Forrás: YouTube

A magyar fővárosban született zenész 1974 és 1978 között volt a Ramones dobosa. Hétéves korában, az 1956 októberét követő megtorlások miatt kellett szüleivel elhagynia Magyarországot, az emléktáblát a forradalom 60. évfordulója alkalmából is állították.

“Az avatóünnepségen igyekeztünk rövidek lenni, senki nem beszélt többet, mint egy átlagos Ramones-szám hossza, azaz 2 perc és 20 másodperc. Felolvastam a Ramones egykori turnémenedzsere, a zenekarról néhány éve könyvet megjelentetett Monte A. Melnick nekünk írt levelét, és néhány szóban megemlékezett Tommyról Szentgyörgyvölgyi Péter belvárosi polgármester, valamint Nagy Feró is, hiszen 1978-ban először a Beatrice játszott Ramones-számot Magyarországon” – mondta Pálinkás Szűts Róbert rádiós újságíró, az esemény kezdeményezője.

A magyar és angol nyelvű emléktábla szövege kitér arra, hogy Tommy Ramone az egyetlen Magyarországon született zenész, aki bekerült a Rock and Roll Hírességek Csarnokába. Az emléktábla tetején a Ramones első lemeze, az 1976-ban született cím nélküli anyag borítója is látható.

Pálinkás Szűcs Róbert felidézte, hogy két évvel ezelőtt, nem sokkal Tommy Ramone halálát követően még szabálysértési eljárás indult ellene, amikor a zenész szülőházára a figyelmet felhívó feliratot filccel a falra véste.

“Idén nyáron keresett meg Nyitrai Zsolt fideszes képviselő és Szentgyörgyvölgyi Péter, hogy szeretnék, ha az emléktábla megvalósulna. Ennek eredményeként az V. kerület elkészítette az emléktáblát. Számomra azért fontos ez a nap, mert amit Erdélyi és a Ramones képviselt, az a zene legfontosabb gondolata. Vagyis nem az a fontos, hogy nagyon jól tudj zenélni, de attól leszel zenész, ha annak gondolod magad, még akkor is, ha csak három akkordot tudsz játszani” – hangsúlyozta Pálinkás Szűcs Róbert.

A New York-i Ramones a rockzene történetének egyik legnagyobb hatású zenekara. A nyers, lecsupaszított, kétperces számokat produkáló punk-rock csapat 1974 és 1996 között 2293 koncertet adott, és számos olyan felvételt készített, amely a könnyűzene történetének fontos része: ilyen például a Blitzkrieg Bop, az I Wanna Be Sedated, a Rock ‘n’ Roll High School vagy a Psycho Therapy.
A zenekar alapítói közül ma már senki nem él: az alkohollal és kábítószerrel átitatott történet áldozatai közül Joey, az énekes 2001-ben, Dee Dee, a basszusgitáros 2002-ben, Johnny, a gitáros 2004-ben, Tommy tavalyelőtt hunyt el. A 63 éves Marky Ramone (Marc Steven Bell), aki 1978 és 1983, majd 1987 és 1996 között volt az együttes dobosa, tavaly és idén is fellépett zenekarával Budapesten.

TV2

Mint az Index híradásából kiderül, a Bajcsy-Zsilinszky út 36-38. elé meghirdetett sajtótájékoztatón jelen volt az V. kerületi önkormányzat polgármestere, Szentgyörgyvölgyi Péter, Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő, valamint Pálinkás Szűts Róbert, “a nyolcvanas évek undergroundjának újságíró túlélője”, akit egyszer már rabosítottak is az emléktábla miatt.

Pálinkás 2014 decemberében úgy gondolta, megemlékezik a ház neves szülöttjéről, és filctollal megjelölte az épületet. A rendőrök előállították, de végül az ügyészség megszüntette a nyomozást, ám ezután egy emléktábláért kezdett el kampányolni.

 Csakhogy közben tőle függetlenül Nyitrai Zsolt is mozgolódni kezdett az ügyben, és végül sikerült megnyerni a kerületi önkormányzatot is.

Majd miután valamennyi szál összeért – írja a portál -, most hivatalosan is bejelentették: szeptemberben felavatják a Tommy Ramone-emlékhelyet a ház bejárata mellett.

Magáról az emléktábláról csak annyit sikerült megtudni, hogy nem szokványos márványtábla lesz, hanem egy 3D-nyomtatással elkészülő dombormű, melyen még jelenleg is dolgoznak, és az első Ramones-lemez ikonikus borítóját ábrázolja majd.

A politikustól megkérdezték, hogy van-e kedvenc Ramones-számuk, mire Nyitrai Zsolt azonnal a Havanna Affairt mondta be…

M1

Mindhárom megszólaló bízik abban, hogy mivel Európában még sehol sincs ilyen köztéri Ramones-emlékhely, ez majd amolyan zarándokhely lesz a rajongóknak.

Nyitrai Zsolt hozzátette azt is, hogy mivel az akkor hétéves Erdélyi Tamás 1956-ban hagyta el az országot, az emléktábla még az 56-os emlékévhez is kapcsolódik.

Erdélyi Tamás szüleivel 1956-ban New Yorkban telepedtek le, és Tamás ott ismerkedett meg a Ramones későbbi gitárosával, Johnnyval. Eredetileg csak a menedzserük lett volna, de végül ő lett Tommy Ramone néven az együttes dobosa, és ő játszott a klasszikusnak tekintett felállásban, az első három Ramones-albumon.

