TV Eger

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselője elmondta azt is, hogy az elmúlt évek során – a gyakorlati feladatok megoldásán túl – sok szimbolikus dolog valósult meg a városban és annak térségében. Régi álom vált valóra, amikor nemzeti emlékhellyé nyilvánították az egri várat, amely a leglátogatottabb vidéki múzeum. Szintén nagy eredmény volt, amikor a magyar vörösborok közül elsőként a borvidék zászlóshajója, az Egri bikavér vált hungarikummá.

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

Most pedig – folytatta – az Egri nők című kép, Eger szimbóluma, a szabadságot, a hazaszeretetet és a küzdeni akarást jelképező alkotás tér haza Egerbe!

Mint Nyitrai Zsolt hozzátette: a festmény február második felétől tekinthető meg az egri Érseki Palotában fél éven keresztül, mégpedig ingyenesen.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese a sajtótájékoztatón kiemelte: a vásárlással a kormány lehetővé tette, hogy az egyik legismertebb magyar történelmi alkotás kisebb változata, amely korábban magántulajdonban volt, most köztulajdonba kerüljön. Mint kifejtette, a kormány elővásárlási jogával élve 42 millió forintért vásárolta meg a védett festményt.

Habis László, Eger polgármestere utalva az Eger által megpályázott Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre elmondta: a legfőbb cél, hogy még ismertebbé tegyék a várost nem csupán Európában, de az egész világon. A bemutatott értékek mellett feladat lesz az is, hogy növekedjen a régió szerepe, és szélesedjenek szellemi kapcsolatai is.

TV Eger

Az ülést Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselője nyitotta meg. Köszöntötte a résztvevőket, kiemelten Csepreghy Nándort, a Miniszterelnökség miniszterhelyettesét, – aki 15 óra 52 perckor a Dobó téren adta le a hagyományos tiszteletadó díszlövést – valamint Dányi Gábor helyettes államtitkárt.

A miniszterhelyettes beszéde kezdetén elmondta, hamarosan véget ér a 2010 óta tartó politikai kurzus második ciklusa, és ilyenkor érdemes számot adni a fejlesztéspolitika terén elért eredményekről.  Két évvel ezelőtt miniszterelnök úr Habis László polgármester úrral Egerben is aláírt egy megállapodást, melyet Modern Városok Programként ismerhetnek: Eger és térsége 76 milliárd forinttal gazdagodik.  Az eddigiek során – a szigorúan Egernek szánt források közül – 7 milliárd 600 millió forint került átutalásra.

A kormány úgy döntött tavaly, hogy 2017. június 30-ig az összes pályázati forrást meg kell hirdetni. A tervet sikerült teljesíteni. A tét, hogy melyik EU-s tagállam tudja hamarabb dinamizálni az ország gazdasági fejlődését. Elmondható, hogy pozitívak a számok: hazánkban mintegy 200 ezer emberrel dolgoznak többen 2010-hez képest, a költségvetési hiány évek óta kevesebb, mint 3%, az ország adósságállománya egyre csökken. Az idei évben is mintegy 1000 milliárd forintot tudunk fejlesztésekre költeni – folytatta, majd köszönetet mondott a magyar adófizetőknek ezért az előrelépésért.

Az Európai Unió tagállamai közül hazánkban a 2. legolcsóbb a havi rezsiköltség a családok számára. A fejlesztéspolitika 2013-ban megkezdett átalakításának köszönhetően elértük, hogy a témában születő döntések nem Budapest-központúak – mondta. Csepreghy Nándor hangsúlyozta: egy sikeres ország, egy sikeres főváros és sikeres vidék együttműködésének függvénye. Új intézményrendszeri struktúrát hoztunk létre, kiemelt szerepben a megyei fejlesztési biztosként is működő országgyűlési képviselőkkel: Heves megye, így Eger esetében is, Nyitrai Zsolttal. A miniszterhelyettes kiemelte: munkájának eredményeként, Eger és Heves megye a TOP-os forrásokból több tízmilliárd forintot kap.

Az ülés zárásaként Nyitrai Zsolt méltatta a Heves Megyei Fejlesztéspolitikai Kerekasztal stratégiai fontosságát. Kiemelte: minden fontos vélemény ideérhet, hiszen számos terület képviselői jelen vannak, meglátásuk ide kerülhet napirendi pontként. A megyei számokat tekintve több mint 50 milliárd forint áll rendelkezésre a TOP keretében. Egy szimbolikus dolog, egy több mint 30 éves terv is megvalósul: Egert az M3-as autópályával összekötő M25-ös út építése. A TOP-os pályázatok első körében a döntések egy része megszületett: 82 támogatói döntés Heves megye tekintetében, mely 51 települést érint, valamint több mint 13 milliárd forintot jelent mind ez idáig. Nyitrai Zsolt beszéde végén kiemelte: cél a Heves megyei települések felzárkóztatása, modernizálása.

