Mint ismert, Nyitrai Zsolt még a törvény tárgyalása előtt párbeszédre hívta az egri borvidék szőlőtermelőit és borászait. A fórumon elhangzott észrevételek közül a honatya többet beépített a törvényhez benyújtott módosító javaslataihoz.

Az egri országgyűlési képviselő az általános vitában utalt is erre a találkozóra, amikor arról szólt, hogy a borászok egyértelműen megfogalmazták: a származás- és eredetvédelem a legfontosabb feladat, méghozzá azért, mert pusztán ebben a mezőben tudnak versenyképesek lenni például a chilei vagy az olasz borokkal szemben.
Hozzátette azt is, hogy az Egri borvidék képviselőjeként nemes kötelességének tartja, hogy minden, a borvidék szempontjából fontos szabályozási kérdésben ismertesse a véleményüket.

Nyitrai Zsolt módosító javaslatait tehát elfogadta az Országgyűlés. Az egyik lényege: a hegyközségi járulék alapjának a meghatározását szabályozzák azért, hogy ne lehessen azt a borászokra nézve diszkriminatívan meghatározni. A másik módosító javaslat arra irányult, hogy az Európai Gazdasági Térség országaiból importált további feldolgozásra szánt borokra is kiterjedjen a járulékfizetési kötelezettség. Ez kiküszöböli majd a magyar termelők versenyhátrányát.

Végül a hegyközségi döntéshozatal során a küldöttet az őt delegáló hegyközségnek a hegybíró által nyilvántartott területe alapján minden megkezdett hektár után egy szavazat illeti meg azzal, hogy egy küldött legfeljebb a szavazatok többségét el nem érő számú szavazattal rendelkezhet. Ez kisebbségvédelmi okokból biztosítja, hogy azon borvidékek esetében, ahol kevés (2-3) hegyközség van, ne születhessen olyan döntés, amely valamely hegyközség kizárólagos szavazattöbbségével kerül elfogadásra.

A törvény elfogadását követően Nyitrai Zsolt kijelentette: örül, hogy mindhárom módosító javaslata belekerült a törvény végleges szövegébe, s bízik abban, hogy ezzel hozzájárulhatott mind a hazai, mind pedig az egri borászok érdekeinek védelméhez, valamint versenyképességük növeléséhez.