Eger Hírek

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselőjének meghívására a megyeszékhelyen tett látogatást Hollik István.

A kormányszóvivő sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy közös céljuk egy erős és büszke Magyarország felépítése, ám mindennek alapja, hogy településeink erősek, lakóik pedig büszkék legyenek. Ezt a célt szolgálja Eger és a kormány partneri viszonya, ahol – hasonlóan az egész országhoz – kiemelt feladatunk, hogy támogassuk az embereket.

Így – folytatta – kötelességünknek tartjuk a nyugdíjasok segítését azzal, megtartjuk nyugdíjuk vásárlóerejét, segítjük a családokat, hogy minél több gyermeket tudjanak vállalni, de támogatjuk a vállalkozásokat is, hogy új munkahelyek jöjjenek létre, és fejlődjön a magyar gazdaság.

Mint hozzátette: a kormány 1364 milliárdos adósságtól szabadította meg a hazai településeket, hogy azok elindulhassanak a fejlődés útján. Igen aktívnak nevezte a kormány és Eger együttműködését, ezt jelzi a jövőre elkészülő, az Egert az autópályával összekötő M25-ös út hátra lévő szakaszainak megépítése, valamint a várost tehermentesítő elkerülő út kialakítása. Ennek kapcsán Hollik István elmondta: a megvalósíthatósági terv alapján kijelenthető, erre a szakaszra a térség gazdaság fejlődése miatt szükség van.

Az ellenzékről szólva kijelentette, hogy a politikai háborúskodás az egyetlen céljuk, és ha nyernek, azt az Egerben és a megyében lakó polgárok szenvednék meg azt. Ezért arra kérte a választópolgárokat, fontolják meg, kire szavaznak az önkormányzati választásokon – jelentette ki a kormányszóvivő.

Habis László, Eger polgármestere, illetve polgármesterjelöltje ugyancsak a kormány és a város együttműködéséről szólt utalva arra, hogy a 11 milliárdos TOP-os támogatást a kabinet plusz 2,3 milliárddal növelte meg. A Modern Városok Program egri beruházásai közül kiemelte az M25-ös és az egri elkerülő út megépítését, a Nemzeti Úszó- és Vízilabdaközpont megvalósítása kapcsán pedig azt, hogy a Bárány uszodát teljen felújították. Ugyancsak kiemelkedő jelentőségű fejlesztés az intermodális csomópont tervezése és építése, valamint az egri vár folyamatos rekonstrukciója – tette hozzá. A választások választ adnak arra is, hogy folytatódnak-e a már elkezdett beruházások, és részesül-e a város a jövőben érkező tízmilliárdos fejlesztésekből – jelentette ki Habis László.

Dr. Juhász Attila Simon, a Heves Megyei Közgyűlés elnökjelöltje arról szólt a sajtótájékoztatón, hogy Eger iskolaváros, továbbá a térség és a megye gazdasági centruma is. Rengeteg diák és munkavállaló jár be naponta a megyeszékhelyre, ezért is nagy fontosságú a már tervezés alatt álló egri intermodális közlekedési csomópont kialakítása. Ennek megépítése nagyban megkönnyítené az ingázó emberek mindennapi életét – mondta az elnökjelölt.

A majdani megyei közgyűlés fontos feladata lesz az is, hogy a Heves megyei területfejlesztési tervben megfelelő súllyal szerepeljenek az útfejlesztések. Az M25-ös elkészültét követően el kell érni, hogy a távolabbi helyekről is könnyebben érjék el az autópályát. Így a megye még inkább bekapcsolódhatna az ország gazdasági vérkeringésébe – fejtette ki.

A nap folyamén Hollik István találkozott az egri képviselőjelöltekkel is. A beszélgetésen, amelyen Nyitrai Zsolt mellett részt vett Habis László és dr. Juhász Attila Simon is, a közelgő választások előkészületeiről esett szó.

