Eger Hírek

A látogatás során Parragh László egyeztetésen vett részt, amelynek témája Heves megye gazdaságának további fejlesztése volt. A találkozón jelen volt Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger térsége országgyűlési képviselője, Habis László, Eger polgármestere, illetve polgármesterjelöltje, valamint dr. Juhász Attila Simon, a Heves Megyei Közgyűlés elnökjelöltje is.

Parragh László a sajtótájékoztatón elmondta, bár a kamarának nincs szerepe az önkormányzati választásokban, mégis fontos számára, hogy mint a vállalkozók legnagyobb képviseleti szervének milyen a kapcsolata egy település gazdasági és politikai szereplőivel, hiszen csak jó partneri viszonyok között fejlődhet a gazdaság egy városban.

Habis László – folytatta az elnök – különböző posztokon immár harminc éve menedzseli a várost eredményesen, és bebizonyította, hogy minden képessége és tapasztalata megvan a folytatáshoz, hiszen a város folyamatosan fejlődik. A történelmi adottságok lehetőségeinek kihasználása – műemlékek, kultúra, gyógyvizek, bor – mellett Eger egyre inkább ipari várossá is válik. Az ipar a turizmussal együtt valóban fenntartható fejlődést és jólétet biztosíthatnak a térség lakóinak. Mindezt elősegíthetik az olyan nagy léptékű infrastrukturális fejlesztések, mint az Egert az autópályával összekötő M25-ös út – fejtette ki.

Parragh László szólt arról is, az eredmények eléréséhez az kell, hogy egy városban, de az egész országban együttműködnek a települések vezetői, önkormányzatai, valamint a vállalkozók. Ez a párbeszéd a magyar gazdaság sikereinek egyik legfőbb feltétele, s erről szólnak a közelgő önkormányzati választások is – tette hozzá a kamara elnöke.

Habis László mindehhez hozzátette: Eger gazdasága 2010-től napjainkig 41 százalékos növekedéssel büszkélkedhet, ugyanakkor jellemző adat például az is, hogy a város lakásállománya az utóbbi évek alatt 23,5 ezerről 25,5 ezerre bővült.

A turizmus növekedéséről szólva elmondta, hogy a vendégéjszakák száma 2010-től mostanáig 65 százalékkal nőtt, a szállásadással foglakozó vállalkozások száma pedig 285-ről 615-re ugrott. Mindeközben két nagyüzemi iparfejlesztés is megvalósult Egerben, ami ezer embernek adott munkát.

Dr. Juhász Attila Simon azt hangsúlyozta, hogy Heves megye folyamatosan fejlődik, a foglalkoztatottság tekintetében pedig az ország élvonalába tartozunk.

Az Eger-Gyöngyös-Hatvan tengely az ipari fejlesztések terén előkelő helyet foglal el, ám a dél-hevesi régióban nem sikerült elérni azt a szintet. Itt a szakképzés erősítésével, a mobilitás előmozdításával javítanák az esélyeket, a tervekbe pedig bevonnák természetesen a kamara szakembereit is –fejtette ki az elnökjelölt.

Parragh László 15 óra 52 perckor díszlövést adott le a várból az egri hősök tiszteletére.

TV Eger

A pénteki nyilvános interjú során Csisztu Zsuzsa moderátor, televíziós riporter elsőként Franco Nerot kérdezte arról, milyen kapcsolat fűzi a borhoz, a gasztronómiához és hazánk kultúrájához annak kapcsán, hogy a világsztár az esemény díszvendége és a pályázat népszerűsítője.

A világsztár egyebek mellett elmondta, örül, hogy Egerben lehet, hiszen az Egri Bikavér hungarikummá vált, és megtiszteltetés számára, hogy a programsorozat díszvendége lehet.

A bor egy különleges ital – folytatta – mert boldoggá tesz, ezért nevezhetjük az örökkévalóság italának, továbbá szoros kapcsolatban van a művészetekkel s magával az alkotás folyamatával.

Franco Nero beszélt arról is, hogy római otthonában van egy képe, amelyen Pablo Neruda chilei költő szavai olvashatók, – „Ne higgy olyan embernek, aki nem iszik bort…!” Van-e jobb bizonyíték a bor és a művészet különleges viszonyára? – tette fel a kérdést.

