eredmények olvashatók.

A tájékoztató kiadvány itt tölthető le.

(kormany.hu/MTI)

A kormány szakmai konzultációt indít a védőnőkkel

nyitrai zsolt — Tue, 13 Jun 2017 13:29:38 +0000

A kormány szakmai párbeszédet, személyes konzultációt indít a védőnőkkel, hogy az 5 ezer egészségügyi dolgozó elmondhassa véleményét a munkájáról, az őket érintő döntésekről és hogy javaslatokat tehessenek a döntéshozóknak – jelentette be Nyitrai Zsolt.

kormany.hu

A stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott a Védőnők napja alkalmából tartott sajtótájékoztatóján a kormány nevében köszönetet mondott a védőnőknek az áldozatos munkájukért, és arról beszélt, hogy a magyarországi szolgálat Európában hungarikumnak számít, mert sehol máshol nem működik hasonló hálózat olyan komplex feladattal, és komoly szakmai tudással, mint nálunk.

Közölte, minden megyében, és a fővárosban is lesz védőnői konzultáció, az első állomás Egerben lesz, június 21-én.

Fotó: fidesz.hu

Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy a 2010-es 17,7 milliárd forintról jövőre 27 milliárd forintra emelkedik a védőnői szolgálatokra fordított költségvetési forrás.

Az államtitkár azt mondta, a védőnők munkája nemcsak egészségügyi feladat, hanem “családügyi küldetés” is, mert a fiatal pároknak segítenek abban, hogyan várják a gyerekeket, és hogyan tudnak egészséges körülményeket biztosítani a számukra.

Arról beszélt, hogy a kormány nem csak szimbolikus eszközökkel kívánja megköszönni a védőnők munkáját, és a megbecsülés a költségvetésben is megjelenik. Közölte, jövőre 2 milliárd forinttal többet adnak a védőnői praxisok finanszírozására, a bérek, jövedelmek emelésére. Hozzátette: idén több mint 300 millió forintot biztosítanak a védőnők 30 ezer forintos pótlékára, novembertől.

Arra hívta fel a figyelmet, a kormány döntést hozott arról, hogy a szolgálatok finanszírozása teljes mértékben a védőnők jövedelememelkedését kell, hogy eredményezze.

Emlékeztetett arra, hogy korábban nem mindenhol jutott el a megemelt kormányzati finanszírozás az érintettekhez.

Bábiné Szottfried Gabriella, az Egészségügyi Szakmai Kollégium védőnői tagozatának vezetője arról is beszélt: el akarják érni, hogy az elmúlt évek forrásbővítései valóban célba jussanak. Emlékeztetett, vannak olyan települések, ahol maradéktalanul teljesült a kormány támogatási szándéka, máshol részben, és volt ahol gyakorlatilag egyáltalán nem.

Szerinte egyrészt azért fontos a konzultáció, hogy lássák, mennyit léptek előre az elmúlt években, másrészt, hogy a védőnők megfogalmazzák jövőképüket. Jelezte: mind a húsz helyszínre várják a szakma képviselőit, a döntéshozókat, valamint a helyi fenntartókat.

(kormany.hu/MTI)

A kormány támogatja, hogy az Egri Bikavér legyen Hungarikum

nyitrai zsolt — Tue, 14 Jun 2016 11:43:34 +0000

Hétfőn az Országgyűlésben napirend után szólalt fel „Amire európai szinten büszkék lehetünk, az Egri Bikavér” címmel Nyitrai Zsolt, Eger és térsége országgyűlési képviselője. Ezt követően Hoppál Péter, az EMMI államtitkára válaszolt a felszólalásra.

TV Eger

Mint Nyitrai Zsolt hangsúlyozta, Eger és térsége, valamint az Egri borvidék képviselőjeként kért szót: az egri egy régi történelmi borvidék. Nagyon fontos a térségben élőknek a szőlő és a bor, hiszen több ezren élnek szőlészetből és borászatból.

„A borvidék szőlészeivel és borászaival folyamatos párbeszédben állunk, rendszeresen hívjuk őket szakmai fórumokra. A borvidék, s talán Magyarország legismertebb bora az Egri Bikavér, a vörös cuvée-nk, amelyre európai szinten is büszkék lehetünk, hiszen Bordeaux-ban, a borok olimpiájának is nevezett Challenge du Vin versenyen az Egri borvidék szerepelt a legjobban, rekordmennyiségű éremmel tértek haza az egri borászok” – tette hozzá.

