HETI TV

A műsorvezetők elsőként a miniszterelnöki megbízotti feladatkörrel kapcsolatos területekről kérdezték a politikust, aki egyebek mellett elmondta: két fontos területről szóló tájékoztató kiadvány is napvilágot látott a közelmúltban.

A Magyar Természetjáró Szövetséggel közösen kiadott füzetből kiderül, hogy jól halad a turistaházak, a kijelölt turista útvonalak és a kerékpárutak építése, illetve felújítása. Mindez azért fontos, hogy a fiatalok felálljanak a számítógépek mellől, s minél több időt töltsenek el a szabadban. Ez a munka folyamatos, eddig 27 szálláshelyet és 38 kilátót alakítottak ki, illetve varázsoltak újjá, de jól halad a Kék túra útvonal országos hálózatának rendbetétele is. A cél, hogy a fiatalok számára is divattá váljon a természetjárás, és egészségesebben éljenek – tette hozzá egy kérdés kapcsán Nyitrai Zsolt.

A másik kiadvány az agrárium ügyeivel foglakozik, az ágazat ugyanis stratégiai jelentőséggel bír hazánkban. Ezzel összefüggésben a miniszterelnöki megbízott szólt arról, hogy az utóbbi nyolc év kormányzati politikájának köszönhetően az állatállomány 40 százalékkal, a növénytermesztés volumene pedig 60 százalékkal nőtt. Mintegy 200 ezer hektár állami földterület került kiosztásra a „Földet a gazdáknak!” program keretében 70 ezer új munkahely létrejötte mellett. Örvendetes tény az is, hogy a gazdák harmada fiatal. A szakemberek eközben folyamatosan járják a vidéket és agrárfórumokat tartanak, ahol egyeztetik elképzeléseiket a gazdákkal, akik elmondhatják véleményüket.

A műsor külön fejezetet szánt annak, hogy Eger benyújtotta pályázatát az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre. Nyitrai Zsolt ennek kapcsán beszélt arról, hogy Koltai Lajos művészeti vezető irányításával készülnek a megmérettetésre, és hamarosan egy nemzetközi zsűri előtt mutatják be a projektet, amely az Eger a fény városa koncepciójára épül, s remélhetőleg sikert arat majd.

Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a Modern Városok Program fejlesztése miatt már készen várnák a nagy európai kulturális eseményt, hiszen addigra elkészülne az Egert az autópályával összekötő M25-ös út, az Úszó- és Vízilabda Központ, valamint az iparterület fejlesztése.

A műsorban szó esett a várost érintő legfrissebb országos jelentőségű hírről is, miszerint Egerben éppen az előző napon vált megtekinthetővé Székely Bertalan Egri nők című festményének utolsó vázlata, amelyet mostantól fél éven át láthatnak az érdeklődők ingyenesen az Érseki Palota látogatóközpontjában. Mindez úgy vált lehetségessé – derült ki a beszélgetésből -, hogy Nyitrai Zsolt egy aukción vette észre a képet, s mivel védett képről van szó, lehetővé vált, hogy az állam élve elővásárlási jogával megvásárolja és közkinccsé tegye az alkotást.

Végül a műsorvezetők – utalva arra, hogy az egri politikus újra indul egyéniben a választásokon – arra kérték a vendéget, foglalja össze, mit sikerült elérnie Egerben az elmúlt évek alatt.

Nyitrai Zsolt a gyakorlati feladatok elvégzésén túl a szimbolikus célok elérését, egyfajta igazságtétel megvalósítását tartotta fontos eredménynek. Ezek között említette, hogy egyetemmé vált az egri főiskola, hogy hungarikummá nyilvánították az első magyar vörösbort, az Egri bikavért, miközben Nemzeti emlékhellyé vált az egri vár. Most pedig végre hazatérhettek Egerbe az Egri nők, így az egriek, a hazai és külföldi turisták is megtekinthetik Székely Bertalan híres alkotását.

Mindeközben fontos, hogy rendben, határidőre megvalósuljanak a Modern Városok Program beruházásai, és minél több hazai és uniós forrás jusson el Egerbe és térségébe a következő esztendőkben is – zárta a televíziós interjút Nyitrai Zsolt.

TV Eger

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselője elmondta, hogy a sok gyakorlati feladat mellett fontos szimbolikus döntések születtek a megyeszékhely életében. Ezek: a főiskola egyetemmé válása, a vár Nemzeti emlékhellyé nyilvánítása, valamint az, hogy hungarikum lett – első magyar vörösborként – az Egri bikavér.

Amikor meglátta, hogy feltűnt egy aukción Székely Bertalan festménye – folytatta –, nyomban megkereste az illetékes vezetőket, támogassák őt abban, hogy kerüljön köztulajdonba a híres kép, így a védett műalkotást elővásárlási jogával élve megvásárolta az állam. Így magántulajdonból köztulajdonba került az ismert festmény, az Egri nők.

Fotó: Komka Péter/MTI

Nyitrai Zsolt szólt arról is, hogy a festmény Eger szimbóluma lett, jelképezi a szabadságot, a hazaszeretet és hazánk védelmének nemes kötelességét. Ezért is született döntés az állami vezetőkkel történt egyeztetés után, hogy az alkotást először Egerben láthassa a közönség – tette hozzá.

Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázat kapcsán beszélt arról is, hogy továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél több értéket, attrakciót hozzanak Egerbe. Ugyanakkor fontos feladat az is, hogy Eger is minél többször mutatkozzon be a fővárosban és szerte Európában – fejtette ki.

Azt kívánom, hogy mostantól minél több egri, hazai és külföldi turista tekintse meg ezt különleges, a város történelméhez oly szorosan kötődő képet – mondta a honatya.

Ternyák Csaba egri érsek hangsúlyozta, nagy öröm számukra, hogy a két éve megnyitott Érseki Palota látogatóközpontjában mutathatják be a festményt, hiszen az egyháznak mindig is feladata volt a művészet és a kultúra támogatása. Az egri polgárok sokáig csak kívülről csodálhatták meg az épületet, de a látogatóközpont megnyitása óta immár mindenki megismerkedhet a palota értékeivel. Az Egri nők című kép egy külön termet kapott az épület földszintjén, de bízom abban, ha valaki – nem mellékesen ingyenesen – megtekinti a művet, kedvet kap ahhoz, hogy megnézze az egész gyűjteményt.

Ternyák Csaba elmondta: az, hogy Eger a régió kulturális központja, „fővárosa”, azt mindenki jól tudja. Ugyanakkor az is tény, hogy a történelem során Eger védelmezte Európát az ellenséggel szemben, így tehát ma is érdemes arra, hogy mint kulturális bástyára, fellegvárra tekintsünk a városra, amely megérdemli, hogy Európa kulturális fővárosa legyen! – tette hozzá.