TV Eger

Mint a miniszterelnöki megbízott, Eger és térségének országgyűlési képviselője a sajtó képviselőinek elmondta: tavaly áprilisban, amikor a választók bizalmából a Heves megyei 1. számú választókerület egyéni képviselője lett, ígéretet tett arra, hogy folytatja az eddigi hagyományt, így a következő esztendőben is írásos formában számol majd be a térségben végzett munkájáról, a tervekről és a feladatokról.

Nyitrai Zsolt – hangsúlyozta – midig is alapvető fontosságúnak tartotta a folyamatos párbeszédet, hiszen nem elég négy évente tájékoztatni a polgárokat, mert egy év is elég arra, hogy számot vessünk a választókerület fejlődésével, eredményeivel vagy az estleges gondokkal kapcsolatban.

A kiadvány tehát az idén is elkészült, a térség 27 településének minden háztartásába eljuttatjuk a fotókkal illusztrált lapot, a köztereken pedig aktivistáink terjesztik majd az írásos beszámolót, hogy az minél több emberhez eljuthasson – tette hozzá.

A honatya szólt arról, hogy a választókerület egésze fejlődő pályára állt: az eredmények egyértelműek, azonban számos feladatot kell még megoldani, az elképzelésekről pedig folyamatos egyeztetés zajlik a települések polgármestereivel.

Nyitrai Zsolt a legfontosabb fejlesztésnek nevezte az Egert az autópályával összekötő M25-ös utat, amelyet jövő nyáron átadhatnak a forgalomnak, hiszen a beruházás rendben, a tervek szerint halad. Szólt a Füzesabony új modern városközpontjának kialakításáról, amelynek munkálatai hamarosan elkezdődnek. Az ipari fejlesztések sorából pedig kiemelkedik a Berva-völgyi ipartelep bővítése, amely a befektetők révén új munkahelyeket teremt majd a környéken élők számára.

Látványosan megújultak történelmi építészeti emlékeink, hiszen az egri vár mellett, megújult a Bazilika, valamint a Minaret is. Jó hír az is, hogy tovább folytatódik az egri kórház fejlesztése, korszerűsítése. Összességében elmondható, hogy mind a 27 településen megvalósult valamilyen fejlesztés – fejtette ki a képviselő.

A képviselői beszámolót ide kattintva töltheti le.

TV Eger

Tuzson Bence közölte: a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében 39 műemlék – 20 kastély és 19 vár – újul meg. Ezek új funkciókkal is gazdagodnak annak érdekében, hogy adottságaikhoz igazodó módon megfeleljenek a mai turisztikai igényeknek.

“Az egri vár nem csupán egy műemlék, hanem egy nemzeti szimbólum, mely azt üzeni az utókornak: ha van akarat és elhatározás, akkor meg lehet védeni egy országot, annak kultúráját és jövő nemzedékeit” – fogalmazott az államtitkár. E falaknak lelke, közösségteremtő ereje van, ezért kiemelt jelentőségű feladat az épületegyüttes felújítása és turisztikai célú fejlesztése, mely több lépcsőben, Magyarországon egyedülálló módon összesen mintegy 9 milliárd forintból valósul meg – tette hozzá.

Ezen is túlmutató terv a vár hajdani székesegyházának újjáépítése – mondta Tuzson Bence, aki szerint a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram egyik legfontosabb célja a múlt kulturális jelentéstartalmát megfogalmazni a jelenkor embere és a jövő generációi számára.

Virág Zsolt miniszteri biztos arról beszélt: évente 400 ezer feletti látogatójával az egri Magyarország legnépszerűbb vára, ez is indokolja a magas támogatási összeget a kastély és várprogram összességében mintegy 59,5 milliárd forintos költségvetéséből.

Jelezte: a megvalósuló fejlesztések mindegyike gazdaságélénkítő célokat is szolgál, lehetővé teszi, hogy az érintett várak működtetése legalább nullszaldós, de lehetőleg nyereséges legyen.

