Az elmúlt egy évből világosan kitűnik, hogy az állam nem passzív nézője, hanem tevékeny alakítója az infokommunikáció területén végbemenő folyamatoknak – hangsúlyozta a nemzeti fejlesztési miniszter. A szemléletváltás egyik leglényegesebb elemeként világossá vált, hogy az állam elsősorban ösztönző és szabályozó szerepben kívánja segíteni a stratégiai ágazat megerősödését. A kormány célja kiszámítható, stabil vállalkozói környezet megteremtése, mert ez minden vállalkozás érdekét szolgálja, legyen akár hazai, akár nemzetközi tulajdonban – fogalmazott beszédében Fellegi Tamás.

Az állam olyan szabályozási kereteket alakított ki, amelyek megfelelnek az információs társadalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok és az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás új Alaptörvényben is megjelenő kormányzati szándékának – mutatott rá a nemzeti fejlesztési miniszter. Az új konstrukciók az alapszintű digitális írástudáshoz szükséges kompetenciák megszerzését minél szélesebb rétegek számára teszik lehetővé. Az állam az Új Széchenyi Terv keretein belül és forrásaival támogatja a kis- és közepes vállalkozásokat abban, hogy versenyképességük növelése érdekében fejlesszék informatikai eszközeiket és korszerűsítsék munkafolyamataikat – tette hozzá a miniszter.

Fellegi Tamás jelezte: az államnak az egészséges és dinamikus piaci verseny érdekében megfelelő játékteret kell biztosítania a szereplők számára. Ennek érdekében a kormány úgy szabályozta az eddig le nem kötött frekvenciák értékesítését, hogy a közérdek és a piac élénkítésének szempontjai egyszerre érvényesüljenek. A miniszter hozzátette: hamarosan az Országgyűlés elé kerül az elektronikus hírközlés jelenlegi szabályozásának átfogó módosítását célzó javaslatcsomag is, amely elő fogja segíteni a fogyasztók védelmét és piacszabályozási eszközökkel további, az információs infrastruktúrát fejlesztő beruházásokra ösztönzi majd a vállalkozásokat.

Az Információs Társadalom Parlamentjének első, plenáris ülésnapjának kezdetén Nyitrai Zsolt, infokommunikációért felelős államtitkár ismertette az államtitkárság egy évét. Ebben felsorolta a legfontosabb döntéseket, így említést tett az infokommunikáció alkotmányos védelméről, a kormányzati informatikai rendcsinálás megkezdéséről, valamint arról is, hogy a kormány hamarosan értékesíti a 900-as frekvenciát. Nyitrai kiemelte, hogy az informatikai szektor elvárásait figyelembe véve, már a kormányzati ciklus elején megalkották a ciklus végéig szóló stratégiát, a Digitális megújulást. Nyitrai úgy fogalmazott, a kormányzat ajtajai továbbra is nyitva állnak a jó ötletek és az okos megoldások előtt, egyben köszönetet mondott az egy éves, közös munkáért és az intenzív párbeszédért. Az Információs Társadalom Parlamentjét a résztvevők egy közös nyilatkozat elfogadásával zárták le.

A nyilatkozat szerint az információs társadalom fejlesztése érdekében a résztvevők fokozni fogják a civilek és a kormányzat együttműködését, és ezzel olyan kereteket biztosítanak, amelyek lehetővé teszik a legjobb gyakorlatok egymással való megosztását is.

Az Infokommunikációért Felelős Államtitkárság egy évét értékelő 50 pont elérhető itt: http://nyitraizsolt.hu/egy-eves-az-infokommunikacioert-felelos-allamtitkarsag/

Az EDUCATIO-n évről-évre összegyűlnek a tankönyvkiadók, a taneszközgyártók- és forgalmazók, a szülők, a diákok és az intézményvezetők, a kutatók, valamint a szakképzés vezetői.

