A bemutatkozó megbeszélésen egyeztettek a Miniszterelnöki Kabinetiroda és az Emberi Erőforrások Minisztériuma együttműködésének lehetőségéről, amelynek fő iránya a társadalmi csoportok számára kiemelt jelentőséggel bíró közös célok feltérképezése és megvalósítása.

A miniszterelnöki megbízott és a miniszter kitért többek között a nyugdíjasok, a fogyatékossággal élő emberek, a cukorbetegek és az egészségügyi dolgozók helyzetének javításával kapcsolatos feladatokra.

A két tárca folyamatosan együtt dolgozik a kiemelt társadalmi ügyek képviseletén, és az érintettek bevonásával, a párbeszéden alapuló döntések előkészítésén.

Kiadó: Kormányzati Tájékoztatási Központ

mediaklikk.hu

A rendezvényen Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta, Magyarországon – egyedülálló módon – a gyermek- és családvédelem a védőnői szolgálaton keresztül is működik.

Nyitrai Zsolt a Család=Erőforrás című tanácskozáson arról beszélt, hogy köszönettel tartoznak a 102 éves múltú magyar védőnői szolgálat csaknem ötezer dolgozójának.

Fotó: Soós Lajos/MTI

Ismertetése szerint 2010 óta 40 százalékkal nőtt a védőnői szolgálatok finanszírozása, idén novembertől pedig 33 ezer forintos kiegészítő pótlékot kapnak majd a védőnők. Ennek köszönhetően egy területi védőnő szolgálati díja a 2010-es 257 ezer forintról 385 ezer forintra emelkedik, egy iskolai védőnőé pedig a 2010-es 240 800 forint helyett 394 ezer forint lesz.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára üzenetében arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa és benne Magyarország jövője a családokban van.

A varsói hivatalos látogatáson tartózkodó államtitkár, akinek levelét felolvasták az eseményen, hangsúlyozta: az erős Európához erős családokra van szükség, Magyarország erőforrását is elsősorban a családok, a közösségek jelentik.

Fotó: Szonyi István/MAESZ

Az államtitkár szerint az Európát sújtó demográfiai válság és a “modernkori népvándorlás” kihívásai miatt fontos lenne végre felismerni, hogy a megoldás kulcsa a családokban, a gyermekvállalásban van.

Felidézte azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyekkel a magyar családokat akarják megerősíteni.

Ezek között említette a családi típusú adózás bevezetését, az otthonteremtési programot, a gyed extrát, valamint a munka és a családi élet összeegyeztethetőségéért tett intézkedéseket, az újabb bölcsődei ellátási formákat.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány 2018-ban már több mint 1900 milliárd forintot fordít a családok támogatására, ez az összeg a 2010. évi kétszerese.

Skrabski Fruzsina, a Három királyfi, három királylány mozgalom társelnöke azt mondta, magyar sajátosság, hogy a fiatalok több gyereket szeretnének, mint ahányat végül vállalnak, vállalni tudnak. Arról beszélt, hogy a civil szervezet ezért a gyermekvállalást akadályozó problémák megoldásában vállal évek óta szerepet, például képzésekkel vagy társkereső programokkal, javaslatokkal, és abban bíznak, hogy “robbanásszerű” áttörést érnek majd el.

Szerinte a fiataloknak ösztönző lehet, ha “trendivé”, divattá tudják tenni a gyerekvállalást, a mozgalom ezért hirdeti meg például évente a családbarát vállalat díjat. A minőségi munkaerőhiányra is válasz lehet – tette hozzá -, ha a cégek családbarát körülményeket teremtenek, sőt a tapasztalatok szerint ezzel akár haza lehet csábítani a fiatalokat külföldről.

A konferencián Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége Nyitrai Zsolttal közösen adta át a Magyar Családokért-díjat négy kecskeméti védőnőnek.

Szőnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke azt mondta, a tavaly alapított díjat minden évben olyan embernek, vagy közösségének adományozzák, aki vagy amely tudományos, közéleti, karitatív, közösségépítő tevékenységével, személyes példamutatásával segíti a magyar családokat.