Mint elmondta, pár évvel ezelőtt egy híres olasz borászati társaság tiszteletbeli elnökévé választotta, majd egyik barátja elhatározta, hogy bort készít Franco Nero néven. Ezután egy rangos versenyen, amelyen 3900 termelő indult, a nevével fémjelzett kiváló nedű az első helyet szerezte meg a zsűri döntése alapján. Hozzátette, hogy egy tokaji bormúzeumban most is ott látható egy palack ebből a különleges a borból és az eseményen egy üveggel Egernek is felajánlott belőle.

A világsztártól megtudtuk, hogy a berlini fal leomlása után többször is forgatott hazánkban, a rendszerváltás után sok olasz és spanyol vállalkozó telepedett le Magyarországon, így különböző történeteket, forgatókönyvet vittek filmvászonra ezekben az időkben.

A látogatások során alakult ki bennem az az elkötelezettség, amelyet ma is érzek a magyar borral és az itt élő emberekkel kapcsolatban, és azóta is szeretem ezt az országot, és persze Egert is! – jelentette ki Franco Nero.

Koltai Lajos, több Oscar-díjas alkotás operatőre, rendező, az Európa Kulturális Fővárosa pályázat művészeti igazgatója elmondta, borivó embernek tartja magát, szinte minden este „elbeszélget” a borral, így helyre kerülnek a jó és a rossz dolgok is. Nemcsak emiatt, hanem Illés György hagyatéka és a tanítása kapcsán is, most pedig a pályázat miatt szinte már hazajár Egerbe.

Az interjú során egy anekdotát is megosztott hallgatóságával. Az történt ugyanis, hogy az Este című film forgatásakor – amely kötődött Egerhez is – egy vacsorát szeretett volna szervezni az egyik szépasszonyvölgyi pincében, de előtte kért némi mintát a borokból. Mikor otthonában megkapta a csomagot s megkóstolta az italt, Koltai úgy érezte, ilyen rossz bort még nem ivott.

Egerben aztán felkereste a pincészetet: kiderült, hogy a csomag a hosszú út során 10 és 45 fok közötti hőmérsékleten „utazott” attól függően, éppen hol járt a karton bor, így hát a szállítmány tönkrement. Mikor a borász megfelelő hőmérsékleten, a kellő körülmények között megkóstoltatta a bort, az már egy egészen más ital volt. Végül a művész kapott egy saját hordót a pincében, hogy mindig azt a kiváló bort igya, sőt a film után a bor neve Este lett.

Habis László polgármester azt hangsúlyozta, hogy immár 150 éve gyártják szigorú szabályok betartatásával az Egri Bikavért, a rendszerváltás után pedig az alakuló családi pincészetek a világhír felé röpítették termékeiket.

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselője kijelentette: mostantól nem csupán Koltai Lajosnak van saját hordója a városban, Franco Neronak mostantól saját szőlője is van már Egerben. Az történt ugyanis, hogy a világsztár örökbe fogadott egy sor szőlőt, úgyhogy hamarosan nálunk is lesz Franco Nero Bor!

Hangsúlyozta azt is, hogy Egert ma is sokan ismerik itthon is és külföldön is, ám ha elnyerjük a 2023-as pályázatot, akkor még több lehetőségünk lesz arra, hogy a világon sokfelé megismerkedjenek a város történelmével és művészetével és az egymásba fonódó kulturális értékekkel, hagyományokkal, vagy éppen megkóstolják borainkat.

Nagyon fontosnak tartom, hogy még több világhíresség látogassa meg városunkat a jövőben, hogy népszerűsítsék pályázatunkat és beszéljenek kedvező személyes tapasztalataikról.

Nyitrai Zsolt szólt arról is, hogy a nyilvános beszélgetés előtt megtekintették az Érseki gyűjteményt és a Bazilikát, ahol Franco Nero egyszer csak azt mondta: „Sok helyen járt már a világban, de ezt mindenkinek látni kell!”

Franco Nero 15 óra 52 perckor a Dobó téren díszlövést adott le a várvédő egri hősök tiszteletére.

TV Eger

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselője a ceremónián – melyen jelen voltak a Borbarát Hölgyek és a borlovagrend tagjai is – elmondta: nagy megtiszteltetés számára, hogy felkérhette Lőrincz György egri borászt, Heves megye nagykövetét, hogy végezze el a hagyományos díszlövést. Ennek apropója – tette hozzá -, hogy nemrégiben nyilvánították hungarikummá az első vörösbort, az Egri Bikavért.

