Napirend előtti felszólalásában Nyitrai Zsolt elmondta, ezúttal azért kért szót, mert országosan és helyben is igen fontos ügyről, a devizahitelesek megsegítésének törvényi hátteréről és menetéről szeretné tájékoztatni az egri közgyűlést és a választópolgárokat. A téma rendkívül sok embert érint, hiszen Magyarországon 650 ezer, Hevesben akár 20 ezer, Egerben pedig 4 ezer családot is érinthet ez a súlyos probléma.

Az előzményekről szólva hangsúlyozta: az új kormány 2010-ben szembesült a helyzettel, s nyomban elhatározta, megoldást kell találni az érintettek gondjaira, és vissza kell adni a bankok által tisztességtelenül elvett pénzt. Ennek érdekében még az előző ciklusban 3 nagyon fontos döntés született: a végtörlesztés és az árfolyamgát intézménye, amely 180-180 ezer embert érintett, valamint a kilakoltatási moratórium, amely mindvégig érvényben volt.

Fontos állomása volt a folyamatnak – tette hozzá a honatya – a Kúria döntése, amely kimondja: a bankok tisztességtelenek voltak, amikor egyoldalúan változtatták meg a szerződéseket, s a teljes árfolyamkockázatot az ügyfelekre terhelték át. E döntést követően tudta elkezdeni jogalkotói munkáját a magyar Országgyűlés. Elkezdődött a bankok elszámoltatása, amelynek eredményeképpen várhatóan 1000 milliárd forint kerül vissza a magyar emberekhez.
Mindehhez 3 törvényt fogadott el az Országgyűlés, megszületett a bankok elszámoltatásáról, a devizahitelek forintosításáról, valamint a fair bankok rendszeréről szóló jogszabály. Ezek a törvények együttesen adtak lehetőséget az érintettek megsegítésére.

Nyitrai Zsolt egy konkrét példával szemléltette az új helyzetet: e szerint, ha valaki 43 ezer svájci frankot vett fel, ami 6, 8 millió forintnak felelt meg, annak a mostani tőketartozása 8,8 millióról 7 millióra mérséklődhet, a havi törlesztőrészlete pedig 91-ről 64 ezer forintra csökkenhet.
Ez egy lépés egy jobb irányba, hiszen a jogszabályok betartásával, az állam terheinek növelése nélkül segít a devizahitelesek helyzetén, s teszi könnyebbé az érintett családok mindennapi életét – tette hozzá a képviselő.

A folyamat menetrendjéről szólva elmondta: 2015. március 1-je és április 30-a között az elszámoltatási törvény alapján minden érintett megkapja a saját kimutatását a forintosítási ajánlattal együtt. Ezt követően mérséklődhetnek átlagban legalább havi 25 ezer forinttal a devizahitelesek törlesztőrészletei.

Remélem – mondta befejezésül Nyitrai Zsolt -, hogy mindezzel valóban csökkennek a nehéz helyzetbe került, devizában eladósodott családok terhei, s egy nagyon régi ügyben végre elindulhatunk a megoldás felé. Hozzátette: arra kéri az egri közgyűlés tagjait, hogy adjanak tájékoztatást az érintetteknek a törvények által biztosított új lehetőségekről.

forrás: Eger Hírek

(TV Eger)

Mentőöv a devizahiteleseknek címmel rendeztek fórumot az Egri Polgárok Házában, amelyen Nyitrai Zsolt mellett részt vett dr. Bodzási Balázs, az igazságügyi tárca miniszteri tanácsadója és Habis László, a megyeszékhely polgármestere is.

Nyitrai Zsolt honatya, a Fidesz megyei elnöke felidézve az elszámoltatási törvény előzményeit, egyebek mellett elmondta: 2002-től a szocialista kormányok korlátozták, majd megszüntették az első Orbán-kormány által bevezetett kedvezményes otthonteremtési támogatásokat, ennek pedig egyenes következménye lett a devizahitelek ugrásszerű növekedése s ezzel együtt az ország eladósodása.