Az egri projekt részleteire kitérve elmondta: a most bemutatott és várhatóan másfél évig tartó beruházás keretében számos egyéb rekonstrukció mellett a 16. századi állapotot idéző módon helyreállítják a Varkoch-kapubástyát, ehhez kapcsolódóan pedig a korabeli szerkezetű, működőképes felvonóhidat. Emellett a fejlesztés meghatározó eleme a délnyugati ágyúdombban épülő látogatóközpont és az a vár, illetve a környék történelmét megelevenítő film, amelyet az itt kialakított modern vetítőteremben láthat majd a nagyközönség – tájékoztatott.

Nyitrai Zsolt, a térség országgyűlési képviselője, kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott kijelentette: az egri vár a magyar szabadságszeretet, nemzeti függetlenség, a világra szóló magyar diadal jelképe. Felidézve az épületegyüttes történelmét úgy vélte: a falak és velük együtt a város, az ország egykori védelmezőihez hasonlóan ma sem tűzhetünk ki más célt, mint a haza védelmét, amikor egy “modernkori népvándorlás keretében, idegen kultúrából érkező népek döngetik kapuinkat.”

Megjegyezte: május 26-án, az európai parlamenti választások napján arról döntünk: megvédjük-e az országot és keresztény kultúránkat.

Habis László, a város polgármestere rámutatott: 2010 óta folyamatos Eger idegenforgalmának minőségi és mennyiségi növekedése és ebben nagy szerepe van a várnak. Szólt arról is, hogy tavaly 665 ezer vendégéjszakával a 23 megyei jogú város közül Eger volt a leglátogatottabb. E mutatóban a növekedés 2013 óta 65 százalékos – fűzte hozzá.

Emlékeztetett: a nemrégiben itt lezárult 2,1 milliárd forintos beruházás megalapozta a vár nagyívű fejlesztés-sorozatának folytatását. A városképi szempontból is meghatározó projektek Eger történelmének fénykorát jelentik – húzta alá.

(MTI)

TV Eger

Nyitrai Zsolt elmondta, az év vége közeledtével érdemes összegezni azokat a döntéseket, amelyek réven eddig nem látott nagyságú pénzösszegek érkeztek a városba és térségébe. Mindez azt jelenti, hogy az egriek – mint eddig is – a jövőben is számíthatnak a kormány segítségére – tette hozzá.

Az idei év eredményei kapcsán a képviselő szólt az intermodális közlekedési csomópont előkészületi munkáinak elkezdéséről, az Egert az autópályával összekötő M25-ös út északi ütemének átadásáról és használatba vételéről, ennek kapcsán pedig az egriek nyugalmát szolgáló elkerülő út megvalósulásáról. Beszélt ugyanakkor arról az egymilliárdos egri támogatási csomagról is, amely lehetőséget biztosít a déli ipartelep, a vár, valamint a gyógyvízhálózat fejlesztésre és annak a panorámaliftnek a megépítésére, amely a turistákat juttatja fel a várba.

Nyitrai Zsolt bemutatta a legújabb Magyar Közlönyben megjelent, Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett kormányhatározatot, amelynek alapján 460 milliós támogatást kap a város az egri vár további rekonstrukciójára. Papírunk van tehát arról, hogy a kormány az egriek mögött áll, míg van, aki Budapestről tüntetőket hoz a városba, mi pedig pénzt, fejlesztési forrásokat és lehetőséget hozunk Budapestről Egerbe.

Habis László, Eger polgármestere a beruházás részleteiről elmondta: elindulhat a Varkoch-kapu és környezetének teljes felújítása, amely a városképre is kedvező hatással lesz. Ugyanakkor egy látogatóközpontnak és különböző rendezvényeknek otthont adó 70 fős terem is épül majd meghosszabbítva ezzel idegenforgalmi szezont.

