A magyar uniós elnökség magas szakmai színvonalon tett eleget vállalásainak, így az Európai Unió és Magyarország számára egyaránt fontos, érdemi politikai eredményeket, stratégiai fordulatokat ért el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által felügyelt hét területen is – jelentette ki Fellegi Tamás.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a félév során számos olyan hirtelen kihívás jelentkezett – az euró válsága, a japán katasztrófa, az izlandi vulkánkitörés vagy az észak-afrikai társadalmi változássorozat –, amelyek különösen az energiaügyek és a kohéziós politika témaköreinek a megvitatását befolyásolták.

A magyar uniós elnökség mindezek ellenére a legtöbb nyitott kérdésben kompromisszumot vagy konszenzushoz közeli állapotot ért el, és hatékonyan segítette az új uniós együttműködések beindítását is – mondta a miniszter.
Fellegi Tamás kiemelte, hogy a magyar elnökségnek első ízben sikerült tető alá hozni a kohéziós politika jövőjére vonatkozó, a tagállamok együttes kötelezettségvállalásait tartalmazó megállapodást, és hogy most vitatták meg először állam- és kormányfői szinten egy ágazati politika, a hazánk számára is kiemelkedő fontosságú energia témakörét is.

Fellegi Tamás az energetika terén kiemelkedő sikernek nevezte, hogy a hazai és nemzetközi ellátásbiztonság szempontjából meghatározó egységes energiapiac megteremtése és az energiaszigetek megszüntetése érdekében döntő jelentőségű lépéseket tettek.

Egyértelműen a magyar elnökség eredménye, hogy a februári Energia Tanácson a rövid-, közép- és hosszú távú prioritásokat meghatározó következtetéseket fogadtak el a közös energiastratégiában a 2020-ig tartó időszakra. A tagállamok 2014-es határidőt szabtak maguknak az egységes belső piac létrehozására, és elkötelezték magukat amellett, hogy a rákövetkező évre teljesen felszámolják az energiaszigeteket.

A magyar elnökség hathatós hozzájárulásával haladtak előre olyan jelentős együttműködések, mint az Észak-Dél Energiafolyosó, a közép- és délkelet-európai térség diverzifikáltabb energiaforrás-ellátását és nagyobb energiabiztonságát célzó infrastruktúrahálózat-fejlesztési program. Sikerült elhárítani a politikai és jogi akadályokat a Nabucco-projekt útjából is, így az elkövetkező időszak már a konkrét pénzügyi és megvalósíthatósági tervezésről szólhat majd – közölte a tárcavezető.

Fellegi Tamás kitért a fukusimai atomerőmű balesete és az észak-afrikai politikai bizonytalanság nyomán előállt válsághelyzetek miatt márciusban összehívott rendkívüli tanácsülésre is, ahol a résztvevők megvitatták az energiaágazat helyzetét és az események energiapiaci következményeit. Kifejezték támogatásukat az európai atomerőművek átfogó biztonsági értékeléseinek elkészítéséhez és transzparens lefolytatásához. Az önkéntes stressz teszteket az Unió tagállamai 2011. június elsejétől el is indították.

Az energiahatékonyság és az energiatakarékosság kérdésének hosszú távú rendezése érinti a kutatás-fejlesztési és innovációs területet, befolyással van az élhető és fenntartható környezetre, és gazdaság- és társadalomfejlesztési feladatokkal jár együtt – hangsúlyozta a miniszter.

Magyarország az uniós klímapolitikai célkitűzésekhez szorosan illeszkedő soros elnökségi program kialakítására törekedett. Sikerült megfelelő irányba befolyásolni a nemzetközi tárgyalási folyamatokat és meghatározni a Cancúni Megállapodás által kijelölt feladatokat, majd ütemezni azok végrehajtását – mondta el Fellegi Tamás, aki arról is beszámolt, hogy az elnökség alatt előmozdították a Dekarbonizációs Útitervvel kapcsolatos tárgyalásokat, és a júniusi bonni ENSZ-ülésszakon a soros magyar elnökség rendkívüli erőfeszítéseket tett a kiotói kvótavagyon megőrzéséért.

