kormany.hu

A – jelenleg 22 tagszervezetet tömörítő – MVGYOSZ elnöke elmondta, már a szervezet 1918-as megalakulása előtt is voltak olyan egyesületek, amelyek a látássérültekkel foglalkoztak. Ilyen volt például az 1856-ban már működő Pesti Vakok Intézete, később a Vakok Országos Önképző-, Segély- és Nyugdíj Egylete, majd pedig az 1896-ban megalakult Vakokat Gyámolító Országos Egylet.

Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára arról beszélt, milyen jelentős mértékben változott a társadalom hozzáállása a fogyatékossággal élőkhöz az elmúlt években.

Míg korábban csak a hiányosságaikról esett szó, mára sikerült elérni, hogy erőforrásként tekintsenek rájuk – emelte ki az államtitkár. Ennek elérésben jelentős szerepe volt és van a hitelesen működő érdekképviseleti, -védelmi és -érvényesítési civil szervezeteknek, amelyek folyamatosan támogatják a fogyatékos emberek autonóm életét – fűzte hozzá.

Czibere Károly a fogyatékossággal élők társadalmi befogadásának ügyét közös ügynek nevezte, amely csak a kormány és a civil szervezetek intenzív együttműködésével valósulhat meg. Minden erőfeszítés arra irányul, hogy a fogyatékos emberek aktív, látható és hallható, egyenjogú és egyenrangú tagjai legyenek a társadalomnak – fogalmazott az államtitkár.

Az eddig elért eredmények közül kiemelte a felnőttkorban látássérültté vált embereket támogató rehabilitáció rendszerének fejlesztését, amelynek köszönhetően már nem csak Budapesten elérhető ez a szolgáltatás.

Emellett idén a duplájára emelik a segítő és terápiás kutyák kiképzésére fordított összeget, valamint elindul a látássérültek infokommunikációs akadálymentesítését célzó Távszem projekt is. Egy uniós pályázaton keresztül 3,3 milliárd forintos támogatást kapnak a család- és gyermekjóléti központok, hogy segítsenek és információt nyújtsanak a látássérült embereknek és családtagjainak.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott azt hangoztatta, hogy a kormány a “semmit róluk nélkülük” elvet követi a fogyatékossággal élőket érintő munkája során, vagyis mindig kikéri az érdekképviseleti szervezetek véleményét a döntései előtt.

Példaként elmondta, hogy a kormányzati tájékoztató kiadványok összeállításakor segítséget kértek az MVGYOSZ-től, hogy eljuttathassák az információkat a Magyarországon élő mintegy kilencvenezer látássérült emberhez.

Kitért arra is, hogy a kormány döntésének köszönhetően január elsején 27-ről 5 százalékra csökkent a Braille-nyomtató és -kijelző áfája, valamint évről évre emelik a vakok szövetségének költségvetési támogatását is. Míg 2010-ben 97 millió forintot kapott a szervezet, idén már 195 millió forinttal támogatják.

Nyitrai Zsolt felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök üdvözletét, amelyet Braille-írásos formában is átadott a szervezet elnökének. A kormányfő háláját fejezte ki, amiért a szervezet már egy évszázada dolgozik azért, hogy a mindennapokban hatékonyan csökkenjen a látássérültek kiszolgáltatottsága, valamint támogatja a vakok és gyengénlátók kultúrához és szórakozáshoz jutását.

Angyal Gábor, az MVGYOSZ szakmai vezetője bejelentette, hogy a szervezet hangoskönyvtárát idén száz könnyvel tervezik gyarapítani, valamint Bodor Tibor színész után nevezik el, aki mintegy kilencezer órányi anyagot olvasott fel élete során.

A centenáriumi évben – amelynek fővédnöke Áder János köztársasági elnök, nagykövetei Szendi Szilvia és Peller Károly színművész – a szervezet rendez sportprogramokat, operettgálát, nemzetközi konferenciát és vakvezető kutyás eseményt is – tette hozzá.

kormany.hu

Czibere Károly a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséből származó többletkiadások kompenzálása érdekében a kormány úgy döntött, hogy az államháztartáson belüli szociálisintézmény-fenntartók többlettámogatáshoz jutnak, az ilyen intézményeket működtető egyházak és civil szervezetek pedig kompenzációt kapnak.

Az államtitkár elmondta, hogy az egyházi és civil fenntartók az eddig megszokott havi normatíva másfélszereséhez juthatnak hozzá a következő hónapokban, addig, amíg véglegesen nem rendeződik az ágazatban a bérnövekmény hosszú távú finanszírozása.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

Fontos eleme az intézkedésnek, hogy a kormány 9 milliárd forintot biztosít a már korábban kidolgozott pótlékrendszer bevezetéséből adódó emelésekre. Ebből 1,5 milliárd a bölcsődei rendszert érinti, a többi a szociális gyermekvédelemben a döntően felsőfokú végzettségű munkatársaknak jelent több mint bruttó 50 ezer forintos bérnövekedést – ismertette.

Czibere Károly kitért arra is, hogy 2018 januárjától az egészségügyi munkakörben egészségügyi végzettséggel foglalkoztatottak további bérkiegészítést kapnak, amely 2-3 milliárd forintos többletet jelent évente a költségvetésnek. Hozzátette: az elmúlt három évben 22 százalékkal emelkedett az átlagbér az ágazatban, a növekedés a következő két évben még 33 százalék lesz.

(kormany.hu/MTI)

kormany.hu

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár elmondta, az uniós finanszírozású, 3,3 milliárd forintos program célja a hozzáférési esélyek javítása, a helyben való segítségnyújtás, a családok elszigetelődésének és az érintettek intézményi gondozásba kerülésének megakadályozása.