A polgármester bejelentette, hogy Fekete Péter, az EMMI államtitkára megerősítette a közgyűlés döntését, így 2019. január 1-jétől Ringert Csaba vezetheti majd a Dobó István Vármúzeumot.

Az új igazgató megköszönte a bizalmat, majd szólt arról: mindent megtesz azért, hogy a következő 3-4 év nagy léptékű fejlesztései sikeresek legyenek tovább növelve a látogatók számát.

TV Eger

A miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselője az egri várban köszöntötte a megjelenteket, köztük a városunkból származó Prokaj Kiara Világ- és Európa-bajnok távlövő íjászt, Mónusné Ruszin Anna Mária világrekorder íjászt, valamint Mónus Józsefet („Fehér Farkast”), aki szintén világrekorder és világbajnok távlövő íjász, és személyes csúcsával – 653 méter – vezeti a ranglistát.

Nyitrai Zsolt bejelentette: az idei háromnapos Végvári Vígasságokon – pontosan augusztus 11-én 15 óra 52 perckor – eddig soha nem látott attrakciót láthatnak az itt élők és az idelátogató turisták Eger városában. Mónus József egy úgynevezett bástyalövést hajt végre az egri védők tiszteletére, amelynek lénye, hogy az ágyúdomb és a Dobó-bástya közötti falon állva a Dobó térre, pontosabban a szökőkút melletti területre lövi ki célzott nyilait Fehér Farkas.

Mónus József további érdekes részletekkel is megismertette a hallgatóságot. A bajnok tisztelegni szeretne azon hősök emléke előtt, akik 1552-ben akár életük árán is megvédték a várost és Magyarországot. A bástyalövés során egy tüzérségi támadás után mér válaszcsapást nyilaival az íjász. A téren felállított két korabeli ágyúból lövés dördül el, ezt követően kezdi el lőni a várból az ágyúkat kezelő katonákat imitáló felállított alakokat, 10 percen át nyilazza őket, akiket reményeink szerint majd ártalmatlanítani fog.

Az attrakció igen látványosnak ígérkezik. Mónus József hozzátette még azt is, életében ez lesz az ötödik alkalom, amikor bástyalövésre vállalkozik, amikor is mintegy 200 méterről ad le célzott lövéseket.

mediaklikk.hu

A riporter kérdésére Nyitrai Zsolt elmondta, bár ő kezdeményezte azt, hogy az Egri Bikavért nyilvánítsák hungarikummá, a főszereplők maguk az egri borászok voltak. Az elért eredmény nagy büszkeséggel tölti el az egri embereket is. A vörösborok közül a bikavér vált először hungarikummá, ráadásul az egri várban, amely az ország egyik Nemzeti emlékhelye. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a városban és a környékén tízezer embernek ad megélhetést a szőlő és a bor – fejtette ki a képviselő.

A beszélgetés során Csutorás Ferenc egri borász arról szólt, hogy a Tokaji Aszú után kiérdemelte a védjegyet az Egri Bikavér is, hiszen az elmúlt 120 évben ez volt a legjobb bor a borvidéken, s már a háború előtt is számos kezdeményezés valósult meg a minőség javítása érdekében. A borász beszélt az általa szerkesztett kiadványról is, amely a magyar mellett lengyelül és angolul is megjelenik majd várhatóan még idén novemberben. A kötet bemutatja majd az Egri Bikavér múltját, jelenét, s foglalkozik a jövő feladataival is – tette hozzá.

Lőrincz György egri borász arról beszélt, hogy ez a márka nagyon sok időt megért már, az utolsó 15 év fejlesztései pedig lehetővé tették, hogy a bor elnyerje ezt a rangos címet.

„Bortermelőként számomra az az üzenet, hogy még jobban dolgozzak, s társaimmal lélegzetelállító élményt adjak a bikavér kedvelőinek. Régen is a legjobb borként kóstolták a pincékben ezt a különleges nedűt, és az Egri Bikavéren keresztül mutatták be azt, hogy mit tud ez a csodálatos borvidék.” – mondta.