A stílusteremtő punkzenekart 2011-ben a Rock and Roll Hall of Fame-be is beiktatták, ahol máig Erdélyi Tamás az egyetlen magyarországi születésű zenész. Erdélyi többször is járt itthon a rendszerváltás után, 2014-ben, 65 éves korában halt meg.

(Tv Eger)

Az ünnepségen Csákvári Antal, önkormányzati képviselő, az Egri Országzászló és Emlékhelybizottság elnöke köszöntötte a ceremónia résztvevőit, majd elmondta: a kommunizmus áldozatainak emléknapjára készült el azoknak a hős egri nőknek az emléktáblája, akik szervezői és részvevői voltak a levert forradalom utáni december 10-i tüntetésnek, amely a tragikus egri sortűz előzménye volt. Szólt arról is, hogy közülük ma már csak hárman élnek, dr. Csank Istvánné, Novotta Miklósné, valamint Gál Béláné.

Ezt követően dr. Csank Istvánné, dr. Csank István, az 56-os Szövetség Heves Megyei Szervezetének elnökségi tagja és Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő, a Fidesz megyei elnöke leplezte le domborművet, majd felszentelték az emléktáblát.

Dr. Csank István beszédében felelevenítette az akkori eseményeket: a forradalom elfojtása után az ellenállás sokáig nem szűnt meg, a Munkástanácsok sztrájkja előtt országszerte  tüntettek az idegen hatalom és kiszolgálóik ellen.

Az egri tüntetést – folytatta a visszaemlékezést a szónok -, a dohánygyári asszonyok szervezték meg, és ők voltak azok, akik babakocsikkal az első sorokban haladva vonultak a Hatvanas ezred emlékművéhez, ahol akkor már hatalmasra duzzadt a tiltakozók tömeg.

A demonstráció hírére szovjet harckocsik indultak el a vasútállomás felől, s mikor a tüntetőkhöz értek, a bátor egri nők egy szál égő gyertyával a kezükben álltak szemben a katonai járművekkel. A felszólítás ellenére nem mozdultak, így végül a harckocsik kénytelenek voltak visszafordulni.

Ezek a bátor asszonyok, lányok és anyák tettükért soha nem kaptak kitüntetést vagy elismerést, sőt minderről sokáig beszélni sem volt szabad. De ők voltak azok, akik példát mutattak abból, hogy nem az elismerés a fontos, hanem a hazaszeretet, a hit és a szabadságvágy. Ezért most mindnyájan fejet hajtunk a hős egri nők emléke, történelmi tette előtt – zárta ünnepi megemlékezését dr. Csank István.

(Tv Eger)

1956. december 12-én az egri Csiky és Széchenyi utca sarkán karhatalmisták a tömegbe lőttek. Hatan meghaltak, többen megsebesültek. A tragikus évfordulóra a sortűz áldozatainak emléktáblájánál emlékeztek. Dr. Csank István, az 56-os Szövetség elnökségi tagja emlékező beszédében úgy fogalmazott: évről-évre azért gyűlnek össze, hogy az itt elhunytaknak, sebesülteknek örök mementót állítsanak. A szörnyű emlék élesen él bennünk még ma is.

A megemlékezés után dr. Csizmadia István, a bazilika plébánosa és Tóth Imre református lelkész imádkozott az áldozatokért, majd az önkormányzat, a politikai pártok és a társadalmi szervezetek képviselői koszorúkat helyeztek el az emléktáblánál.

forrás: Tv Eger

(TV Eger)

A helyszínnek természetesen jelentősége van, hiszen a Nemzet Színésze, a kétszeres Kossuth-díjas művésznő 1946 és 1947 között az egri angolkisasszonyoknál tanult.

Az ünnepségen jelen volt Törőcsik Mari is, aki elmondta: örömmel tett eleget a meghívásnak, hiszen nem mindennapi dolog, hogy valaki még életében emléktáblát kap.

Az eseményen számos érdeklődő mellett részt vett Habis László egri polgármester és Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő, a Fidesz Heves megyei szervezetének elnöke is.

A márványtábla elhelyezését az Egri Országzászló és Emlékhely Bizottság kezdeményezte.

Az emléktábla avatóján Stumpf István korábbi kancelláriaminiszter, jelenlegi alkotmánybíró, illetve Nyitrai Zsolt méltatták a magyar távközlés eredményeit, és az emberek életét megkönnyítő, ma már milliók által használt szolgáltatásait.

A köszöntőket követően a Puskás Tivadar Távközlési Technikum diákjai, valamint Stumpf István és Nyitrai Zsolt is elhelyezett egy-egy koszorút az újonnan fölavatott emléktáblán.

A megemlékezés ezt követően a Postamúzeumban folytatódott, ahová az infokommunikációs államtitkárság meghívta a magyar távközlési szakma korábbi és jelenlegi vezetőit, a civil szervezetek képviselőit, illetve a terület vezetéséért korábban felelős szakminisztereit is.

Nyitrai hangsúlyozta, a távközlés, az informatika és az infokommunikáció nemzeti ügy lehet, “talán ezt bizonyítja az is, hogy ma az iparág szereplői, a szakmai szervezetek jelenlegi és korábbi vezetői, és a területért valaha felelős miniszterek is itt vannak közöttünk” – fogalmazott az infokommunikációért felelős államtitkár.

A Postamúzeumban megtartott rövid eseményen Nyitrai Zsolt egy századelős telefonkészülék, egy akkori telefonközpont segítségével telefonon tolmácsolta jókívánságait a 81 éves Puskás Nórának, aki Puskás Tivadar legidősebb élő rokona.