A kohéziós politika terén tárca arra törekedett, hogy maradjon meg annak relatív súlya a következő, 2014-ben induló költségvetési ciklusban is, hiszen ez jelenleg az egyik legjelentősebb és legnagyobb potenciált magában hordozó uniós politika. A magyar elnökség számára ezért a kohéziós politika erősítése kiemelt cél volt, mert Európa nem lehet egységes és versenyképes a kohézió további fenntartása nélkül – hangsúlyozta Fellegi Tamás.

A magyar elnökség a tagállamok együttes kötelezettségvállalásait tartalmazó megállapodás elfogadtatásával elősegítette, hogy továbbra is fennmaradjon a szolidaritás elve a kohéziós források elosztásában, és hogy a kohézióra szánt pénzek a felzárkóztatást szolgálják, a források pedig lehetőleg ne szűküljenek – közölte a tárcavezető.

A másik fontos dokumentum, a Területi Agenda 2020 elfogadásával nemcsak a területfejlesztés új alapjait fektették le, hanem valamennyi uniós politika számára közös vezérelvet is meghatároztak. Arról is döntés született, hogy a hatékony kohéziós politika érdekében rugalmasságot kell biztosítani a tagállamok és a régiók számára, ugyanakkor eredmény-orientáltabbá kell tenni a szakpolitikát.

A jövőben a szabályozás konkrét kérdései mellett abban is meg kell majd állapodni, hogy a kohéziós politika forrásaiból milyen arányban részesedhet az európai versenyképesség szempontjából meghatározó közlekedési és energetikai szektor – jelentette ki Fellegi Tamás.

A távközlési szakterületen az információbiztonság és –védelem, a digitális bizalom helyreállítása és a digitális bűnözés megelőzése állt az elnökségi program középpontjában. Az előrelépés ezekben a témákban több aktuális hackertámadás és informatikai káreset miatt is sürgetővé vált – mondta Nyitrai Zsolt.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy a Digitális Menetrend és a spektrumpolitika terén is sikerült elérni a kitűzött célokat, s így hozzájárulni ahhoz, hogy Európa számára rendelkezésre álljanak azok a nélkülözhetetlen eszközök, amelyek segítségével versenybe szállhat a globális távközlési színtéren.

Nyitrai Zsolt hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség elősegítette az információs rendszerek biztonságát fenyegető események könnyebb értelmezését és kivizsgálását, az európai és nemzetközi együttműködés hatékonyságának növelését, és a kritikus információs infrastruktúrák védelmét.

Ösztönöztük az első rádióspektrum-politikai program (RSPP) elfogadását, amely Európa-szerte megteremti a feltételeket a vezeték nélküli széles sáv és egyéb frekvencia alapú szolgáltatások széleskörű kiépítéséhez és elterjesztéséhez, az ENISA (Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség) mandátumának átmeneti, 18 hónapra szóló, változatlan tartalmú meghosszabbításával pedig sikerült megszüntetni a szervezet működését övező bizonytalanságot – emelte ki az államtitkár.

A közlekedés terén az egyik legsikeresebb soros európai uniós elnökségnek minősítette az elmúlt félévben lezajlott magyart az Európai Parlament közlekedési és idegenforgalmi bizottsága – mondta Völner Pál.

Az államtitkár a közlekedéspolitika területén két stratégiai jelentőségű témát emelt ki: a 2010-2020. évi közlekedéspolitikát meghatározó Fehér Könyvet és a Transzeurópai Közlekedési Hálózatok (TEN-T) felülvizsgálatát. A tárgyalt dokumentumok adják az alapját az Európai Unió jövőbeni gazdaságirányítási rendszerét meghatározó elképzeléseknek.

A közlekedési Fehér Könyvről lezajlott élénk és érdemi vita kapcsán Völner Pál a legfontosabb és legsürgősebb feladatok között említette az európai közlekedési kutatási és innovációs politika megerősítését, a közlekedési hálózatok hatékony összekapcsolását, az Egységes Európai Közlekedési Térség befejezését, új finanszírozási keretek kifejlesztését a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez és fenntartásához, további helyi és nemzeti szintű akciók indítását a közúti közlekedésbiztonság javítása érdekében, és az intelligens közlekedési rendszerek kiterjesztését.