A másik fő üzenet – folytatta – a szeretet, amit érezniük kell a fogyasztóknak, amikor magyar bort isznak. A védjegy és a közös munka rendkívül sikeressé teheti Európában és a világban a legismertebb vörösborunkat.

Nyitrai Zsolt hangsúlyozta, hogy a védjegy kedvező hatással lesz majd a piacra, hiszen egyértelműen jelzi a minőséget. Nagy megtiszteltetés volt számukra az is, hogy éppen Egerben hozta meg döntését a Hungarikum Bizottság, de köszönet illeti a kormányt és a szaktárcát is a támogatásért.

Mint fogalmazott: a bor eddig is ismert volt a hazai és a külföldi gazdasági színtéren, ám a védjegy még több lehetőséget teremthet a jövőben. Bejelentette azt is, hogy e folyamat elősegítésére Eger városa hamarosan országos kampányt indít a hungarikummá nyilvánított Egri Bikavér népszerűsítésére. Újságokban, magazinokban, valamint óriásplakátokon mutatják be a borvidék zászlóshajóját, amely első vörösborként vált hungarikummá. A kampány céljainak elérését segíti a már említett Egri Bikavért bemutató három nyelven megjelenő kötet is – tette hozzá Nyitrai Zsolt.

TV Eger

Mint elmondta, hosszú út vezetett a mai történelmi bejelentéshez, hiszen egy esztendővel ezelőtt kezdeményezte az Egri borvidék zászlóshajójának számító vörös cuvée hungarikummá nyilvánítását. Tette ezt azért, mert a kiváló nedű megfelel a hungarikumok kritériumának, hiszen a magyarság egyfajta csúcsteljesítményéről van szó. Ezt követően – folytatta Nyitrai Zsolt – az illetékes bizottság tavaly nyáron a Magyar Értéktárba emelte az Egri Bikavért, ezáltal kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánította az Egri borvidék jeles termékét, végül így kerülhetett sor a mai döntésre.

A honatya hangsúlyozta, erős üzenetértéke van annak is, hogy a Hungarikum Bizottság az egri várban tartott ülésén hozta meg ezt a határozatot, hiszen egy Nemzeti emlékhelyen, történelmünk egyik dicső helyszínén nyilvánították ki akaratukat a bizottság tagjai. Ezért köszönet illeti őket, Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, a Hungarikum Bizottság elnökét, az egri szőlészeket és borászokat és mindenkit, aki támogatta a kezdeményezést.

Külön öröm számunkra – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt -, hogy éppen ma 81 éve alakult meg az önálló Egri borvidék, ebben fontos szerepet játszott Petró Kálmán egri szőlőtermelő, aki országgyűlési képviselőként is tevékenykedett, valamint a szintén szőlőtermelő Braun Károly, aki egykoron Eger polgármestere volt. Sokat tett az Egri Bikavér védelmében Grőber Jenő, aki a „márka” szószólójaként munkálkodott, s aki egyébként Knézich Károlynak, 1848 hős tábornokának unokája volt.

Nem feledkezhetünk meg arról a tényről sem, hogy a borvidéken tízezer embernek ad munkát a szőlőtermelés, nekik és családjaiknak a megélhetést jelenti a szőlővel való foglalatosság. Miután az Egri Bikavér hungarikum lett, a palackokon feltüntetik majd a címhez kapcsolódó védjegyet, mindez pedig gazdasági előnyt is jelent. Itthon és külföldön is tovább növekedhet a borvidék zászlóshajójának presztízse, népszerűsége – fogalmazott Eger és térsége országgyűlési képviselője.

