TV Eger

Az Egri Polgárok házában a forradalom évfordulóján Bőzsöny Ferenc előadóművésszel, tanárral, a Magyar Rádió főbemondójával beszélgetett ifj. Herman István Eger alpolgármestere.

A pécsi születésű „rádió hangjaként” tisztelt népszerű szakember beszélt gyermekéveiről, családjáról s arról is, hogy édesapja nagyapjával 25 éves korában tért csak vissza az Egyesült Államokból, a família Dombóváron telepedett le, majd mezőgazdasági vállalkozásba kezdtek, ám jött a háború, ami mindent tönkretett.

Ifjúkori éveiről megtudtuk, hogy mindenképpen kispapnak szeretett volna tanulni, először Esztergomba, majd pedig Vácra jelentkezett, ám miután az oktatás már folyt, a késés miatt akkor nem fogadták a szemináriumok. Végül aztán 1947-ben Veszprémben sikerült felvételt nyernie, s nagyon megszerette magát a várost, oktatóit és persze a társait is.

Bőzsöny Ferenc a veszprémi évek kapcsán elmesélte, miként államosították a szemináriumokat a diktatúra kiteljesedésekor, miként szedték össze az úgynevezett bűnösöket, akikről bizonyos forrásokról már mindent tudtak, s hogy érintettek súlyos börtönbüntetéseket kaptak.

Ezt követően – folytatta – jelentkezett a Magyar Rádióba. Az elnyomás 1953-tól kezdve némileg enyhült, így aztán meglepetésére felvettek az intézménybe, ahol elkezdődött rádiós karrierje.1956. augusztus 24-én szólalt meg először.

Kérdésre válaszolva elmesélte: élete legnagyobb élménye volt, amikor 1956 októberében a Szabad Kossuth Rádió parlamenti stúdiójában teljesített szolgálatot, így neki jutott az a megtisztelő feladat, hogy november 3-án este ő konferálta be Mindszenty hercegprímás szózatát a magyar néphez, s mindvégig mellette ülhetett a stúdióban. Mint mondta, soha nem felejti el azokat a szavakat…

Másnap pedig, amikor megszólaltak a szovjet fegyverek, tanúja volt annak is, amikor Nagy Imre bejött a stúdióba, és elmondta rövid rádióbeszédét.

Később elvégezte az ELTE-t, tanár lett, ám amikor el akart menni a rádiótól tanítani, főnökei nem engedték, mondván „nekünk így vagy a legértékesebb…”- osztotta meg élményeit Bőzsöny Ferenc a hallgatósággal.

(TV Eger)

Buzánszky Jenőt, a 49-szeres válogatott labdarúgót, az Aranycsapat hátvédjét, olimpiai bajnokot az est házigazdája, dr. Pajtók Gábor köszöntötte, majd Pásztor Zoltán, a legendás futballista régi ismerőse vette át a szót, aki a vendéget a kezdetekről, a sikerekről és nemzethez, a magyar emberekhez fűződő viszonyáról kérdezte.

Buzánszky, aki egyébként az Aranycsapat egyetlen vidéki játátékosa volt, beszélt arról, hogy szülővárosában, Dombóváron kezdett el focizni, ahol gimnáziumában szerencséjére már volt foci- és futópálya, s 17 évesen már a Dombóvár csapatának játékosa volt. A következő állomás a másodosztályú Pécs volt, majd 1947-ben került Dorogra, ahol az NB I-es bányászcsapatban folytatta pályafutását.

Elmondta, 1950-ben lett válogatott, miután Sebes Gusztáv szövetségi kapitány felfigyelt rá, majd az igazi bemutatkozás egy Bulgária elleni mérkőzéshez fűződik, ahol bebiztosította helyét a legjobbak között, és gyakorlatilag ettől az időponttól kezdve 1956 júniusáig az Aranycsapat tagja volt.