„Államtitkárságunk egyik kulcsmegállapítása szerint ma már az elérhető munkahelyek döntő többsége nem tölthető be digitális jártasság illetve digitális készségek hiányában. Ez már ma is így van, de a jövőben ez még inkább így lesz – mondta Nyitrai, majd így folytatta: „a Digitális megújulással azt a célt tűztük ki, hogy 2014-re egymilliónál is több új, eddig még soha nem internetező magyar polgárt is bevonjunk a digitális világba. Előrejelzéseink szerint ez olyanok számára is munkahelyeket nyit majd meg, akik eddig kívül szorultak a XXI. századi munkaerőpiacon. Ezért cselekvési tervünk oktatási részének középpontjában a képzés, az átképzés és a továbbképzés áll” – adott helyzetértékelést és megoldási javaslatot Nyitrai.

„Az új magyar kormány, a Nemzeti Ügyek kormányának elsőszámú prioritása a munkahelyteremtés, ez lebeg minden döntéshozó szeme előtt. Ha ugyanis nem leszünk képesek javítani a hazai foglalkoztatottsági adatokon, akkor soha nem lesz Magyarországon felemelkedés, akkor soha nem jutunk egyről a kettőre. Ma Magyarországon az aktív népesség 55%-a dolgozik. Ez tűrhetetlenül alacsony szám, tűrhetetlenül rossz statisztika. A gond nem a magyarokkal van: szívósságunk, erőnk, eszünk és szorgalmunk mindenki előtt ismert. A gond jelenleg a rossz struktúrákkal van, de a kormány minden erejével azon van, hogy változtasson ezen, és talán már látszanak is az első jelek: radikálisan csökkentettük a vállalkozások adóterheit, sokkal alacsonyabb a társasági adó, mint eddig bármikor, és bevezettük az eddigi legalacsonyabb személyi jövedelemadót. Mindezzel az a célunk, hogy a magyar szorgalom és lelemény kiteljesedjen. Tudjuk, hogy a magyarok egy individualista, de nem én-központú nép. Egy olyan nép vagyunk, amelyik hajlandó sokat tenni, de ellenáll akkor, ha a hatalom gátakat, és falakat épít elé. Mi ezeket a falakat leromboljuk, ezeket a gátakat megsemmisítjük és elhordjuk az útból, hogy a magyar akarat utat törhessen magának” – sorolta az államtitkár az eddigi lépéseket.

„Mint már föntebb említettem, a cél a képzés, az átképzés és a továbbképzés. Egy olyan dinamikusan fejlődő szektorban, mint az infokommunikáció, és az olyan gyorsan változó készségeket igénylő területen, mint az infokommunikáció eszközeinek mindennapi használata, elengedhetetlen, hogy fel legyünk vértezve a ma és a holnap tudásával. Csak így maradhatunk ugyanis versenyben, és csak így vehetjük fel a versenyt másokkal” – ismertette a Digitális megújulás oktatási céljait Nyitrai.

„A versenyképesség nagyon fontos számunkra, ugyanis ez jórészt az oktatásban dől el. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy a jövőben a magyar tartalomipar jó minőségű oktatási tartalmakat állítson elő a legkülönfélébb eszközökre” – zárta szavait az infokommunikációs államtitkár.

Az infokommunikációs államtitkár beszélt arról is, hogy ez az első számon kérhető, egységes cselekvési terv a hazai infokommunikáció történetében.

A továbbiakban kifejtette, a magyar kormány egyik legfőbb célja, hogy Magyarország területén mindenhol elérhetővé váljon a szélessávú internet és egymillió új internetező használja a digitális világ nyújtotta előnyöket.

A munkacsoport vezetője elmondta: a Fidesz üdvözli, hogy egy koherens, széles szakmai és társadalmi párbeszéd során formált és ötpárti egyeztetésen is megvitatott cselekvési tervet alkotott meg az Infokommunikációs államtitkárság.

“Mi ellenzékben is mindig azt mondtuk, a magyar IKT-szektor – ami magába foglalja az informatikai KKV-któl kezdve a távközlési szektort, a hírközlést, az informatikát, az alkalmazásfejlesztést, az elektrotechnikai ipart éppúgy, mint a kormányzati informatikát, az elektronikus médiát és a kreatív iparágakat -, sokkal többre lenne képes akkor, ha egységes keretrendszerű cselekvési tervben azonosítaná be a területet érintő teendőket a kormány” – emlékeztetett Koszorús László.