A képviselő a jeles esemény kapcsán kezdeményezte: készüljön el egy az Egri Bikavér történetét, jelenét és jövőjét bemutató kiadvány magyar, angol, illetve lengyel nyelven Csutorás Ferenc borász szakmai koordinálásával. A kötet jó hírét viszi majd az egri bornak és a hungarikummá nyilvánított Egri Bikavérnek a nagyvilágban – fejtette ki Nyitrai Zsolt.

A különleges nap történetéhez tartozik az is, hogy még a Hungarikum Bizottság ülésének szünetében, 15 óra 52 perckor került sor a hagyományos várbéli díszlövésre, ám előtte Fazekas Sándor már elmondta a jó hírt az ágyúdombon jelenlévők számára: „Az Egri Bikavér hungarikum lett!”. Ezt követően Lezsák Sándor, a bizottság és az Országgyűlés alelnöke adta le a díszlövést, majd tűzijátékkal tették még emlékezetesebbé ezt a kivételes napot, este pedig az új hungarikummal, az Egri Bikavérrel koccinthattak a borbarátok.

TV Eger

Mint elmondta: „Az újjászületés kapujában” című egri kiállítás megvalósításának alapgondolata az volt, hogy a fővárosi múzeum egy nagy rekonstrukción esik át, s mivel kincsei a raktárban pihentek, Baán László főigazgatóval együtt arra az elhatározásra jutottunk, hozzuk el az egyiptomi anyagot az egri várba, hogy az egész régió láthassa azt a tárlatot, amelyet eddig még nem volt alkalma megtekinteni Budapesten.

Mindez azt jelentette – folytatta -, hogy a helyszínt adó várban bizonyos felújítás, modernizáció valósult meg az épületgépészet, pontosabban a légtechnika területén, hiszen az értékes anyag elhelyezéséhez fontos volt a hőmérséklet és a páratartalom pontos beállítása is. Mindezzel egy korszerű bemutató hellyel gazdagodott a vármúzeum.

Sokan furcsállották, miért jön egy egyiptomi kiállítás az egri várba, ám miután beadtuk a pályázatunkat az Európa kulturális fővárosa cím elnyerésére, még inkább befogadónak kell lennünk ezen értékek bemutatásában és közvetítésében. Végül is – tette hozzá Nyitrai Zsolt – a közönség eldöntötte a vitát, hiszen a teljes látogatottság 2016. április 15. és 2017. február 19. között elérte az  52 164 főt, ami rekordnak számít, ugyanis időszaki kiállítást még soha nem tekintettek meg ilyen nagy számban az egri várban. Ez a tény, valamint a 14 milliós bevétel a jegyekből s a felújított bemutató terem együtt jelzi, hogy a kezdeményezést teljes siker koronázta.

Továbbra is célunk, hogy kulturális attrakciót vigyünk Budapestre, s onnét pedig minél több jelentős eseményt hozzunk el Heves megyébe bővítve ezzel az idegenforgalom lehetőségeit – fogalmazott.

Ennek kapcsán hétfőn, az Országgyűlésben felvetettem, hogy kapjon új minősítést a vármúzeum, s a jövőben országos gyűjtőterületűvé váljon az egri intézmény. Ezt az is indokolja, hogy a vár Nemzeti emlékhely lett, valamint az, hogy hosszú idő óta a leglátogatottabb vidéki múzeumként tartják számon a várat. Lázár János miniszter támogatta a felvetést a Parlamentben, s minden esély megvan arra, hogy a tárgyalásokat követőn megkapja a minősítést a Dobó István Vármúzeum – jelentett ki Nyitrai Zsolt.