Nyitrai Zsolt bejelentette: kezdeményezi, hogy – hasonlóan az ’56-os forradalom évfordulójára készült nagyméretű falfestményhez, amelyet vidéken Egerben készítettek el először – örökítsék meg egy szép falfestményen borvidékünk zászlóshajóját. Ez az alkotás hívja majd fel a figyelmet arra, hogy kiváló borunk immár büszkén viseli a hungarikum címet, ugyanakkor kifejezi az egri borászok és szőlészek iránti tiszteletet is, akiknek ez a siker köszönhető.

Lőrincz György arról is szólt, hogy nagy öröm számára a védjegy elnyerése, s arra biztatta borásztársait: mindenképpen használják ki a díj előnyeit, lehetőségeit, hiszen keményen megdolgoztak érte. Végül pontban 15 óra 52 perckor leadta a díszlövést a történelmi szakállas puskából.

TV Eger

Mint elmondta, hosszú út vezetett a mai történelmi bejelentéshez, hiszen egy esztendővel ezelőtt kezdeményezte az Egri borvidék zászlóshajójának számító vörös cuvée hungarikummá nyilvánítását. Tette ezt azért, mert a kiváló nedű megfelel a hungarikumok kritériumának, hiszen a magyarság egyfajta csúcsteljesítményéről van szó. Ezt követően – folytatta Nyitrai Zsolt – az illetékes bizottság tavaly nyáron a Magyar Értéktárba emelte az Egri Bikavért, ezáltal kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánította az Egri borvidék jeles termékét, végül így kerülhetett sor a mai döntésre.

A honatya hangsúlyozta, erős üzenetértéke van annak is, hogy a Hungarikum Bizottság az egri várban tartott ülésén hozta meg ezt a határozatot, hiszen egy Nemzeti emlékhelyen, történelmünk egyik dicső helyszínén nyilvánították ki akaratukat a bizottság tagjai. Ezért köszönet illeti őket, Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, a Hungarikum Bizottság elnökét, az egri szőlészeket és borászokat és mindenkit, aki támogatta a kezdeményezést.

Külön öröm számunkra – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt -, hogy éppen ma 81 éve alakult meg az önálló Egri borvidék, ebben fontos szerepet játszott Petró Kálmán egri szőlőtermelő, aki országgyűlési képviselőként is tevékenykedett, valamint a szintén szőlőtermelő Braun Károly, aki egykoron Eger polgármestere volt. Sokat tett az Egri Bikavér védelmében Grőber Jenő, aki a „márka” szószólójaként munkálkodott, s aki egyébként Knézich Károlynak, 1848 hős tábornokának unokája volt.

Nem feledkezhetünk meg arról a tényről sem, hogy a borvidéken tízezer embernek ad munkát a szőlőtermelés, nekik és családjaiknak a megélhetést jelenti a szőlővel való foglalatosság. Miután az Egri Bikavér hungarikum lett, a palackokon feltüntetik majd a címhez kapcsolódó védjegyet, mindez pedig gazdasági előnyt is jelent. Itthon és külföldön is tovább növekedhet a borvidék zászlóshajójának presztízse, népszerűsége – fogalmazott Eger és térsége országgyűlési képviselője.

A képviselő a jeles esemény kapcsán kezdeményezte: készüljön el egy az Egri Bikavér történetét, jelenét és jövőjét bemutató kiadvány magyar, angol, illetve lengyel nyelven Csutorás Ferenc borász szakmai koordinálásával. A kötet jó hírét viszi majd az egri bornak és a hungarikummá nyilvánított Egri Bikavérnek a nagyvilágban – fejtette ki Nyitrai Zsolt.

A különleges nap történetéhez tartozik az is, hogy még a Hungarikum Bizottság ülésének szünetében, 15 óra 52 perckor került sor a hagyományos várbéli díszlövésre, ám előtte Fazekas Sándor már elmondta a jó hírt az ágyúdombon jelenlévők számára: „Az Egri Bikavér hungarikum lett!”. Ezt követően Lezsák Sándor, a bizottság és az Országgyűlés alelnöke adta le a díszlövést, majd tűzijátékkal tették még emlékezetesebbé ezt a kivételes napot, este pedig az új hungarikummal, az Egri Bikavérrel koccinthattak a borbarátok.

TV Eger

A vendég Nyitrai Zsolt Eger és térsége országgyűlési képviselője, miniszterelnöki megbízott kíséretében az egri várba látogatott, ahol a hagyomány szerint az 1552-es török elleni dicső győzelem tiszteletére díszlövést adott le 15 óra 52 perckor.