Társadalmi és gazdasági kohézió nem érhető el a teljes TEN-T hálózat még hiányzó elemeinek kiépítése, a meglevő, leromlott állapotú infrastruktúra európai szintűre hozása nélkül. Az elégtelen hozzáférhetőség a teljes Európai Unió gazdasági fejlődését lelassíthatja. A magyar elnökség munkájának köszönhetően számos elem bekerült a Bizottság javaslatába – húzta alá Völner Pál.

Hatalmas sikernek tekintjük azt is, hogy elnökségünk alatt egy több mint 2 éven keresztül húzódó tárgyalássorozatot tudtunk eredményesen lezárni a nehéz tehergépjárművek infrastruktúra-használati díjairól szóló (”Eurovignette”) irányelv módosításáról. Az irányelv-módosítás a közlekedés területének egyik legfontosabb szabályozása – jelentette ki az államtitkár.

Völner Pál arról is beszámolt, hogy a Budapest Nyilatkozat elfogadásával megteremtődött a jelentős költségcsökkenést eredményező funkcionális légtérblokkok létrehozásának lehetősége, és hogy sikerült megállapodást elérni a külső költségek szempontjából szintén igen kedvező belvízi hajózásról. Az államtitkár megemlítette még, hogy többek között egy 12 éves tárgyalási folyamat sikeres lezárásával az elnökség hatékonyan járult hozzá az egységes vasúti belső piac megteremtéséhez és ezáltal a vasúti személy- és áruszállítást versenyképesebbé válásához, amely az egyéb közlekedési módokhoz viszonyítva így nagyobb szerephez juthat.

Kovács Tamás Iván beszámolt arról, hogy az elnökségi időszak alatt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kilenc miniszteri tanácsülés, öt informális miniszteri találkozó, 22 vezetői szintű konferencia és rendezvény, 12 informális trialógus, valamint 183 tanácsi munkacsoport ülés szervezésében működött közre.

A tárca vezetői elnökölték az Európai Unió Közlekedési, Távközlési és Energia Tanács energiaügyi, közlekedési és távközlési szekcióját, a Környezetvédelmi Tanács klímapolitikai szekcióját, valamint ellátták az űrpolitikai, illetve a kohéziós politikával és a területfejlesztési ügyekkel kapcsolatos elnökségi teendőket is.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az elnökségi félévre való felkészülés már 2010 nyarán igen intenzív volt, és most az átadás időszakában is sok a teendő.

A rengeteg váratlan helyzet ellenére is eredményes munkát végző magyar elnökség egyik legnagyobb sikere, hogy alapjaiban változtatta meg az Európai Unió vezetőivel való viszonyt, ami a jövőben jelentősen megkönnyíti Magyarország helyzetét a nemzetközi tárgyalásokon – jelentette ki Kovács Tamás Iván.

A Tanács politikai megállapodásra jutott a felszabaduló rádió-frekvenciák hasznosítását szabályozó rádióspektrum-politikai program (RSSP) céljairól. A javaslat azt célozza, hogy a jövőben elegendő frekvencia álljon rendelkezésre az Európai Unióban a mindenki számára elérhető szélessávú internetszolgáltatáshoz. Ezzel megvalósulna az európai digitális menetrendben szereplő kötelezettségvállalás, amely szerint minden uniós polgár 2013-ig alapvető, 2020-ig pedig gyors vagy nagyon gyors szélessávú hozzáféréssel rendelkezzen.

Nem maradtak vitás pontok

Nyitrai Zsolt, a Tanács soros elnöke az ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón kijelentette: a szélessávú internethez való hozzáférés „hozzátartozik az európai polgárok esélyegyenlőségének előmozdításához és az EU versenyképességének javításához”. Az államtitkár hozzátette: éppen ezért törekszik az elnökség arra, hogy minél hamarabb sikerüljön megállapodásra jutni a dokumentum minden elemével kapcsolatban. Nyitrai hangsúlyozta: a magyar elnökség által elkészített, kompromisszumos javaslatokat tartalmazó beszámolónak (progress report) köszönhetően a tagállamok között nem maradtak vitás pontok. Nyitrai hozzátette: júniusban magas szintű egyeztetésen folytatják a tárgyalásokat annak érdekében, hogy az év végéig megállapodjanak.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális ügyekért is felelős alelnöke a sajtótájékoztatón megköszönte az elnökség erőfeszítéseit, de nem rejtett véka alá, hogy van még miről tárgyalni. Ugyanakkor szerinte kedvező jel, hogy az Európai Parlament nyitottnak mutatkozik a kérdésben. „Nagyon optimista vélemény, hogy megállapodunk év végére, de az elnökség jó munkát végzett” – húzta alá Kroes.