A képviselő arról is szólt, hogy az Iparművészeti Múzeum épületében is elkezdődött a felújítás, ami jó hír az egrieknek: a világ második legjelentősebb iparművészeti gyűjteményének (az első helyen London, a harmadikon Bécs áll) egy részét a megyeszékhelyen mutatják majd be, s erről már meg is egyeztek Cselovszki Zoltánnal, a múzeum főigazgatójával. A terv az, hogy a Tokióban és Isztambulban bemutatott 2-300 darabos gyűjtemény kiegészüljön számos kuriózummal. Eldőlt az is, hogy nem egy-egy korszakot vagy tematikát mutatnak majd be, hanem a 15. századtól a 21. századik terjedő teljes időszak műtárgyaiból állítják össze az anyagot, így egy ”kis iparművészeti múzeum” jön létre Egerben – tájékoztatta a sajtót a honatya.

Miután a várban komoly rekonstrukciós munkák zajlanak majd, ez a helyszín nem jöhet szóba, de a szakemberekkel egyeztetve megtalálják majd az ideális helyet – fejtette ki Nyitrai Zsolt.

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselőjeként és egriként a felszólalása elején említette: „Az a célunk, hogy Eger épüljön, szépüljön.”

A terület- és településfejlesztési operatív programnak (TOP), illetve a „Modern Városok” programnak köszönhetően Eger és az ott élő emberek, komoly lehetőségekhez juthatnak. A TOP-hoz kapcsolódó – az előző évi, utolsó támogatási – kérelmeket a város tavaly decemberben benyújtotta – utalt rá a honatya.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által Egerben aláírt „Modern Városok” program, öt nagy komoly fejlesztési lehetőséget kínál a városnak. Ezek közül a képviselő egyet, az egri vár ügyét emelte ki felszólalásában.

Az Országgyűlés 2015-ben nyilvánította az egri várat nemzeti emlékhellyé. A vár a magyar hazaszeretet és az egész Európáért tett felelősségvállalás szimbóluma. Nyitrai Zsolt hangsúlyozta, az egri várban az elmúlt időszakban több látványos fejlesztés történt. A megépült és megújult várfalsétány mellett, a fejlesztéseknek köszönhetően a vár több, korábban a látogatók elől elzárt része is elérhetővé vált az érdeklődők számára. Jelenleg a Vármúzeum Heves megyei gyűjtőkörrel rendelkezik, így a megye határain belül kutatja és ápolja múltunkat és kulturális javainkat, amely gyűjtőkör országos kiterjesztése közös érdekünk. „Az egri vár fejlesztése, értékeinek megőrzése nemzeti ügy, az a célunk, hogy a rekonstruált, attrakciókkal teli, országos gyűjtőkörű erőd fogadja a hazai és külföldi turistákat.” – mutatott rá a képviselő. Nyitrai Zsolt erre a gondolatsorra fűzte fel Lázár Jánoshoz intézett kérdését: „Tisztelt Miniszter Úr! Azt kérdezem Öntől, hogy milyen eszközökkel segíti Magyarország Kormánya nemzeti ügyünket, az egri vár fejlesztését?”

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában tájékoztatta az Országgyűlést arról, hogy a magyar kormány 20 megyei jogú várossal kötött megállapodást, 2400 milliárd forint értékben. Ebből az összegből 1400 milliárd forint az európai uniós, 1000 milliárd forint pedig a hazai forrás. A magyar kormány Eger városával, mintegy 80 milliárd forint támogatási összegben állapodott meg. Az említett forrásból finanszírozni kívánt legjelentősebb tétel, a város és az M3-as autópálya összekötése egy négysávos autóúttal. Ezek a beruházások folyamatban vannak – mondta el a miniszter. A továbbiakban Lázár János megjegyezte, a kormány 2015-ig 2,3 milliárd forintot költött a nemzeti emlékhely fejlesztésére, Magyarország egyik legjelentősebb múzeumának támogatásaképpen. A kormány számára továbbra is nemzetstratégiai cél a vidéki várak rekonstrukciója, hogy ezek közösségi térként és nemzeti emlékhelyként funkcionáljanak.