A ceremóniát követően Szőcs Géza felidézte, hogy Dobó István dobóruszkai újratemetésekor saját drámájának egy részletét tartalmazó kiadványt helyezett el a várkapitány földi maradványai mellé. A mű ezen része Dobó és várvédők párbeszédét tartalmazta – osztotta meg 2008-as élményét a jelenlévőkkel a vendég.

A költő, aki a miniszterelnök kulturális főtanácsadója, felkereste az egri Főegyházmegyei Könyvtárat, amelyről elmondta, hogy az az ország tíz legfontosabb bibliotékája közé tartozik. Szólt arról is, hogy jó ütemben halad a magyar történelmi dokumentumok, könyvek digitalizálása a középkortól egészen napjainkig. Ez a nagyszabású munka lehetővé teszi, hogy mindenki hozzáférhessen nemzeti kulturális örökségünk kincseihez.

A vendég Nyitrai Zsolt Eger és térsége országgyűlési képviselőjével, a stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízottal együtt először az egri várba látogatott. Itt a Zászlódombról adhatta le az immár hagyományos, az 1552-es, török elleni dicső győzelem tiszteletére szóló díszlövést pontban 15 óra 52 perckor.

Nyitrai Zsolt a ceremónia után elmondta: L. Simon László olyan sokat tett a városért, hogy Habis László polgármesterrel együtt úgy érezték, mindenképpen megilleti őt ez a gesztus, hiszen támogatta az egri vár Nemzeti emlékhellyé nyilvánítását és fejlesztését, valamint a Ciszteri templom felújítását.

A vendég arról beszélt, hogy bár ő maga agárdi, de Gárdonyi Géza kapcsán is – aki tudvalevően Agárdon született – közel került a szívéhez Eger városa. Sok közös programra került sor a Gárdony emlékév kapcsán, amelynek szervezésében szerepet vállalt, s nagy élmény volt számára az is, hogy mindkét városban szobrot avattak a nagy író emlékére.

Ezt követően L. Simon László interjút adott az FM 7 stúdiójában, majd megtekintette a méltán híres egri Szent Bernát templomot.

TV Eger

Eger és térsége országgyűlési képviselője elmondta: április közepén nyitották meg Baán Lászlóval a Szépművészeti Múzeum egyik legnagyobb, legértékesebb gyűjteményéből álló kiállítását, amelynek két fő előzménye volt. Az egyik a praktikum, felmerült, hogy a fővárosi múzeum rekonstrukciója alatt mások is láthassák az intézmény egyik legértékesebb kollekcióját, ezért érkezett a tárlat Egerbe. Sok észak–magyarországi lakosnak ugyanis eddig nem volt alkalma megtekinteni a kollekciót Budapesten.

A másik előzmény – folytatta -, az Eger és Budapest által megkötött együttműködési megállapodás. Ekkor állapodtak meg Tarlós István főpolgármesterrel, hogy együttműködnek a rendezvények, a kultúra, a marketing, valamint a gasztronómia területén. Az említett kiállítás kiváló példa arra, hogy ez a partnerség jól működik – tette hozzá.

Nyitrai Zsolt az egyiptomi bemutató kapcsán bejelentette: a Dobó István Vármúzeum történetében rekord született: időarányosan még egyetlen tárlatot sem látogattak meg ennyien. Április közepétől mostanáig 40 ezer ember volt kíváncsi a páratlan műkincsekre, ezért arra kérte Baán Lászlót – aki teljesítette a kérést -, hogy az óriási sikerre való tekintettel ne október, hanem február végéig maradhasson az anyag Egerben. Nem mellékes körülmény az sem, hogy a kiállítás előfeltételeként építészeti, illetve gépészeti fejlesztések, beruházások itt maradnak a várban – hangsúlyozta.

Kijelentette azt is, hogy ha Eger Európa Kulturális Fővárosa szeretne lenni, be kell fogadnia, és be is kell mutatnia az egyetemes kultúra értékeit is. A városnak ugyanakkor országos jelentőségű produkciókat és attrakciót kell szerveznie például Budapesten is.

Baán László főigazgató arról beszélt, hogy nagyon örült az országgyűlési képviselő kezdeményezésének, amely Egerből jött, s melynek lényege, hogy amíg tart a Szépművészeti Múzeum teljes rekonstrukciója, olyan léptékben hozzanak el egy népszerű kiállítást – mintegy száz műtárgyról van szó -, amelyre eddig nem volt példa. Itt jegyezném meg – folytatta -, hogy a múzeum teljes felújítása 2018-ig tart, a tervek szerint március közepétől fogadja a látogatókat teljes pompájával.