(MTI)

mediaklikk.hu

A stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott a Magyar Gyógyszerészi Kamara kilencedik vándorgyűlésén mutatta be a most megjelent gyógyszerészeknek szóló kormányzati tematikus kiadványt, amely az elmúlt hat év “közös eredményeit, az előrehaladást” foglalja össze.

Nyitrai Zsolt elmondta, hogy a korábbi kormányok hibás döntései, a túlzott liberalizáció következtében a szektorban súlyos szakmai és morális válság alakult ki. Offshore vállalkozások, veszteséges gyógyszertárak, kifizetetlen számlák, külföldi és nagybefektetői érdekkör, és nem szakmai alapon működtetett gyógyszertárláncok jellemezték a mindennapokat – sorolta, hozzátéve: a helyzet tarthatatlanná vált.

Emlékeztetett, hogy 2010. március 15-én a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) és a polgári erők stratégiai megállapodást kötöttek. A Mit kíván a magyar gyógyszerész? címmel megjelent dokumentum 12 pontban foglalta össze a magyar gyógyszerész társadalommal kapcsolatos legfontosabb feladatokat. Közölte, ennek nyomán még 2010-ben megtörtént a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítása, aminek legfontosabb vívmánya az offshore cégek kizárása, valamint a többségi gyógyszerészi tulajdon bevezetése volt.

További eredmény – folytatta -, hogy létrejött a patikaalap, amely egy komoly tőke- és hitelprogramot jelenthet a gyógyszerészeknek. Mint kifejtette, a napokban kötött stratégiai partnerségi együttműködési megállapodás révén, amely az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Gyógyszerészi Kamara között jött létre, a kamarának továbbra is lehetősége lesz szakmai véleményével bekapcsolódni a területet érintő jogalkotási folyamatba, a joganyagok elkészítésébe. Elmondta: még ebben az évben elkezdődhet a gyógyszertári ügyelet rendeletszintű szabályozásának előkészítése.

Nyitrai Zsolt kiemelte, Magyarország kormánya a jövőben hasonló tematikus, tájékoztató kiadványokkal, levelekkel keresi meg a különböző társadalmi csoportokat. Készül kiadvány a nyugdíjasoknak, a magyar gazdáknak, a nagycsaládosoknak és az ápolóknak is.

A miniszterelnöki megbízott szólt arról is, hogy egy idén januárban elindult egyeztetési folyamat eredményeképpen 2017 őszén újra stratégiai megállapodást köthet a gyógyszerészeti kamara és a kormány.

Nyitrai Zsolt végül megköszönte a gyógyszerészek áldozatos és felelősségteljes tevékenységét, majd jó munkát kívánt a vándorgyűlésnek.

A tájékoztató kiadvány itt tölthető le.

kormany.hu

Nyitrai Zsolt kiemelte: minden nap meg kell becsülni az ápolókat, és a köszönet mellett fontos az erkölcsi és anyagi megbecsülés is, a béremeléssel pedig régi adósságot törleszt a kormány. Tavaly is volt már béremelés, idén újabb 12 százalékkal nőnek majd a bérek, 2018-ban és 2019-ben pedig 8-8 százalékos emelés lesz – magyarázta.

Közölte: az ápolók egész évben felelősségteljes és embert próbáló munkát végeznek. 2014 óta ünneplik február 19-én az ápolók napját, idén pedig a 200. évfordulója van annak, hogy Kossuth Zsuzsanna, a magyar ápolásügy úttörője született – emlékeztetett.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az eseményen hangsúlyozta: több embernek kell választania ezt a hivatást, hiszen sokszor ma egy ápoló másfél-két embernyi munkát végez egy nap, így fontos az utánpótlás biztosítása. Ezért lehetőséget biztosítanak arra, hogy háromezer középiskolát végzett diák OKJ-s ápolói tanfolyamot végezhessen ingyenesen – közölte. Hozzátette: emellett a diplomás egészségügyi szakdolgozók egyetemi képzését is támogatják.