Természetesen ezen az estén is szóba került az 1954-es világbajnoki döntő, ahol 35 győztes mérkőzés után vesztettek a németek ellen, s így „csak“ ezüstérmesek lettek. A sorsdöntő összecsapásról a futball-legenda ma is azt állítja: két angol bíró segédletével – akik engedték, hogy még a döntő előtt Puskást harcképtelenné tegyék, majd a fináléban nem adtak meg egy szabályos magyar gólt – szorultak a második helyre. Az elfogultság oka pedig szavai szerint az volt, hogy az angolokra súlyos vereséget mértünk saját otthonukban az előző évben.

Buzánszky Jenő – mint elmondta – ma is fontos feladatának tekinti, hogy megismertesse a múlt történéseit itthon és külföldön egyaránt, hiszen mindig is az volt a cél, hogy örömöt szerezzenek honfitársaiknak, bárhol is éljenek a világban. Ezért is utazta körbe a Földet és mesélt élményeiről Amerikától Csíkszentdomokosig, s ezért sem tudta elhagyni hazáját sem 1945-ben, sem pedig 1956-ban.

Beszélt Erdélyhez fűződő bensőséges kapcsolatáról s arról is, hogy miért mászta meg a Hargitát.
Miután több erdélyi találkozón is hallott arról, hogy az Aranycsapat rádión közvetített mérkőzéseit csak úgy foghatták a Székelyföldön élő emberek, hogyha felmentek a magaslatra, egyszer elhatározta: ezeknek a drukkereknek a tiszteletére ő is felmegy a Hargita tetejére.

A beszélgetés végén a szokásoknak megfelelően borgasztronómiai bemutatóra került sor. Ezúttal a St. Andrea Szőlőbirtok és Pincészet borait kóstolhatták meg a jelenlévők.

Fotó: Nemes Róbert

(TV Eger)

Csákvári Antal köszöntötte házigazdaként az ismert sportembert, akinek életútjáról, Egerben eltöltött éveiről, pályafutásának főbb állomásairól szólt bevezetőjében. Ezt folytatta Csank János, amikor felidézte, miképpen került kapusként Ózdról Egerbe, s természetesen külön is megemlékezett itteni sikereiről, egyebek mellett arról, hogyan vezette a város csapatát 1984-ben, majd 1986-ban az NB I-be.

Ennek kapcsán elmondta, hogy bár 10 alkalommal is nyertek az első osztályban, mégis kiestek, ami különös dolognak számított, ennek oka pedig az volt, hogy több neves fővárosi csapat (Ferencváros, Újpest, MTK) tanyázott a tabella végén, s bizony néha bírói segédlettel vettek el tőlük értékes pontokat. Szóval – fogalmazott -, „ütöttek bennünket…”.

Felidézve a hetvenes-nyolcvanas éveket elmondta: gyakran mutogatja a fiatal focistáknak a megsárgult napilapokat, melyekből kiderül, nem volt ritka, hogy a vidéki mérkőzésekre 7-8 ezer ember látogatott ki a stadionokba, a nagy rangadókról már nem is beszélve.

A ma ifjú játékosairól szólva elmondta azt is, szerinte nagy gond, hogy a fiatalok, miután megtanulnak egy-egy panelt, nem tudnak megszabadulni attól a pár sémától, nem gondolkodnak más megoldásokon, és egyáltalán: nincs a fejükben a játék, hanem például ehelyett inkább fülhallgatón zenét hallgatnak. Persze, nekik pár évtizede könnyebb volt – tette hozzá a mester -, hiszen jóval több volt a szabadidejük, különböző grundokon, különböző méretű labdákkal fociztak, s ott különböző korú emberek rúgták a bőrt, nyolcévesek éppúgy játszottak, mint harmincévesek, mindez pedig sokkal több improvizációra adott lehetőséget.

