TV Eger

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Szihalom országgyűlési képviselője az emlékmű avatásán köszöntötte a helyi és környékbeli polgárokat, valamint a határon túli vendégeket.

Mint elmondta, június 4-e történelmünk legsötétebb, legfájóbb napja, a trianoni békediktátum következtében hazánk elveszítette területének kétharmad részét, a 18 milliós lakosságából pedig mindössze 7 millióan maradtak a kijelölt határokon belül. Ez az egyik legigazságtalanabb döntés a világtörténelemben. Mi igazán tudjuk, mi a határ, hiszen, ahogy a mondás tartja: Magyarország önmagával határos.

Sokan gondolták azt – folytatta -, hogy ezután összeomlás következik, vége az szabadságnak és önállóságnak, nem lesz magyar nyelv, kultúra, nem lesz magyar haza.

Mára azonban kiderült, van független Magyarország, van magyar kultúra és nyelv, megmutattuk a világnak, hogy összefogással úrrá lehetünk a legnehezebb történelmi helyzeteken – mondta Nyitrai Zsolt.

Mi, magyarok kétféleképpen reagálhatunk Trianon következményeire: a nemzeti tragédia kapcsán lehet keseregni, múltba révedni s azt mondani, ez a magyar sors. Én azonban mást javasolnék – folytatta -, mert mindannyiunknak erőt kell merítenünk küzdelmeinkből. Negyven éven át nem lehetett őszintén beszélni Trianonról, a határon túli magyarokról, azok helyzetéről, az elnyomásáról. Ám a rendszerváltoztatás után már kimondhattuk az igazságot!

Ma, június 4-én az egész ország közösen ünnepeli a Nemzeti Összetartozás Napját, 2010-től pedig a törvény lehetővé teszi határon túli honfitársainknak, hogy ne csak lélekben legyenek magyarok, hanem az eskü letétele után valóban magyar állampolgárok lehessenek.  Magyarországon – így Szihalmon is – azóta összesen több mint 850 ezer ember tette le az állampolgári esküt – fejtette ki.

Nyitrai Zsolt szólt arról is, milyen fontos nemzetstratégiai cél, hogy a hazai fiatalok megismerjék a külhoni magyarok lakta területeket – Erdélyt, a Felvidéket, Kárpátalját, a Vajdaságot -, az ott élő emberek kultúráját, szokásaikat. Ezért legalább egyszer osztálykirándulás keretében el kell jutniuk ezekre a területekre. Eddig több mint 150 ezer tanuló vett részt ilyen kiránduláson. Ugyanakkor célunk ezen térségek fejlesztése is, a testvértelepülések támogatására pedig programokat dolgoztunk ki. Nem kevésbé fontos a határon túli oktatás segítése, az ösztöndíjrendszer működtetése – sorolta az országgyűlési képviselő.

De ne felejtsük! Voltak olyanok, akiknek az árulás fontosabb volt, mint a szeretet, különösen, ha a hazáról volt szó. Mindez kiderült a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás kampánya során: azok, akik akkor elvették a lehetőséget testvéreinktől, azok ma tárt karokkal várják az idegen bevándorlókat. Mi azonban megtanultuk, milyen fontos határaink védelme – tette hozzá.

Ma újabb kihívás előtt áll az egész Kárpát-medence és Európa is: vannak, akik nem ismerik fel azt a veszélyt, amit a tömeges bevándorlás jelent s vannak, akik felelősen gondolkoznak, és tisztában vannak ezzel a veszéllyel – jelentette ki a képviselő.

Ezen a napon azonban együtt ünnepel a magyarság: a Parlament épületén székely lobogó lengedezik, Csíksomlyón pedig százezrek gyűlnek össze, hogy kifejezzék nemzeti összetartozásukat. Van magyar múlt, jelen és van magyar jövő! – zárta beszédét Nyitrai Zsolt.

Az ünnepi megemlékezés keretében Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselői oklevelet adott át kiváló munkájáért dr. Joó Csabának, a Tobán Hagyományőrző Népművészeti Egyesület elnökének.

TV Eger

A helyi ifjúság nagysikerű ünnepi műsora után Hanuszik Csaba polgármester átadta Szarka János maklári forradalmárnak a Király Róbert által készített ’56-os emlékplakettet a forradalom 60. évfordulója alkalmából. A kitüntetett október 25-én katonaként állt be Pongrácz Gergely Corvin-közi csapatába, hogy fegyverrel a kezében védje meg a forradalmat. Mindezért később leszerelték, megfosztották rangjától, ám 1992-ben rehabilitálták, s századosi rangot kapott.

Nyitrai Zsolt, Maklár országgyűlési képviselője köszöntőjében elmondta: büszke arra, hogy együtt ünnepelhet a helyiekkel, de arra is, hogy átadják a településen az új közösségi teret és az ’56-os emlékművet.

A magyarok először léptek fel a környező országok közül, hogy megvédjék a szabadságukat. Így volt ez 1956-ban, 1989-ben, és így van ez ma is – fejtette ki.

Ötvenhatban – folytatta – órák alatt változott meg a helyzet, a forradalmárok kimondták, amit oly sokszor történelmünk során megmutatott nemzetünk: senkinek sem engedjük meg, hogy korlátozzon minket, legyen az Konstantinápoly, Moszkva vagy éppen Brüsszel. Magyarország szabadsága az ötvenhatos küzdelmekből sarjadt ki, már 1989-ban is erre az alapra építettük demokráciánk átmeneti alaptörvényét, s most is ennek a szabadságnak a megőrzéséért harcolunk – jelentette ki.

Hangsúlyozta: a szabadságért ma is küzdeni kell, ha nem is fegyverrel. A közéletben, politikában mindenképpen meg kell védeni kulturális értékeinket. Ebben a munkában minden magyar támogatására szükség van.

Szólt arról is, hogy 1956 a hétköznapi hősök forradalma volt, a bátor ifjúságé, ezért is volt öröm látni, hogy milyen szép műsorral emlékeztek meg a helyi diákok az évfordulóról – tette hozzá.

Az ünnepi programok előkészítése során – folytatta – a még élő forradalmárok segítettek abban, hogy méltóképpen ünnepelhessünk, ugyanakkor az elmúlt évek során alkalma volt találkozni több ötvenhatos hőssel is, akik példát mutatnak a ma nemzedékének. Köztük volt mások mellett Wittner Mária, Gyarmati Dezső, Király Béla, Rácz Sándor, Bőzsöny Ferenc, Dózsa László s a most kitüntetett Szarka János is.

Nyitrai Zsolt elmondta: büszke arra, hogy a 60. évforduló alkalmából új szobrot állított a település, amely egy ifjú forradalmárt ábrázol fegyverrel a kezében. A következő napokban számos Büszkeség pontot avatnak fel a megyében, hiszen a kormány is fontosnak tarja, hogy méltóképpen emlékezzünk a hősökre. Meg kell említenem, hogy tegnap nyílt meg az egri Bródy Sándor Könyvtárban az a kiállítás, amely a megye és Eger ’56-os emlékeit mutatja be, s amely megtekintését ajánlanám minden maklári iskolásnak, mert sokat tanulhatnak belőle.

A megemlékezés zárásaként Hanuszik Csaba, Nyitrai Zsolt és Szarka János együtt leplezték le a település új szobrát, amely a forradalom hőseinek állít emléket. A szobor megszentelése után a település vezetői és helyi szervezetek képviselői elhelyezték az emlékezés koszorúit Maklár megújult közösségi terén.