Addig is az a cél – folytatta -, hogy a gyűjtemény látható legyen egész Magyarországon, Eger pedig erre talán a legalkalmasabb hely, hiszen ennek a városnak különleges viszonya van történelemhez, az egyiptomi kiállítás tehát jó helyre jött. Az ostrom emléke benne él minden magyar emlékezetében, úgy gondoltuk tehát, hogy régebbi korok emlékeit is bátran elhozhatjuk ide.

Nem is csalódtunk: 40 ezer látogató ugyanis hatalmas szám, a város lélekszámához viszonyítva mindez azt jelenti, mintha Budapesten 1 millió ember nézne meg egy tárlatot. Összehasonlításul a legutóbbi Picasso-kiállítást, amely nagy siker volt, 200 ezren tekintették meg. Ez is mutatja, hogy van értelme ilyen különleges műkincseket elhozni olyan nagy kulturális centrumokba, mint Eger. Megegyeztünk a képviselő úrral, hogy a jövőben is folytatjuk ezt a kezdeményezést, s különböző tárlatokat hozunk az egriek és az ide látogatók számára – tette hozzá Baán László.

A sikert jól jelzi, hogy 2017 tavaszán Pécsre költözik az egyiptomi tárlat, ahol az Egerben megvalósult koncepció szerint mutatják be a műkincseket a közönségnek – mondta a főigazgató.

Mint ismert, hagyományteremtő céllal, a Vitézlő Oskola támogatásával ettől az évtől kezdve az idegenforgalmi szezonban naponta eldördül egy díszlövés, hogy minél több vendég lehessen részese a turisztikai attrakciónak. Mindeközben ismert embereket, művészeket kérnek fel erre az aktusra, hogy így tisztelegjenek az 1552-es ostrom hőseinek emléke előtt.

Ezúttal Baán Lászlót érte a megtisztelő felkérés, aki 15 óra 52 perckor emelte vállához a szakállas puskát, majd eldördült a díszlövés.

TV Eger

Nyitrai Zsolt köszöntötte a híres vendéget, majd elmondta: hagyományteremtő céllal, a Vitézlő Oskola támogatásával ettől az évtől kezdve az idegenforgalmi szezonban naponta eldördül a díszlövés, hogy minél több vendég legyen részese a turisztikai attrakciónak. Mindeközben ismert embereket, művészeket, sportolókat kérnek fel erre az aktusra.

Mostani vendégünk az első Kossuth–díjas, aki a szakállas puska elsütésével emlékezik a diadal hőseire. Ugyanakkor személyében olyasvalaki vállalta el a felkérést, akinek nem kell bemutatni a fegyvert, hiszen az 1968-ban forgatott Egri csillagok című film egyik főszereplője volt.

“Valóban jól ismerem ezt a puskát, azóta is sokszor eszembe jut: ha a mostani korszerű vadászfegyvereimet használhattam volna az ostrom idején, egyedül legyőztem volna a törököket” – vette át a szót Koncz Gábor.

Hozzátette azt is, nagyon szereti azt a kort, amelyben a film játszódott, hiszen aki ügyes volt és eszes, az érvényesülhetett. De Mátyás király korát is őszintén csodálja: mi voltunk akkor a legerősebbek Európában, s nekünk volt a legnagyobb könyvtárunk is. Mi kell ennél több? – tette fel a kérdést Koncz Gábor.

Visszatérve a filmre szólt a forgatásról, annak hangulatos, izgalmas történeteiről, a zökkenőmentes, profi munkáról, egyebek mellett arról, hogy negyvenezer embert kellett átöltöztetni török, illetve magyar ruhába, ami ma szinte elképzelhetetlen lenne. Nemrég fejeztem be 350. filmemet, s elmondhatom, abban az időben könnyebb volt mozit csinálni, mint most – tette hozzá.

Szólt arról is, hogy szinte már hazajár Egerbe, ebbe a szépülő, fejlődő, gyönyörű városba, ami a “szíve csücske”. De sokat van Szilvásváradon is, ahol rengeteg barátja, vadásztársa él, úgyhogy ez a környék az én szűkebb hazám – jelentette ki a művész.

Pontban 15 óra 52 perckor Koncz Gábor szakavatott mozdulattal emelte vállhoz a szakállas puskát, majd eldördült a díszlövés.