A kormányváltást követően ezért a Fidesz IKT munkacsoportja is részt vállalt a munkából, egy ilyen adottságokkal rendelkező cselekvési terv megalkotásából. A Fidesz IKT-munkacsoportja előremutatónak tartja, hogy a Nyitrai Zsolt által vezetett államtitkárságnak sikerült az elmúlt évekkel szemben egy széles szakmai és civil ötletbörzén valamint ötpárti politikai egyeztetésen is megvitatott, egységes cselekvési tervet megalkotnia. “Mi a cselekvési tervet egy jó alapnak tartjuk ahhoz, hogy új, a növekedésről szóló fejezetet nyissunk a magyar IKT-szektor történetében” – értékelte a Digitális megújulás cselekvési tervét az országgyűlési képviselő és megismételte az általa az ötpárti egyeztetésen elmondottakat: a Fidesz kiemelten fontosnak tartja, hogy a közeljövőben nyíljanak meg pályázati alapok, és az eddigiekkel szemben a pályáztatás legyen gyors és áttekinthető.

“Örülünk annak, hogy az elmúlt időszak gyakorlatától eltérően nem a polcokon hagyott, a széles közvélemény által nem ismert stratégia alapján határozza meg a kormányzat az infokommunikáció törekvéseit, hanem egy átlátható, és mindenki által ismert illetve jóváhagyott terv alapján.” A munkacsoport vezetője kiemelte: hosszú évek után örül annak, hogy Nyitrai Zsolt “nemzeti ügyként” kezeli az infokommunikációt, hiszen az elmúlt években a kormányzat mostohagyermekként bánt a szektorral.

A munkacsoport vezetője arra szólítja föl az Infokommunikációs Államtitkárságot, hogy “a jövőben is legyen nyitott a szakmai és piaci hangokra, és a cselekvési tervben nevezze meg az akciótervek felelőseit és a határidőket – csak így válhatnak valóra az infokommunikációs államtitkár által mondottak, csak így lehet nemzeti ügy az infokommunikáció” – hangsúlyozta Koszorús László.

Az IVSZ szerint a program következetes, ellenőrzött végrehajtása a megfelelő források hozzárendelésével a hazai IKT szektor újbóli megerősödését segítheti elő.

Bár a magyar IKT iparág szereplői még messze járnak azoktól a növekedési mutatóktól, amelyekkel a válság előtti években büszkélkedhettek, az iparág így is meghatározó szerepet tölt be a magyar gazdaságban. Az elmúlt nyolc évben ez a szektor adta a hazai gazdasági növekedés közel 25 százalékát. Az IVSZ üdvözli az első átfogó, ágazati akciótervet, melyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkársága december végén hozott nyilvánosságra. A Digitális Megújulás Cselekvési Terv akcióterveket fogalmaz meg, amelyek az infokommunikációs ágazat fejlesztésén keresztül a társadalom és a gazdaság megújulását tűzik ki célul.

“Az IKT szektor számára meghatározó jelentőségű dokumentum 2011-re a vállalkozások versenyképességének fokozását célzó programokat, az innovációt, az oktatást és képzést segítő akcióterveket helyezi középpontba. Ezek a tervezett akciók jelentős lökést adhatnak az iparág cégeinek” – mondta el Laufer Tamás, az IVSZ elnöke.

A hazai informatikai, távközlési és elektronikai vállalkozások legjelentősebb érdekvédelmi szervezeteként az IVSZ a kezdetektől részt vett a Digitális Magyarország vitairat létrehozásában, amely a most közzétett cselekvési terv alapja volt. A 2011-2014-re szóló cselekvési terv első időszakában megvalósítandó programok közül az IVSZ az alábbiakat tartja a legjelentősebbeknek:

– A digitális készségek fejlesztésének programja a digitálisan írástudók számának növelését tűzi ki célul. A digitálisan képzett munkaerő nagyobb eséllyel jut munkához, a hozzáértés növekedésével pedig a nő a digitális szolgáltatásokkal elérhető felhasználók száma.

– A motivációs és IKT képzési programok többek között a vállalati vezetőket kívánják ösztönözni arra, hogy az IKT eszközöket alkalmazzák döntéshozatali feladataikban.