TV Eger

A konferencia szünetében a Nyitrai Zsolttal tartott közös sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes kijelentette: a magyar vállalkozások rengeteg új forrásra, mintegy 2000 milliárd forintra számíthatnak 2017-ben. Mint fogalmazott, a várakozásokkal ellentétben komoly fejlesztéspolitikai sikereket értek el az idén figyelemmel a kiírt uniós pályázatokra, az elindult projektekre és a sikeresen pályázóknak kifizetett mintegy 1600 milliárd forintra.

A makrogazdasági mutatók igen jól alakulnak, soha nem látott alacsony mértékű a költségvetési hiány, és inspiráló gazdasági növekedés is várható.

Kifejtette: Magyarország azért is érdekelt a gyors pályázati kiírásban és kifizetésében, mert Nagy-Britannia távozásával az egyik legerősebb tagállamát veszíti el az Európai Unió, mert britek jelentős befizetői voltak az uniós kasszának. Ha pedig a Brexitre nem reagál kellő gyorsasággal a magyar kormány, azt a vállalkozók is megérezhetik – közölte.

A Széchenyi Programirodákról szólva elmondta: a hálózat feladata, hogy állami szervezetként ingyen támogassa a pályázókat. Felidézte: a 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklusban a pályázatírók méltatlanul sok pénzt vittek el. Olyan rendszert hoztak ezért létre, amelyet minden magyar állampolgár, vállalkozás és önkormányzat ingyenesen tud használni, segítségükkel pedig a pályázók képessé válhatnak arra, hogy saját maguk, közvetítők nélkül is kezelni tudják pályázataikat – mondta.

Eger és térsége országgyűlési képviselője, miniszterelnöki megbízott a megnyitón elmondta: az Országgyűlés hétfőn tart vitanapot az uniós források felhasználásáról, ahol a kormány transzparens módon mutatja majd be a források felhasználását, s válaszol az ellenzék felvetéseire is.

Nyitrai Zsolt hangsúlyozta: az a cél, hogy a mostani uniós ciklusban Magyarország az előző időszakhoz képest javítsa a források felhasználásának gyakorlatát. Itt kell megjegyeznem – folytatta -, hogy némely kritikákkal ellentétben egyáltalán nem vagyunk unióellenesek, élnünk kell az EU által kínált lehetőségekkel, miközben ki kell állnunk nemzeti érdekeink védelmében is.

Hozzátette, az előző ciklushoz képest egyértelműen erősebb lett országunk, miközben a külső körülmények bizonytalanabbá váltak. A Brexit, a legutóbbi amerikai elnökválasztás, az Egyesült Államok és Kína versenye, az olasz referendum, illetve a közelgő osztrák, francia és német választások, a gyengülő Európa mind növekvő kockázatot jelentenek, ám hazánk ebben a helyzetben is meg tudott erősödni. Ezt jelzi az ország felminősítése és az, hogy ismét a befektetésre ajánlják hazánkat. Mindeközben a kormány véleménye szerint az „Európai Egyesült Államok” megteremtése helyett a nemzeti szuverenitás erősödésére van szükség – fogalmazott.

Szólt arról is, hogy természetesen vannak még olyan területek, amelyekkel nem lehetünk elégedettek: ilyen a tőkehiány, kevés a külföldi beruházás, kedvezőtlen a demográfiai helyzet, s így nő a munkaerőhiány, de a bürokrácia csökkentése is elengedhetetlen, bár ebben már van javulás. Nyitrai Zsolt ugyanakkor az eredmények között említette a gazdasági növekedést, a csökkenő államadósságot, az infláció stagnálását, valamint az 5 százalék alatti munkanélküliséget, amelyre 30 éve nem volt példa. Ezek a tényezők járulnak hozzá a versenyképes állam, gazdaság és társadalom megteremtéséhez – összegezte véleményét a honatya.

Mint kifejtette, a múltban felhalmozódott nehézségek ellenére nagy erőfeszítések révén sikeresen lezárult a 2007-2014-es uniós fejlesztési ciklus, amiért köszönet illeti a közreműködőket. A 2014-2020-as szakaszban a meghozott új döntések sokkal jobb helyzetet teremtettek: a pályázati célok valós piaci igényre épültek, a pályázatok 75 százalékát már kiírták, ezzel a 6. helyen állunk az unióban – tette hozzá.

A nagy kérdés az, hogy mi lesz 2020 után, amikor elapadnak, radikálisan csökkenek majd az uniós források – vetette fel Nyitra Zsolt. Ekkor ugyanis Magyarországnak és Heves megyének is saját lábára kell állnia, s válaszolnia kell a kihívásokra.

Azon vagyunk – és a mai konferencia erről is szól -, hogy segítsük felkészíteni a gazdálkodókat, vállalkozásokat és a családokat is erre az időszakra – hangsúlyozta a képviselő.