A közönség megtudhatta, Csank János kedvenc csapata a Barcelona, ugyanis ők valódi örömfocit játszanak, könnyedén, élvezve magát a játékot, ez pedig szerinte nagyon fontos lenne Magyarországon is. Példaként említette svédországi, illetve hollandiai tapasztalatait, melyek lényege: bármelyik osztályban is játszik egy csapat, annak tagjai nem lesznek mások a meccs után akkor sem, ha nyernek, s akkor sem, ha vesztenek. Nálunk mindez másként van, ez az oka annak, hogy itthon már az egészen fiatal játékosokat is nyomasztja a tét, a stressz, így pedig nagyon nehéz helytállni a fontos tétmérkőzéseken. És ehhez még hozzájön az a durva hangnem, ami a pályákat, lelátókat uralja.

Az est második felében Demeter Csaba kiváló Egri Csillagát kóstolhatták meg a résztvevők. Az Egri Szalon következő rendezvénye május 3-án lesz, amikor is Szöllősi György, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia kommunikációs igazgatója, a Four Four Two magazin főszerkesztője lesz a vendég.

(TV Eger)

A vendéget és a közönséget elsőként Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő köszöntötte, aki bejelentette, hogy a lakitelki sátor darabjaira hullott, majd mosolyogva hozzátette: Lezsák Sándor számos közéleti szereplőnek, politikusnak küldött egy-egy darabot a sátorból.

A kezemben tartott ereklye mostantól a az Egri Polgárok Házának falát díszíti majd – mondta Nyitrai Zsolt.

Dr. Lukács Tamás elsősorban diákéveiről és lakitelki találkozó szervezéséről kérdezte a rendszerváltás egyik jelképes alakját, Lezsák Sándort, aki egyebek mellett arról beszélt, hogy ifjúkorát a fővárosban, Csepelen töltötte. Diákévei kapcsán felidézte a legendás Muraközy tanár úr alakját, aki az egyik magyarórán megkérdezte az osztályt, hogy tudják-e a Himnuszt kívülről. Mikor többen igennel válaszoltak, újabb kérdést tett fel: És belülről…?

Ez az élmény azóta is meghatározza életemet – jelentette ki Lezsák Sándor.

Lakitelekre önként költözött, mert álma az volt, hogy egy kis falusi iskolában taníthasson, majd szólt a hetvenes évek végén szervezett irodalmi találkozókról, melyeket a hatalom természetesen nem nézett jó szemmel.

Egy kérdésre válaszolva felidézte azt is: az első Lakitelki találkozó 1987. szeptember 27-én volt, majd több hasonló rendezvény következett a híres sátorban. Évről évre egyre többen jöttek el, pedig – tette hozzá- azokban az években kockázatot, egzisztenciális fenyegetettséget jelentett, ha valaki részt vett ezeken a rendezvényeken, ahol titkos ügynökök figyelték a megszólalókat és a közönséget is.

Közölte: a háza udvarán felállított sátorban tartott találkozón hangzott el először a többpártrendszer követelése Magyarországon.

Az est végén, a hagyományokhoz híven borgasztronómiai bemutatóra került sor. Ezúttal a Varsányi pincészet kiváló Egri Csillagát kóstolhatták meg a jelenlévők.

Az Egri Csillag Szalon következő vendége az ismert labdarúgó és edző, Csank János lesz, akit Csákvári Antal kérdez majd életútjáról április 22-én, hétfőn 18 órától az Egri Polgárok Házában. A találkozón Demeter Csaba Egri Csillagát ízlelhetik mg a résztvevők.

(fotó: Szántó György)

(a TV Eger felvétele)

A házigazdának, Stefán Zoltánnak igazán nem kell bemutatnia az Egri Csillag Szalon vendégét, Kudlik Júliát, hiszen a közönség – ahogy az egész ország is – jól ismeri a népszerű műsorvezetőt, közéleti szereplőt.