– A felsőoktatásban a mérnökképzés mennyiségi és minőségi növelése kiemelt cél, ami különösen az elektronikai iparág további növekedéséhez elengedhetetlen.

– A cselekvési terv egyik fő célkitűzése, hogy a közoktatás minden résztvevője sajátítsa el az e-készségeket. Ehhez az IKT eszközök alkalmazásának növelése szükséges az alap- és középfokú oktatásban.

– Innováció felgyorsítása az iparágban.

– Az akcióterv az elektronikus kereskedelem ösztönzését kiemelt helyen kezeli, és a megfelelő jogszabályi háttér biztosításával és a vásárlói bizalom növelésével kívánja támogatni az ezen a területen tevékenykedő vállalkozásokat.

– Jelentős lökést adhatnak az iparágnak a szolgáltató állam létrehozását támogató akciók, melyek a kormányzati IKT beruházások növekedésével járnak együtt.

“A cselekvési terv és az abban megfogalmazott akciók megalapozottságát és sikerét a megvalósítás bizonyítja majd be. Épp ezért elengedhetetlen, hogy a gazdaság és társadalom széles területeit felölelő akciókhoz európai uniós és hazai forrásokat biztosítsanak, megvalósításukat folyamatosan nyomon kövessék, hatékonyságukat ellenőrizzék. Fontos sikertényező az is, hogy a Digitális Megújulás Cselekvési Terv ne csak egy szűk szakmai terület, az IKT szektor működésére legyen hatással. Az akcióterveknek be kell épülniük a kormány munkájába, hiszen csak így teljesíthető azok célkitűzése: az infokommunikációs ágazat fejlesztése és ezen keresztül a társadalom és a gazdaság megújulása” – hangsúlyozta az IVSZ elnöke.

– Ha kormányzati informatikáról esik szó, az ember emlékezetébe csupa olyan címlaptörténet kezd el felderengeni, mint a kakaóbiztos óvodai számítógépek, a digitális iskolai táblák, vagy a túlszámlázott kormányzati portál ügye.

– Kétségtelen, hogy korábban igen rossz volt a kormányzati informatika megítélése, ami az elmúlt nyolc év velejéig romlott, korrupt beszerzési gyakorlatának következménye. Amikor átvettük az ország vezetését, és láttuk milyen állapotokat hagytak ránk a szocialisták a kormányzati informatika területén, úgy döntöttünk, húzunk egy képzeletbeli vonalat: idáig tartott a múlt, innen kezdődik a jövő. A múlt lezárásaként összeállítottunk egy “Fehér könyvet”, ami a múlt infokommunikációs fiaskóit és visszaéléseit mutatja be. Mivel nekünk nem dolgunk a személyi felelősség megállapítása, ezért a dokumentumokat átadtam Papcsák Ferenc és Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosoknak.

– Milyen kirívó ügyekre derült fény?

– Annyi visszaélésre bukkantunk, hogy felsorolni is sok lenne őket. Az államkassza iparszerű megcsapolására alkalmazott módszerük már önmagában is jelenségértékű: az informatikai közbeszerzéseket többnyire 143-as eljárás keretében folytatták le, vagyis “nemzetbiztonsági fontosságú”-vá nyilvánították őket. Ezzel tették lehetővé a nyilvános közbeszerzési eljárások kikerülését, az üzletek baráti cégeknek való juttatását. Ezek után talán nem meglepő, hogy rendszeresen túlárazták a projekteket, amivel évi több tízmilliárd forint kárt okoztak az adófizetőknek, és akkor még nem beszéltünk a szakszerűtlenség következményeiről: tízmilliárdokat költöttek el olyan párhuzamos informatikai rendszerekre, amelyek csak szigetszerű működésre képesek, egymással kommunikálni nem. A leghajmeresztőbb azonban a kritikus állami adatbázisok kezelésének a kiszervezése. Az hagyján, hogy a kiszervezések költségeit is az állam fizette, de belegondolni is félelmetes, mekkora biztonsági kockázatot jelent, hogy például a lakcím-, az egészségügyi-, és az agrár-nyilvántartások kezelése is magáncégekhez került, miközben a terület nem volt törvényileg szabályozva. A mai napig évi 12 milliárd forintot fizetünk ki 70 magáncégnek, amelyek közt van olyan, amelyik nemrégiben az állam megzsarolását is megengedte magának.