Nyitrai Zsolt, arról beszélt, hogy Magyarország kormánya úgy tekint a 2020-ig rendelkezésre álló forrásokra, mint a hazai kkv-kat segítő eszközre. Ennek lehet olyan hatása, amely előre viszi a településeket, a magyar gazdaságot, segíti a magyar családokat, embereket.

TV Eger

Nyitrai Zsolt bejelentette, hogy a sajtótájékoztatót megelőzően, Csepreghy Nándor részvételével az országban először megalakították a Heves Megyei Fejlesztéspolitikai Kerekasztalt, amelynek fő célja és missziója a Heves megyei érdekek képviselete, a folyamatos párbeszéd, a vélemények beépítése a döntéshozatalba, amelynek fókuszában a megyei fejlesztéspolitika áll.

Mint kifejtette: olyan személyeket kértek fel közös gondolkodásra és munkára, akik sok emberrel állnak kapcsolatban, érdekeket, véleményeket tudnak közvetíteni, így aktívan vehetnek részt a döntések előkészítésében. A kerekasztal nem operatív, hanem stratégiai, konzultatív, illetve tanácsadó testület – tette hozzá.

Nyitrai Zsolt ismertette a testület tagjainak névsorát: a Magyar Katolikus Egyház képviseletében Ficzek László érseki helynök, Habis László Eger polgármestere, Sveiczer Sándor Heves polgármestere, Tóth József Tiszanána első embere, Bánhidy Péter, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Székely Zoltán, a Heves Megyei Területi Agrárkamara elnöke, Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora, a civil szervezetek képviseletében Soltész Gergő, az Eger Sikeréért Egyesület elnöke, Harmati László vállalkozó, Pajtók Gábor, a Heves Megyei Kormányhivatal elnöke, a három egyénileg megválasztott megyei országgyűlési képviselő (Horváth László, Szabó Zsolt, illetve Nyitrai Zsolt), Szabó Róbert megyei közgyűlési elnök, valamint Oroján Sándor, a kerekasztal koordinátora.

A testület nem zárt, bármikor bővíthető, természetesen fontos, hogy a létszám ne menjen a hatékonyság rovására. Azt kértem a részvevőktől, hogy azokat a tanácsokat, véleményeket, esetenként építő jellegű kritikákat hozzák el a kerekasztal üléseire, hogy azokat figyelembe vehessük a döntéseknél annak érdekében, hogy a fő cél, a sikeres, eredményes, összehangolt fejlesztéspolitika megvalósuljon Heves megyében – jelentette ki Nyitrai Zsolt. – A 2020-ig tartó uniós fejlesztési időszakra úgy is tekinthetünk, mint öt bő esztendőre, ami után még nem tudni, hogy mi következik – mondta Csepreghy Nándor.

Kifejtette: az unió nettó befizető tagállamai nyomást gyakorolnak Brüsszelre, hogy a 2004-ben csatlakozott országok 2020 után már ne legyenek jogosultak a fejlesztési forrásokra. A kormány ezért úgy készül, a 2020-ig hátralévő időszak az utolsó lehetőség arra, hogy olyan beruházásokat finanszírozzon, amelyek a gazdasági növekedést tartósan is fenntartható pályán tartják.

Abban kérünk partnerséget a településektől és a vállalkozásoktól, hogy mindenki végezze el a saját házi feladatát, és 2020-ra hozzuk olyan helyzetbe a magyar gazdaságot, ahol sokkal többen tudnak dolgozni, és a gazdasági növekedés nem a külső források beáramlásának, hanem a gazdaság belső teljesítményének függvénye – fogalmazott az államtitkár.

Kitért arra, hogy a 2014-20-as ciklusban a forrásokat hatékonyan kell felhasználni. “Ezért nem engedjük, hogy e pénzekből látványberuházásokat finanszírozzanak, és nem engedjük azt sem, hogy ezen pénzeket egy-egy gazdasági érdekcsoport kisajátítsa” – jelentette ki.

Csepreghy Nándor emlékeztetett arra, hogy a kormány egy új pályázati értékelési rendszer kidolgozását is kezdeményezte, annak érdekében, hogy garantálható legyen az uniós források munkahelyteremtésre, illetve gazdaságnövekedést előmozdító beruházásokra való felhasználása. Hozzátette: kizárólag a pályázatok beltartalma lehet bírálati szempont, a kabinet ezért arról is döntött, hogy létrehoz egy pályázatértékelői szaknévsort.

“Ma Magyarországon – az EU-ban nem példa nélküli módon – egy olyan ellenzékkel küzdünk nap, mint nap, akinek politikai eszköztárába beletartozik az is, hogy saját hazáját jelenti fel Brüsszelben – szögezte le.

Eger kapcsán kitért arra, hogy a várossal a kormány már megállapodást kötött a Modern Városok Program keretében. Az önkormányzati adósságkonszolidáció keretében pedig mintegy nyolcmilliárd forintnyi terhet vett le a település válláról a kabinet. Nem új diskurzusról van tehát szó, hanem egy új fejezet nyílt a régóta tartó együttműködésben – mondta.