Kudlik Júlia a szeretet kommunikációjáról beszélt a találkozón, mégpedig egy olyan világban, amelyben – szavai szerint – „nem szeretik a szeretetet“. Több történelmi és irodalmi példát hozott fel annak bizonyítására, milyen fontos értékről van szó, majd arra figyelmeztetett, hogy ha a harmadik évezred embere nem döbben rá, hogy az egyetlen út, amelyen járhatunk, az a szeretet útja, akkor mindannyian elveszünk.

A legnagyobb gond, hogy nem értjük meg egymást – folytatta -, a szomszéd a szomszédját, a főnök a beosztottját, sőt a népek egymást sem értik, hogyan várhatnánk akkor el, hogy a különböző népek megértsék egymást. Alapvető baj, hogy nem ismerjük a természetet, s már egy olyan evolúciós spirálban élünk, amelyben szinte mindenki lefelé néz. Pedig életbevágó, hogy fölfelé nézzünk!

Kudlik Júlia egy metafora kapcsán arról is szólt, ha fölfelé néznénk, akkor jól látnánk például a V-alakban szálló vadludakat, akik együtt, ebben a különleges alakzatban, a természet törvényeit kihasználva sokkal könnyebben teszik meg a hosszú utat, s egymást segítve gyorsabban elérik céljukat.

Az est végén ezúttal a Csutorás Pincészet 2011-es Egri Csillagát kóstolhatták meg a jelenlévők.

Az Egri Csillag Szalon következő vendége Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke lesz, akivel a házigazda, Lukács Tamás egri honatya beszélget majd.

A házigazda Saárossy Kinga színművésznő, egri alpolgármester régi ismerősként köszöntötte Kerényi Imrét Egerben, hiszen 2003-ban ő volt az egri polgári kör első nagy rendezvényének fő szónoka.

(a TV Eger felvétele)

Az egri várban éppen most látható tárlat az Alaptörvényhez készült festményekből összeállított kiállítás, amellyel kapcsolatban a vendég elmondta: feladata az volt, hogy népszerűsítse az Alaptörvény szövegét, s „hordozó rakétaként“ a magyar historikus festészetet választotta. Egy kérdésre válaszolva pedig elmondta azt is, hogy a vándorkiállítás utolsó állomása a Parlament lesz, s a jelenlévők megtudhatták azt is, hogy a Kossuth tér átépítése után, a föld felszíne alatt megépülő látogatóközpontban kap végleges elhelyezést ez a különleges tárlat.

Az est végén ezúttal az Ostoros-Novaj Bor Zrt. kiváló Egri Csillagát kóstolhatták meg a jelenlévők.

Az Egri Csillag Szalon következő programjára március 14-én kerül sor, amikor Kudlik Júlia népszerű tévés személyiséggel beszélget a házigazda, Stefán Zoltán.

A méltán híres egri bor értékeire utalva egy színvonalas, mindenki számára érdekes programsorozat indult el az Egri Polgárok Házában. A nyitórendezvényen az ismert történész, Kun Miklós egyetemi tanár a szovjet-orosz múlt kiváló kutatója volt a vendég. A házigazda ifj. Herman István a megyei közgyűlés alelnöke volt, aki kérdéseket tett fel a rendkívül érdekes korszakkal kapcsolatban.

(TV Eger)

A találkozón Kun Miklós bemutatta a közönségnek a Sztálinizmus alkonya című kötetét, amelyben eddig ismeretlen, feltáratlan tények, adatok, események is szerepelnek. A szerző az est végén dedikálta is kötetét.

Az Egri Csillag Szalonba havonta egyszer hívnak meg országos ismertségű embereket, akiket házigazdaként egri közéleti szereplők fogadnak. S hogy még kellemesebben teljen az este, minden alkalommal más-más helyi borász mutatja majd be saját Egri Csillagát.

A következő programra február 21-én, 17 órakor kerül sor. A vendég, Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott a magyar kulturális értékek megőrzésének feladatairól tart majd előadást, amelyet beszélgetés követ. A házigazda Saárossy Kinga egri alpolgármester lesz.