A honatya szólt arról is, hogy pár hónappal ezelőtt ő maga kezdeményezte, hogy az Egri Bikavér kerüljön be a hungarikumok közé. Tette ezt azért, mert a kiváló nedű megfelel a hungarikumok kritériumának, hiszen a magyarság egyfajta csúcsteljesítményéről van szó. Ugyanakkor fontosnak tarja a fejlődést, így mára már minden komoly egri pincészet megalkotta a bikavér fehér párját, az Egri Csillagot, ami egy fehér cuvée.

A képviselő elmondta: most pénteken Kisvárdán ülésezik a Hungarikum Bizottság. Terveik és reményeik szerint ezen az ülésen a bizottság a nemzeti értéktárba, a Magyar Értéktárba emeli az Egri Bikavért, ezáltal kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánítja majd az Egri borvidék jeles termékét.

„Ez azért is fontos – és innen is arra kérem a bizottság tagjait, hogy támogassák ezt a javaslatot, – mert ez nagy előrelépés lenne számunkra, hiszen a Magyar Értéktárba kerülés, a kiemelkedő nemzeti értékké válás előfeltétele a hungarikummá válásnak, innen már csak egy lépés az, hogy az Egri Bikavért hungarikummá minősítsék” – fejtette ki.

Abban bízom, hogy hamarosan erről, tehát a hungarikummá minősítésről is beszámolhatok majd az Országgyűlés nyilvánossága előtt – jelentettet ki Nyitrai Zsolt.

A kormány nevében Hoppál Péter válaszolt a felszólalásra. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára egyebek mellett azt hangsúlyozta, valóban kiemelt fontosságú, hogy a magyar borágazat eredetvédelemmel összefüggő kérdéseire minél gyorsabb válaszok szülessenek.

„Az Egri borvidék volt az első, amely jól reagált az eredetvédelmi kihívásra, a korszak kihívására. Szükséges is volt ez, mert, ahogy képviselő úr elmondta, az Egri Bikavér minőségi fejlesztésére nagy hangsúlyt kellett fektetni. Ismeretes az a tény, hogy a rendszerváltás előtti időszak nem kedvezett a magyar borok megítélésének, azonban azok a lépések, azon az önkorlátozások, amiket a hegyközség és az egri termelők bevezettek az elmúlt években, meghozták gyümölcsüket. A rangos nemzetközi versenyeken sorra ezek a tételek érdemelték ki a figyelmet, s ezzel a magyar borágazat számára is jelentős sikereket hoztak” – jelentette ki Hoppál Péter.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az egri bortermelők valóban az elsők voltak, akik az Egri Bikavérre az általános törvényi szabályozásnál részletesebb szabályozást dolgoztak ki. A magyar törvényi környezet tehát szavatolja a minőség garanciáját.

Hoppál Péter azt kívánta az egri bortermelőknek, hogy azt a befektetett munkát, azt a példás szabályozási rendszert, amit a termelésben megteremtettek, kísérje az elmúlt évekhez hasonló, hazai és nemzetközi megbecsültség.

Az egriek törekvését, az Egri Bikavér márka hungarikummá nyilvánítását pedig a kormányzat minden eszközzel támogatni szándékozik – fogalmazott az államtitkár.

Turizmus, biztonság, kultúra

nyitrai zsolt — Fri, 04 Mar 2016 17:45:35 +0000

Az uniós kvótarendszerről szóló népszavazásról, az ország biztonságáról, ennek kapcsán a turizmusról, valamint Eger „Európa Kulturális Fővárosa” pályázatáról beszélt a pénteki közös egri sajtótájékoztatón Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár és Nyitrai Zsolt miniszteri biztos, Eger és térsége országgyűlési képviselője.

TV Eger

Nyitrai Zsolt miniszteri biztos, Eger és térsége országgyűlési képviselője arra emlékeztetett, hogy Habis László egri polgármesterrel együtt nemrégiben közösen kezdeményezték, hogy Eger is pályázza meg az Európa Kulturális Fővárosa címet. Tették ezt azért, mert meggyőződésük, hogy a város képes és alkalmas arra, hogy egész Európának megmutassa kultúráját.

Utalt arra is, hogy utoljára 2004-ben próbálkozott a település a megtisztelő cím elnyerésével, s ő egri országgyűlési képviselőként személyesen is támogatta a pályázatot.

Nagy örömmel tölt el – folytatta Nyitrai Zsolt, – hogy a helyi önkormányzat minden egyes képviselője támogatta a kezdeményezést, mind a kormánypárti, mind pedig az ellenzéki frakciók igent mondtak a pályázatra. Szólt arról a friss hírről is, mely szerint az EMMI kultúráért felelős államtitkársága már regisztrálta az egriek jelentkezését, így a város immár hivatalosan is jelöltté vált.