Meghosszabbították az ENISA megbízatását

A Tanács az ülésen elfogadta az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) mandátumának 18 hónapos meghosszabbításáról szóló elnökségi javaslatot. Nyitrai Zsolt a sajtótájékoztatón üdvözölte a döntést, amely szerinte „megszünteti az ügynökség körül kialakult bizonytalanságot”. Nyitrai rávilágított: a hálózatbiztonság kérdésköre egyre nagyobb figyelmet követel, és ezen a téren az ENISA-nak kulcsszerepe van. Az államtitkár külön örömét fejezte ki, hogy az ügynökség jövőbeli működési alapelveiről is egyetértés alakult ki a miniszterek között. „Nagyon komoly lehetőség van arra, hogy a lehető legrövidebb idő alatt modernizálni tudjuk az ügynökség működését” – értékelt Nyitrai.

Neelie Kroes szintén sikerként értékelte a megállapodást. A biztos szerint azzal mindenki tisztában van, hogy az ENISA tevékenysége rendkívül fontos, és „minden tagállamnak szüksége van az ügynökség segítségére”. Kroes rámutatott, a legfontosabb kérdés az, hogy az ENISA hogyan végzi a munkáját. „Az ügynökségnek elsősorban hatékonyan kell ellátnia a feladatait” – mondta a biztos.

Erősíteni a digitális bizalmat

A tanácsülésen a miniszterek elfogadták a kritikus információs infrastruktúrák védelméről (CIIP) szóló tanácsi záródokumentumot (következtetéseket) is. Nyitrai Zsolt a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a következtetések – melyek elkészítésénél figyelembe vették a 2011. április 14-15-én megtartott balatonfüredi miniszteri konferencia tapasztalatait is – azt részletezik, hogy a tagállamoknak hatékony és koordinált válaszokat kell kifejleszteniük az új és egyre kifinomultabb számítógépes támadások és számítógépes bűnözés ellen.

A sajtótájékoztatót követően a miniszterek a digitális menetrend célkitűzéseinek megvalósításáról folytattak eszmecserét a magyar elnökség által szervezett munkaebéden. A hivatalos ülést folytatva a Tanács az e-kormányzati szolgáltatásokról fogadott el tanácsi záródokumentumot (következtetéseket). Nyitrai Zsolt az ülésen kiemelte: az e-kormányzati szolgáltatások lehetővé teszik, hogy a kormányzatok költséghatékonyan nyújtsanak jobb szolgáltatást a polgárok és vállalkozások számára. Az államtitkár arról is beszélt, hogy az elektronikus kormányzati szolgáltatások révén a polgárok még inkább részesülhetnek az egységes piac előnyeiből.

„A hálózat- és információbiztonság a magyar elnökség IKT programjának egyik prioritása. Egyfelől szükséges a bizalom és a hálózatbiztonság fokozása Európában az ENISA korszerűsítése révén. Másfelől azonban biztosítanunk kell az ENISA zavartalan működését. Az Ügynökség mandátumának átmeneti meghosszabbítását illetően jó eséllyel lezárulhat ez a folyamat a Távközlési Tanács májusi ülésén – hangsúlyozta Nyitrai.

Strasbourgi látogatása során Nyitrai további EP képviselőkkel is folytatott kétoldalú megbeszéléseket. A magyar soros elnökség félidejéhez közeledve kiemelt EU távközlési jogalkotási dossziék tárgyában egyeztetett Gunnar Hökmark, Pilar del Castillo Vera, Catherine Trautmann és Malcolm Harbour EP képviselőkkel. A tárgyalássorozat egyben megerősítette, hogy a magyar elnökség jó úton halad kitűzött programjának teljesítésében, amellyel hozzájárul a Digitális Menetrend megvalósításához.