Jellemző – tette hozzá -, hogy a GDP arányos államadósság a 2002-es 53 százalékról 2010-re 83 százalékra szökött fel. Ugyanakkor a deviza alapú lakáshitelek állománya 2004 és 2010 között 20 milliárdról 2800 milliárdra ugrott.

Ennek következménye az lett, hogy a több mint 1 millió 200 ezer lakossági, jelzálog fedezetű szerződésből 300 ezer esetében késedelmi problémák jelentkeztek, a régió országai közül pedig csak 3 országban volt nagyobb a devizakölcsönök aránya, mint hazánkban, ahol ez 66 százalékot tett ki.

Nyitrai Zsolt elmondta, hogy 2010-ben az új kormány egy sor intézkedéssel kezdte meg a gondok enyhítését. Az Otthonvédelmi akcióprogrammal több mint 500 ezer család jutott valamilyen segítséghez. Ezen intézkedések sorába tartozik a kilakoltatási moratórium, az árfolyamgát, a végtörlesztés, a nemzeti eszközkezelő életre hívása, most pedig a bankok elszámoltatása.

Utóbbi kapcsán a képviselő emlékeztetett: a Kúria döntése után idén szeptember 12-én nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek a bankok elszámoltatásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet a parlament szeptember 24-én már el is fogadott. Ennek eredményeképpen jövő februárjától akár negyedével is csökkenhetnek a törlesztőrészletek, ugyanakkor a törvény kamatemelési moratóriumot is tartalmaz, továbbá  a bankoknak vissza kell térniük a szerződéskori kamatszintre 2016. április 30-ig. A bankoknak hozzávetőlegesen 1000 milliárd forintot kell visszafizetniük, az intézkedés 400 pénzintézetet és 1,3 millió családot érint – hangsúlyozta a honatya.

A magyar családok most nyerésre állnak – jelentette ki Nyitrai Zsolt, majd hozzátette: az említett 400 bankból 79 perli a magyar államot, ám eddig első fokon 49 pénzintézetet keresetét utasították el a bíróságok. S bár a bankok húzzák az időt, elmondhatjuk, hogy az apró betűk kora immár lejárt Magyarországon: az elszámoltatás után a tisztességes bankrendszer korszaka veszi kezdetét.

(Tv Eger)

Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő hangsúlyozta: a legtöbb magyar család a Gyurcsány-Bajnai-korszakban vett fel devizahitelt, amely kilátástalanná tette helyzetüket. Hozzátette: bár a családok tisztességesen fizették törlesztőrészleteiket, hitelállományuk ugyanannyi maradt, vagy növekedett.

A kialakult, tisztességtelen helyzetért  a bankok, pénzintézetek és a Gyurcsány-, Bajnai-kormányok a felelősek, mert mindig csak saját hasznukat nézték – tette hozzá a képviselő.

A honatya  felidézte: Gyurcsány és Bajnai megszüntette annak idején az első Orbán-kormány otthonteremtési támogatási rendszerét, amellyel már akkor bizonyította, hogy nem az emberek, hanem a bankok pártján állnak.

A képviselő arra emlékeztetett: 2004 előtt a lakosság teljes lakáshitel-állománynak hozzávetőleg az 1%-át tette ki a devizahitel. 2010-re ez az arány már 50% volt.

2010-ben az Orbán-kormány megkezdte a devizahitelesek megmentését: döntött a kilakoltatási moratóriumról, a végtörlesztés intézményrendszerébe 170 ezer embert, az árfolyamgátba 180 ezer embert léptetett be.

Nyitrai Zsolt kiemelte: a Kúria devizahitellel kapcsolatos jogegységi határozata szerint az árfolyamrés, az árfolyamkockázat áthárítása, az egyoldalú szerződésmódosítások és a megemelt kamatok tisztességtelennek minősülnek.  A kormány év végéig kivezeti a devizahiteleket, 2015 januárjától a forintosított hitelek kamatai, törlesztőrészletei csökkenhetnek.

A Fidesz augusztus végén devizahitellel kapcsolatos lakossági fórumot tart Egerben és Füzesabonyban, ahová pártszimpátiától függetlenül mindenkit várnak. A fórumokon szakértők tanácsát kérhetik az érintettek.