A honatya hangsúlyozta, az lenne a legfontosabb cél, hogy egy széles társadalmi bázison létrejövő összefogáson nyugodjon az a pályázat, amelyet a város fog benyújtani. Kijelentette: a város egészét meg kívánják mozgatni a kampány során, a témakörök pedig három főbb pilléren nyugszanak majd, ezek a hit, a tudomány és a művészet. Ez a három terület adja a vázát ennek a pályázatnak. Európai léptékben kívánjuk bemutatni a város klasszikus értékeit, ugyanakkor nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni az innovációra, valamint a modern értékekre is. Meggyőződésem, hogy közösen minél több helyi gondolatot, ötletet és víziót tudunk majd a pályázat részévé tenni – jelentette ki a honatya.

Biztos vagyok abban, hogy Eger képes lesz megfelelni az elvárásoknak, hiszen Európa kultúrája ma azért ilyen, mert anno az egriek hősiesen kiálltak az egész földrész védelméért – mondta Nyitrai Zsolt.

Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár arról beszélt, hogy Eger a hazai turizmus fellegvára, a tavalyi év első 10 hónapjában 17,5 százalékkal nőtt az itt eltöltött vendégéjszakák száma, ami meghaladja a hazai növekedés ütemét. Eger tehát méltán pályázik az Európa Kulturális Fővárosa címre, s az sem véletlen, hogy tavaly az Utazás Magazin az év turisztikai városává választotta a települést.

Ugyanakkor további feladatai vannak az államnak, hiszen míg nálunk a GDP 8,5 százalékát teszi az idegenforgalom, addig a környező országokban ez az arány 12-15 százalék között mozog. A további fejlődés miatt tehát szükség van egy olyan állami ügynökségre, amely az idegenforgalmi feladatokat összefogja, megtervezi, végrehajtja, hogy közreműködjön a képzésekben, valamint a tanácsadásban.

Az idegenforgalomhoz azonban biztonság kell – folytatta –, hogy növekedhessen az ország vagy éppen Eger vonzereje. A városban 15 ezer aláíró tiltakozott a kötelező uniós kvóta bevetése ellen, ám most egy nemzetstratégiai kérdésről van szó: a kormány népszavazás kiírásával szeretne támogatást kapni bevándorlási politikájának folytatásához.

Az uniós kvótarendszerről szóló népszavazás nem egy-két, hanem öt-tíz, sőt száz évre határozza meg Európa és Magyarország jövőjét – hangsúlyozta a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár hozzátéve: hosszú távú nemzetstratégiai kérdésről van szó. Tuzson Bence kiemelte: Magyarország nem mondott le döntési szabadságáról. A kvótáról szóló népszavazás arról szól, hogy a magyar emberek megtarthassák azt a jogukat, hogy eldönthessék, kikkel kívánnak együtt élni. Emellett a kormánynak a magyar emberek és az Európai Unió iránt is feladata és kötelezettsége, hogy megvédje a magyar határokat – tette hozzá. Kiemelte: a déli határokon ismét nő a migrációs nyomás, ezért ott egyre több rendőr és katona sorakozik fel. Tuzson Bence arról is szólt, hogy szükség esetén Románia felé is meg kell építeni a kerítést.

Új lehetőséget kaphat az egri főiskola

nyitrai zsolt — Mon, 11 Mar 2013 08:22:01 +0000

Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő tárgyalt az Ember Erőforrások Minisztériumának (EMMI) két vezetőjével, Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkárral, valamint Maruzsa Zoltán felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkárral.

(a TV Eger felvétele)

Megbeszélésük témája az volt, hogy miután a Comenius Főiskolai Kar kari tanácsa nemrégiben arról határozott, nem a Miskolci Egyetem kötelékében kíván a jövőben működni, kezdeményezték az egri Eszterházy Károly Főiskolához (EKF) történő csatlakozást, sárospataki telephelyen működő karként.

Az egri intézmény elfogadta a javaslatot, s arról döntöttek, hogy a csatlakozással kapcsolatos határozatot felterjesztik a fenntartóhoz, az EMMI-hez.

Nyitrai Zsolt a találkozón a szaktárca támogatását kérte az EKF számára is előnyös együttműködés megvalósulása érdekében, amely az egri főiskolának biztosítaná a teljes oktatási vertikum – tanárképzés, óvodapedagógusi képzés – lefedését a régióban.