– Visszaveszik tőlük az adatbázisok kezelését?

– Januárban kezdjük meg a tárgyalásokat az érintett vállalkozásokkal, de rontaná a kormány tárgyalási pozícióit, ha most részletekbe bocsátkoznék.

– Mi a helyzet a törvényi szabályozással?

– Nemrégiben négyötödös többséggel fogadta el a Parlament a nemzeti adatvagyonról szóló törvényt, de ezzel még nincs vége, mivel az információbiztonságról szóló törvényt is mielőbb meg kell alkotnunk. Magyarország soros uniós elnökségéhez kötődően januártól az EU Távközlési Tanácsának elnöki tisztét is betöltöm. Ebben a feladatkörben is az információbiztonságot fogom előtérbe helyezni.

– A napokban meghirdetett Digitális Megújulás Cselekvési Tervnek is van uniós vonatkozása?

– Természetesen, hiszen összhangban van az unió fejlesztési programjaival, sőt a megvalósításhoz szükséges forrásokban támaszkodik is rá. Az EU-ban nem kérdés, hogy a fejlődés, a versenyképesség kulcsa az infokommunikáció fejlesztésében, a modern technológiák elterjesztésében rejlik. Ennek szellemében született az Európa 2020 stratégia keretein belül a Digitális menetrend is. A meghirdetés előtt álló Új Széchenyi Terv sem kisebb célt szolgál, mint hogy hazánkat középtávon Közép-Európa legversenyképesebb országává tegyük. Ehhez képesnek kell lennünk a magyar kreativitást a fejlődés szolgálatába állítani. Ezt szolgálja a Digitális megújulás.

– Az rendben, hogy a magyarok legendásan kreatívak, de az meg tapasztalat, hogy a kreatív elmék vagy külföldön teljesednek ki, vagy itthon őrlődnek fel a szélmalomharcban.

– Ennek akarunk véget vetni. A négy akcióterv 83 konkrét akciójavaslatot tartalmaz. Ezek kidolgozása úgy történt, hogy a Digitális Magyarország című vitairatunkhoz a Digitális Konzultáció során több száz vélemény és hozzászólás érkezett szakmai és civil szervezetektől, vállalkozásoktól, amivel eleve megmozgattunk alkotó energiákat. Ezeket a javaslatokat figyelembe vettük, beépítettük a cselekvési tervbe. Az ebben foglalt fejlesztési irányok a kereteket meghatározzák, így mindenki számára világos az irány, és számon kérhető a programok ütemezése.

– Melyek a terv legfontosabb elemei?

– Három fő csapásirány van. A programok egyik csoportja azt a célt szolgálja, hogy minél több ember legyen részese, felhasználója a digitális világnak, a másik csoportja pedig azt, hogy a gazdaság szereplőinek növekedjen a versenyképessége. A harmadik az államigazgatás informatikai megújítását szolgálja, hogy felgyorsuljon és hatékonnyá váljon az ügyintézés.

– Ehhez infrastrukturális fejlődésre van szükség, hiszen ma sok településen nincs szélessávú internetelérés. Rá akarják bírni például a mobilszolgáltatókat, hogy biztosítsák a széles sávot a kistelepüléseken is?

– A kormány eltökélt célja a teljes szélessávú lefedettség elérése minden magyar településen, sőt például a vasúti kocsikban is, ami összhangban van az Európai Unió távközlési stratégiájával. Az már biztos, hogy ebben a kérdésben fontos szerepe lesz az állam és a vállalkozások összefogásának. A mindenhol elérhető szélessáv közös érdek, ezért a kormányzat hamarosan olyan piacösztönző pályázatot hirdet meg, ami az állami források biztosítása mellett piaci forrásokat is megmozgat a száz százalékos lefedettség eléréséért.

– Feltéve, ha az emberek azon csoportja is felhasználóvá válik, amelyik eddig csak távolról, gyanakodva szemlélte az informatikai eszközöket.