Kiemelte, a kormány elkötelezett amellett, hogy a fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációját minden eszközzel segítse, ennek érdekében az elmúlt években számos intézkedést hoztak.

Fotó: fidesz.hu

Az államtitkár az elmúlt időszak eredményei közül megemlítette az elemi rehabilitáció fejlesztését, amely során szakemberek készítik fel a látássérült embereket az önálló életvitelre. Korábban csak Budapesten volt erre lehetőség, mostanra azonban országszerte 12 helyen létesültek elemi rehabilitációs központok – közölte Czibere Károly.

Az intézkedések és az eredmények nem tudnának megvalósulni, ha nem lenne szoros az együttműködés az érdekképviseletekkel, a kormány ezért megerősítette az Országos Fogyatékosügyi Tanács munkáját és évről-évre növeli a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) támogatását – hangoztatta az államtitkár.

Kérdésre válaszolva elmondta, a kormány közvetetten, a munkáltatók támogatásával tudja ösztönözni a fogyatékossággal élők foglalkoztatását. Ennek eredményeképp körükben a foglalkoztatási ráta jelentősen emelkedett.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott felidézte, legutóbb január elején egyeztetett a kormány az MVGYOSZ-szel, amelyen felmerült igényként a kormány tájékoztató leveleinek és kiadványainak akadálymentesítése.

Ez a legújabb kiadvány esetében meg is valósult, a tájékoztató hangoskönyv formájában lesz elérhető például a kormany.hu oldalon. A miniszterelnöki megbízott elmondta, Magyarországon több mint kilencezer vak és több mint 70 ezer gyengénlátó él.

Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke fontosnak nevezte, hogy minél több formában valósuljon meg az akadálymentesítés, hiszen például nem mindenki ismeri a Braille-írást. Emellett kiemelten fontos lenne minél több online felületet elérhetővé tenni a látássérülteknek – tette hozzá.

A hangoskönyv itt lejátszható.

(MTI; kormany.hu)

TV Eger

Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a fejlesztések alapvetően meghatározzák a megye szociális ellátásának minőségét. Rámutatott: nem azért vették állami fenntartásba ezeket az intézményeket, hogy pusztán csak működtessék azokat, ez a minimális cél volt. “Az állami fenntartásnak a szociális ellátásban zászlóshajónak kell lennie. Be kell tudni mutatni, hogy a szociális biztonság feltételeinek garantálásán túl a napról napra való megújulás, az ellátás színvonalának folyamatos emelése adja az állami fenntartás valódi értelmét” – fogalmazott.

Czibere Károly hozzátette, a fejlesztések azt is üzenik, hogy a magyar kormány elkötelezett a szociális védelem rendszerének megújítása, a szolgáltatás színvonalának emelése mellett. Kifejtette: akkor lesz igazán eredményes ez a munka, ha az ott lakók nem csupán szállást találnak, hanem otthonra, menedékre lelnek azok között a falak között. Azt is mondta, hogy a fizikai megújulás mellett ugyanilyen fontos a humán infrastruktúra fejlesztése. A beruházások azt is üzenik, hogy érdemes a szociális ágazatban elhelyezkedni, mert a kormány nem hagyja lepusztulni az intézményeit, befektet a szolgáltatási struktúra jövőjébe és igyekszik megbecsülni a munkatársakat – hangsúlyozta.  Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára felidézte: komoly kihívást jelentett a Heves megyei szociális intézmények energetikai felújítását célzó KEOP-os (Környezet és Energia Operatív Program) pályázati csomag megvalósítása. Arról is beszélt, hogy a kormány kiemelten kezeli szociális területet. Csaknem 750 milliárd forintot kívánnak 2020-ig energetikai fejlesztésekre fordítani. Ez azt jelenti, hogy a szociális közintézmények a jövőben is számíthatnak beruházási forrásokra

Nyitrai Zsolt miniszteri biztos, Füzesabony országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta: Nagy Csaba polgármester vezetésével igen nagy eredményeket értek el a településen, elkezdték a fejlődés programját, ezzel teljesítették a választási kampány során tett ígéretet.

A mai ünnepélyes átadás kapcsán szólni kell arról, hogy éppen a tegnapi napon Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter járt a városban abból az alkalomból, hogy a legnagyobb helyi foglalkoztató, a Pikopack Zrt. 500 millió forintot kapott a kormánytól, így segítve a cég új fejlesztését, amelynek révén több mint 30 munkahelyet teremtenek a városban. Ugyancsak Varga Mihállyal együtt írta alá a polgármester néhány hete azt a dokumentumot, amely Ipari Park Címet adományozott Füzesabonynak, ezzel is növelve az esélyét annak, hogy egyre több beruházó teremtsen munkalehetőséget a környékbeli emberek számára – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy 150 milliót költhettek a Teleki Blanka Általános Iskola, 30 milliót pedig a Hétszínvirág Óvoda felújítására, s szintén 30 milliót két önkormányzati intézmény energetikai korszerűsítésére.

Elmondható tehát – folytatta a honatya-, hogy a kormány az elmúlt másfél év folyamán közel 300 millióval támogatta a várost, így Füzesabony 20 év egy helyben topogás után végre elindult a fejlődés útján.

A legújabb jó hír pedig az – jelentette be Nyitrai Zsolt-, hogy hosszú küzdelem után Füzesabony 900 millió forintos támogatást nyert el a város szennyvíztisztításának és elvezetésének korszerűsítésére.

Benedek István, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) főigazgató-helyettese elmondta: a célunk az, hogy a lehető legjobb ellátást nyújtsunk, s ezért az intézményekben dolgozók tehetnek a legtöbbet, így nem mindegy, hogy milyen körülményeket teremtünk a dolgozók, valamint az ott lakók számára.