A kormány 6,5 milliárd forintot szán az egri vár rekonstrukciójára, amelyből 1,5 milliárd forintot a nemzeti- vár és kastélyprogram keretében meg is nyert Eger, a tartalmat illető tárgyalások már lezajlottak – ismertette válaszában a miniszter. A kormány az ezt meghaladó 5 milliárd forintot saját támogatásból kívánja finanszírozni; ebből a tavalyi évben 250 millió forintot kapott meg Eger város önkormányzata tervezői előkészítésre. A 2017-es esztendőben a kormány 152 milliárd forint hazai és 250 milliárd forint európai uniós forrást kíván költeni a „Modern Városok” program keretében. „A 152 milliárd forintban mintegy 4 milliárd forinttal szerepel az egri vár rekonstrukciója. Tehát amennyiben a tervezés jól halad előre, a tervezők, a műemlékesek, Eger város önkormányzata és képviselő úr meg tudnak állapodni az egriekkel a tartalmat illetően, akkor az idén további 4 milliárd forint kifinanszírozására van lehetőség.” – fejezte be válaszát Lázár János és sok sikert kívánt Nyitrai Zsoltnak az egri vár érdekében kifejtett erőfeszítéseihez.

TV Eger

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Andornaktálya országgyűlési képviselője a Böjti Ételek Fesztiváljának megnyitása, valamint a harmadik adventi gyertya meggyújtásának alkalmából mondott köszöntőt. Külön is üdvözölte Mihálygerge és Fülekkovácsi küldöttségét, a helyi önkormányzatot, a civileket, hagyományőrzőket és az intézményeket.

Mint elmondta, immár 6. alkalommal rendezik meg a településen a Böjti Ételek Fesztiválját, amely véleménye szerint Magyarország legszerethetőbb adventi fesztiválja, hiszen egyszerre szól a közösségekről, a civilekről s persze a gasztronómiáról is.

A közelmúlt eredményeiről szólva hangsúlyozta: sikerült megoldani a tornaterem szigetelését, nyílászáróinak cseréjét, valamint az is jó hír, hogy a Nagykertet újra használhatják közösségi térként az andornakiak. Bővült a térfigyelő rendszer, átadták az új műfüves pályát a TAO hozzájárulás segítségével, a remélhetőleg minél hamarabb elkészülő elkerülő út pedig tehermentesíti majd a település közlekedését.

Mindez a helyi emberek életének jobbítását szolgálja – tette hozzá Nyitrai Zsolt, majd boldog, áldott ünnepeket kívánt a megjelenteknek.

Agócs Ottó, Fülekkovácsi polgármestere háláját fejezte ki a helyieknek a meghívásért, majd Vámosi László, a vendéglátók polgármestere bejelentette: a Böjti Ételek Fesztiválja bekerült a Heves Megyei Értéktárba.

Egerben a város és térsége országgyűlési képviselője hazánk legszebb adventi terének nevezte a felújított és fényárban úszó Dobó teret, ahol Aklan Béla Sándor evangélikus lelkész gyújtotta meg a rózsaszínű harmadik gyertyát, amely az örömöt jelképezi.

A megyeszékhely elért eredményeiről egyebek mellett elmondta: a TOP pályázat további 11 milliárd forinttal támogatja Eger fejlődését, a szerződések 100 százalékát még az idei évben megkötik, jövőre pedig kezdődhetnek a munkálatok. A Modern Városok Program keretében folytatódik a nemzetközi úszóközpont építése, a Nemzeti emlékhellyé vált egri vár rekonstrukciója, valamint nagy esély van arra, hogy évtizedek után végre elkezdik építeni az Egert az M3-as autópályával összekötő utat.

Azt kívánom – folytatta, – hogy mindenki élvezze az otthon melegét, várja a karácsonyt, miközben a város fejlődjön tovább a családok örömére és boldogulására. Ehhez kérjük az Önök támogatását, számíthatnak ránk, és mi is számítunk a város lakóira – zárta szavait Nyitrai Zsolt.