– Sokan vonakodnak megismerni a digitális eszközökben rejlő lehetőségeket, noha ezek kényelmesebbé teszik az életünket. Számításaink szerint egymillióval több honfitársunk előtt nyílhatna meg ez a világ az alapvető készségek megtanításával és az elérési lehetőségek megteremtésével.

– Sokan már annak örülnének, ha a lassú és túlbürokratizált közigazgatás ügyfélbarátabb lenne.

– És ha olcsóbban működne! Ezért vannak a tervben programok a papíralapú dokumentumok kiváltására a közigazgatásban, ezért célunk a közigazgatás rendszereit koherens módon összekötő hálózat kialakítása. Ezért vezetjük be az egységes állampolgári kártyát, amivel minden hivatali ügy intézhető lesz, és egyben megteremtjük az államigazgatásban az elektronikus díjfizetés lehetőségét. Ösztönözzük a modern forgalomirányítási rendszerek elterjedését mind a közúti, mind a vasúti közlekedésben, valamint digitális figyelő- és riasztási rendszerek bevezetését a vízgazdálkodás és a környezetvédelem területén. És még nem is beszéltünk a magyar-magyar kapcsolattartásról, ugyanis a digitális világ sokkal könnyebb lehetőséget nyújt a határon túli magyarsággal való élő kapcsolat kialakítására.

– A cselekvési tervet végignézve kiderül, hogy az életünket a műemlékvédelemtől az egészségügyön át forradalmasíthatják a bevezetni tervezett digitális technológiák, azonban ott bújkál az emberben a kisördög: vajon lesz ennyi fejlesztésre pénz?

– A Digitális megújulásra nagyságrendileg százmilliárdos állami és EU-s forrás áll rendelkezésre. Csakhogy ezúttal okosabban, célzottabban, és úgy lesz elköltve, hogy piaci forrásokat is megmozgasson.

(Bertók T. László, Magyar Nemzet)

Az államtitkár a megszületett anyagot összehasonlítva az előző évek hasonló stratégiáival kiemelte: ez nem fog a “polcon maradni”, hiszen végrehajthatóak és számon kérhetőek a benne foglaltak.

Arra a kérdésre, hogy hogyan készült a Digitális Megújulás Cselekvési terv, Nyitrai Zsolt úgy válaszolt: néhány hónappal ezelőtt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkársága nyilvánosságra hozta a digitális megújulás vitairatát, ami tartalmazta az államtitkárság vízióját e területről.

Az államtitkár válaszában hangsúlyozta: pontosan azért bocsátottuk társadalmi vitára az anyagot, mert magunk sem szántuk véglegesnek annak teljes tartalmát, illetve szükségesnek tartottuk, hogy az érintettek is kifejthessék véleményüket. Hozzátette: több száz javaslat érkezett a vitairathoz társadalmi szervezetektől, magánszemélyektől és vállalkozásoktól egyaránt. Nyitrai kifejtette: a Digitális Magyarország vitairat jelentős változásokon ment keresztül a javaslatok hatására, így lett belőle a Digitális Megújulás Cselekvési terve.

Az államtitkár a cselekvési terv szerkezetéről elmondta: az előző stratégiákhoz képest nagy változás, hogy ez nem fog a “polcon maradni”, hozzáfűzve: egy számon kérhető anyagot alkottak meg, melynél a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium különböző kitörési pontokat és irányokat azonosított be az infokommunikáció területén a 2010-2014-es időszakra vonatkozóan. A stratégia végrehajtására akcióterveket alkotott meg az államtitkárság, a tárca pedig felelősöket jelölt ki a végrehajtásra, azaz számonkérhetővé vált az akcióterv.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs vezetése december 23-án nyilvánosságra hozta a Digitális Megújulás Cselekvési Tervet, amely zsinórmértékként szolgál a 2010-2014 közötti időszak kormányzati infokommunikációs terveivel kapcsolatban. Nyitrai Zsolt kiemelte: ez az első olyan ágazati cselekvési terv, ami egységes keretrendszert biztosít az infokommunikációban, és széles körű szakmai és társadalmi konszenzus övezi.