Az államtitkár kifejtette: 79 ezer ápoló dolgozik ma Magyarországon, és a munkájukért érzett köszönetnek meg kell nyilvánulnia szimbolikus gesztusokban és anyagi elismerésben is a kormány részéről. Az ápolók az élet minden szakaszában ott vannak, amikor egészségügyi segítségre van szükség, a beteg mellett állnak éjjel-nappal – fogalmazott.

Úgy vélte, korábban is igyekeztek segíteni az ápolóknak, ez folytatódik 2019-ig összesen 65 százalékos emeléssel, és a gazdaság többletének köszönhetően lehetséges a béremelés ezen a területen is.

kormany.hu

Czibere Károly a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséből származó többletkiadások kompenzálása érdekében a kormány úgy döntött, hogy az államháztartáson belüli szociálisintézmény-fenntartók többlettámogatáshoz jutnak, az ilyen intézményeket működtető egyházak és civil szervezetek pedig kompenzációt kapnak.

Az államtitkár elmondta, hogy az egyházi és civil fenntartók az eddig megszokott havi normatíva másfélszereséhez juthatnak hozzá a következő hónapokban, addig, amíg véglegesen nem rendeződik az ágazatban a bérnövekmény hosszú távú finanszírozása.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

Fontos eleme az intézkedésnek, hogy a kormány 9 milliárd forintot biztosít a már korábban kidolgozott pótlékrendszer bevezetéséből adódó emelésekre. Ebből 1,5 milliárd a bölcsődei rendszert érinti, a többi a szociális gyermekvédelemben a döntően felsőfokú végzettségű munkatársaknak jelent több mint bruttó 50 ezer forintos bérnövekedést – ismertette.

Czibere Károly kitért arra is, hogy 2018 januárjától az egészségügyi munkakörben egészségügyi végzettséggel foglalkoztatottak további bérkiegészítést kapnak, amely 2-3 milliárd forintos többletet jelent évente a költségvetésnek. Hozzátette: az elmúlt három évben 22 százalékkal emelkedett az átlagbér az ágazatban, a növekedés a következő két évben még 33 százalék lesz.

(kormany.hu/MTI)

Kiemelte, hogy Magyarországon több mint 600 ezer mozgásszervi és érzékszervi fogyatékossággal élő van. Hozzátette: a jelenlegi kormány az elmúlt időszakban számos esetben kiemelkedő eredményeket ért el többek között az érdekképviseleti szervezetek folyamatosan növekvő támogatása révén, amelyre a korábbi ellenzéki kormány egyáltalán nem fektetett hangsúlyt.

A képviselő ismertette a jelenlegi kormány eredményeit, miszerint az Erzsébet-programban idén több mint 4 ezer fogyatékossággal élő személy jutott kedvezményes pihenési lehetőséghez, így összességében már 30 ezret meghaladó azoknak a száma, akik igénybe tudták venni a programot. Kiemelte továbbá, hogy közel 2500 magyar fogyatékossággal élőt segítettek állami támogatással és kedvezménnyel gépjármű vásárlásához. Egy másik fontos előrelépés a rehabilitációs kártya bevezetése, amely a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését könnyítette meg oly mértékben, hogy 2010-ben 45 ezer, 2014-ben 55 ezer, míg 2016-ra már 80 ezer fogyatékossággal élőnek volt lehetősége munkába állni. Ez összesen 50 százalékos növekedést jelent a korábbiakhoz képest.