Az infokommunikáció nemzeti ügy: az állam az egységes cselekvési tervvel teljesítette és az akciótervekkel teljesíti, ami az államtól elvárható

A digitális megújulás ügye nem csupán szakmai, hanem nemzeti ügy is: látnunk kell, a magyar gazdaság talpra állításának egyik kulcsszereplője az infokommunikáció – emelte ki Nyitrai Zsolt, aki ehhez hozzátette: az infokommunikációs kormányzat arra kéri az érintetteket, a civil szereplőket és a vállalkozásokat is, hogy mindenki tekintse át a saját szerepét abban, hogy a Digitális megújulást Magyarország sikerének szolgálatába állítsuk. Mi ezt most állami részről a Digitális megújulás cselekvési terv megalkotásával megtettük és az akciótervek megvalósításával megtesszük azokat a lépéseket, amik az állam részéről elvárhatók – húzta alá Nyitrai.

Kitörési pont: 4 akciótervben 83 konkrét akciójavaslat

Az államtitkár a Digitális megújulás kapcsán jelezte, hogy az infokommunikáció – mint magas hozzáadott tudást igénylő szektor – kitörési pontul szolgálhat Magyarország számára. A Digitális megújulás cselekvési terv ezért 4 akciótervben 83 konkrét akciójavaslatot tartalmaz: ezek a gazdaság talpra állítását, a versenyképesség növelését és nem utolsósorban a polgárok kényelmét szolgálják. Az akciótervek átláthatóvá és a jövőben is nyomon követhetővé teszik a cselekvési tervet, ami teljes mértékben illeszkedik a hamarosan megjelenő Új Széchenyi Terv prioritásaihoz.

A Digitális megújulás cselekvési terv széles szakmai és társadalmi konszenzus kialakításával készült

Az államtitkár elmondta, a Digitális Konzultáció során a Digitális Magyarország vitairatához több száz vélemény és hozzászólás érkezett. A véleményezők között voltak magánszemélyek, civil szervezetek, szakmai szövetségek, érdekképviseletek, kis- és közepes vállalatok éppúgy, mint multinacionális vállalatok. A beérkezett véleményeket a cselekvési terv elkészítésekor figyelembe vették és beépítették azokat a Digitális megújulás cselekvési tervébe. Csak így, a kreatív, alkotó energiák kiaknázásával lehet Magyarországot Közép-Európa egyik legversenyképesebb országává formálni, és ez a cselekvési terv képes lesz a magyar kreativitást a gazdasági fejlődés szolgálatába állítani – mondta a cselekvési tervről Nyitrai.

Négy fő prioritás: esélyegyenlőség, versenyképesség, modern állam és infrastruktúra-fejlesztés

Nyitrai Zsolt a Digitális megújulás cselekvési tervének felépítését ismertetve elmondta, annak fókuszában négy fő elem, négy fő akcióterv áll: az állampolgárok esélyegyenlőségének biztosítása, a vállalkozások versenyképességének növelése, a modern közigazgatási informatika tényleges megteremtése, valamint az informatikai infrastruktúra fejlesztése. Ennek megfelelően a Digitális megújulás cselekvési terv egyik legfontosabb pilléreként említette az államtitkár az infokommunikációs infrastruktúrát. A digitális megújulás egyik fő letéteményese a teljes szélessávú lefedettség elérése lesz, amit az internethez való hozzáférés érdekében, a digitális esélyegyenlőség jegyében minél előbb meg kell valósítani az ország egész területén. Ez azt a célt szolgálja, hogy egymilliónál is több új, a digitális világgal korábban még nem ismerkedő polgár is nyitottá váljon az infokommunikáció által nyújtott szolgáltatásokra – fogalmazott Nyitrai.

A Digitális megújulás illeszkedik a Digitális menetrend stratégiájához

Nyitrai Zsolt szerint kiemelt figyelmet kell fordítani a kritikus információs infrastruktúra védelmére, amit a magyar soros elnökség alatt prioritásként kezel Magyarország, már csak azért is, mert a Digitális megújulás cselekvési terv teljes mértékben illeszkedik az Európa 2020 Digitális menetrend stratégia ajánlásaihoz és céljaihoz.

A Digitális megújulás cselevési terve az alábbi linken érhető el:
http://www.nfm.gov.hu/data/cms2089529/Digitalis_Megujulas_Cselekvesi_Terv.pdf