A képviselő kérdésére, miszerint milyen egyéb eszközökkel kívánja a kormány továbbiakban segíteni a megváltozott munkaképességűek munkába állását, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszolt. Az államtitkár leszögezte: a kormány jövőbeni célja, hogy a megváltozott munkaképességű emberek is teljes életet élhessenek. Az állam igyekszik minden segítséget megadni ennek érdekében és azért, hogy mindezt minél magasabb életszínvonalon tehessék. Ebben a 2013-ban már egyszer átalakított támogatási és akkreditációs rendszernek is nagy szerepe van, hiszen ettől kezdve egy új szabályozás is bevezetésre került, amely már külön kezeli a tranzit- és tartós támogatásokat, ezáltal a munkavállalási számok látható javulását elérve. Hozzátette, a rehabilitációs ellátásban részesülő személyek esetében a legnagyobb a munkavállalási lehetőség, 51 százalék, ami azt jelenti, hogy már többen tudnak munkát vállalni, mint ahányan nem. A rokkantellátásban részesülők esetében is 21 százalékos azoknak az aránya, akik jelen vannak a munkaerőpiacon, így összességében 31 százalékos a foglalkoztatási ráta – jóval magasabb, mint a korábbi években. Az évről évre növekvő támogatásoknak és azok rendszerének köszönhetően pedig további közel 15 százalékos emelkedés várható. 2013 óta minden évben mintegy 34 milliárd forint áll rendelkezésre, ami évente 30 500 fő támogatását segíti elő. A jövő évben a támogatás mértéke 1 millió 120 ezer forint/főről 1 millió 288 ezer forint/főre emelkedik. Rétvári Bence államtitkár kiemelte, hogy már az elmúlt években is lezajlottak különböző fejlesztési projektek. Egyszeri támogatásként 2,6, illetőleg 1 milliárd forint került átutalásra 2014-ben és 2015-ben, TÁMOP-os projektből pedig összesen 13,7 milliárd forintot fordított a kormány ilyen célra, ami összesen 12 ezer fő bevonását jelentette. Ebből 8600 fő foglalkoztatása, illetve további 2600 fő képzése valósult meg.

A jövőben egy EFOP-projektben 10+2 milliárd forintból további 10 ezer megváltozott munkaképességűnek igyekszik segítséget nyújtani a kormány.

Nyitrai Zsolt képviselő összegzésként elmondta, hogy a kormány részéről példaértékű magatartás figyelhető meg, hiszen a fogyatékossággal élők bevonása a döntéshozatal minden szintjére kiterjed, amit mi sem bizonyít ékesebben, mint hogy mind az Európai Parlamentben, mind a magyar Országgyűlésben, mind pedig a kormányzatban dolgozik fogyatékossággal élő képviselőtárs.

A képviselő végezetül arra kérte a kormányt, hogy a jövőben is tegyenek meg mindent azért, hogy a megváltozott munkaképességű honfitársak minél könnyebben tudjanak munkát vállalni.

kormany.hu

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára kiemelte, hogy Magyarországon jelenleg mintegy 56 ezer civil szervezet működik, és ezeknek nagyjából a kétharmada az, amely közösséget épít és törődik azzal, hogy mások életét jobbá tegye.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy a kormány partnerként tekint a civil szervezetekre és mindig üdvözli azokat a kezdeményezéseket amelyekben több csoport egy nagyobb cél érdekében összefog. Reményét fejezte ki továbbá, hogy az a fajta összefogás és segítségnyújtás, amely most adventkor megvalósul, nemcsak a karácsonyi időszakban, hanem az év többi napján, a kormány támogatásával is létrejöhet.

A Fiatal Családosok Klubja (FICSAK) kezdeményezésére megszervezett vásáron a legnagyobb, magyar családokat segítő civil szervezetek fognak össze azért, hogy az Őrzők Alapítványon keresztül támogassák a Tűzoltó utcai Gyermekklinika leukémiás és rákos betegeinek gyógyulását. A vásár kiemelt célja továbbá, hogy felhívja a figyelmet a civil szféra erejére, és az adventi időszak jelentőségére is – emelte ki Király Nóra, a FICSAK alapítója, és a vásár megálmodója.

Hozzáfűzte: a szombati vásáron a civil szervezetek kézzel készített karácsonyi portékával, változatos színpadi előadásokkal, kézműves műhelyekkel és az egész család számára kikapcsolódást nyújtó programokkal várják az érdeklődőket.

Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.

(MTI)

A találkozón a miniszter és a miniszterelnöki biztos politikai egyeztetést folytatott a tárca felelősségi körébe tartozó kérdésekben.