TV Eger

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Szihalom országgyűlési képviselője az emlékmű avatásán köszöntötte a helyi és környékbeli polgárokat, valamint a határon túli vendégeket.

Mint elmondta, június 4-e történelmünk legsötétebb, legfájóbb napja, a trianoni békediktátum következtében hazánk elveszítette területének kétharmad részét, a 18 milliós lakosságából pedig mindössze 7 millióan maradtak a kijelölt határokon belül. Ez az egyik legigazságtalanabb döntés a világtörténelemben. Mi igazán tudjuk, mi a határ, hiszen, ahogy a mondás tartja: Magyarország önmagával határos.

Sokan gondolták azt – folytatta -, hogy ezután összeomlás következik, vége az szabadságnak és önállóságnak, nem lesz magyar nyelv, kultúra, nem lesz magyar haza.

Mára azonban kiderült, van független Magyarország, van magyar kultúra és nyelv, megmutattuk a világnak, hogy összefogással úrrá lehetünk a legnehezebb történelmi helyzeteken – mondta Nyitrai Zsolt.

Mi, magyarok kétféleképpen reagálhatunk Trianon következményeire: a nemzeti tragédia kapcsán lehet keseregni, múltba révedni s azt mondani, ez a magyar sors. Én azonban mást javasolnék – folytatta -, mert mindannyiunknak erőt kell merítenünk küzdelmeinkből. Negyven éven át nem lehetett őszintén beszélni Trianonról, a határon túli magyarokról, azok helyzetéről, az elnyomásáról. Ám a rendszerváltoztatás után már kimondhattuk az igazságot!

Ma, június 4-én az egész ország közösen ünnepeli a Nemzeti Összetartozás Napját, 2010-től pedig a törvény lehetővé teszi határon túli honfitársainknak, hogy ne csak lélekben legyenek magyarok, hanem az eskü letétele után valóban magyar állampolgárok lehessenek.  Magyarországon – így Szihalmon is – azóta összesen több mint 850 ezer ember tette le az állampolgári esküt – fejtette ki.

Nyitrai Zsolt szólt arról is, milyen fontos nemzetstratégiai cél, hogy a hazai fiatalok megismerjék a külhoni magyarok lakta területeket – Erdélyt, a Felvidéket, Kárpátalját, a Vajdaságot -, az ott élő emberek kultúráját, szokásaikat. Ezért legalább egyszer osztálykirándulás keretében el kell jutniuk ezekre a területekre. Eddig több mint 150 ezer tanuló vett részt ilyen kiránduláson. Ugyanakkor célunk ezen térségek fejlesztése is, a testvértelepülések támogatására pedig programokat dolgoztunk ki. Nem kevésbé fontos a határon túli oktatás segítése, az ösztöndíjrendszer működtetése – sorolta az országgyűlési képviselő.

De ne felejtsük! Voltak olyanok, akiknek az árulás fontosabb volt, mint a szeretet, különösen, ha a hazáról volt szó. Mindez kiderült a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás kampánya során: azok, akik akkor elvették a lehetőséget testvéreinktől, azok ma tárt karokkal várják az idegen bevándorlókat. Mi azonban megtanultuk, milyen fontos határaink védelme – tette hozzá.

Ma újabb kihívás előtt áll az egész Kárpát-medence és Európa is: vannak, akik nem ismerik fel azt a veszélyt, amit a tömeges bevándorlás jelent s vannak, akik felelősen gondolkoznak, és tisztában vannak ezzel a veszéllyel – jelentette ki a képviselő.

Ezen a napon azonban együtt ünnepel a magyarság: a Parlament épületén székely lobogó lengedezik, Csíksomlyón pedig százezrek gyűlnek össze, hogy kifejezzék nemzeti összetartozásukat. Van magyar múlt, jelen és van magyar jövő! – zárta beszédét Nyitrai Zsolt.

Az ünnepi megemlékezés keretében Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselői oklevelet adott át kiváló munkájáért dr. Joó Csabának, a Tobán Hagyományőrző Népművészeti Egyesület elnökének.

TV Eger

Átány és térsége országgyűlési képviselője elmondta: ma, október 23-án a magyar függetlenséget ünnepeljük, amikor órák alatt döntötték meg a Szovjetunió által támogatott hatalmat, mert nem tűrték az elnyomást. A szabadság nemzeti önazonosságunk sarokköve, amelyért minden időben meg kellett küzdenünk, s nincs ez másként ma sem – jelentette ki.

Ötvenhat a bátor ifjúság forradalma volt, Budapesten, a vidéki Magyarországon, illetve a határainkon túl is küzdöttek a zsarnokság ellen – tette hozzá.

Mindenki felidézheti magában a forradalom első szakaszának örömteli, mesés képeit: a kicsi legyőzte a nagyot, a fiatalból gyorsan felnőtt lett, a betört kirakatok előtt gyűjtött pénzadományokhoz pedig nem nyúlt senki, s a lyukas magyar zászló képében pedig új szimbóluma született a magyar függetlenségnek. Rácz Sándor mesélte egykor, hogy a Sztálin-szobor ledöntése közben mindenki visszafojtott lélegzettel figyelt, ám amikor a nagy monstrum ledőlt, az emberek szinte egyszerre lélegeztek fel, de az a levegő már más volt: a szabadság illata… – mondta Nyitrai Zsolt.

A 60. évfordulóra készülve, valamint az azt megelőző években módomban állt találkozni sok akkori ifjú forradalmárral, így Wittner Máriával, Regéczy-Nagy Lászlóval, Vanek Bélával, Gyarmati Dezsővel, Király Bélával, Rácz Sándorral, Dózsa Lászlóval, Bőzsöny Ferenccel és Mansfeld Lászlóval, Péter testvérével, akit úgy végeztetett ki a megtorló hatalom, hogy 3 évig várt csak azért, hogy elérje a 18. életkort. Büszke vagyok arra, hogy sok ’56-os hőssel együttműködhettem az emlékév sikeréért, már csak azért is, hogy közösen feledtessük a 2006-os 50. évfordulón látott budapesti képeket. A kormány célja, hogy méltóképpen ünnepeljünk, ezért szervezte meg az emlékévet, s Büszkeségpontokat állít fel szerte az országban – hangsúlyozta a képviselő.

Mint elmondta: büszke arra, hogy együtt ünnepelhet a helyiekkel, és együtt avathatják fel az átányi 1956-os emlékművet.

Nyitrai Zsolt október 23-án az egri ünnepség keretében megkoszorúzta az ’56-os emlékművet, majd a nap folyamán Ostoroson,  Nagytályán, Egerfarmoson és Mezőszemerén emlékezett a forradalom 60. évfordulójára, majd a helyiekkel együtt felavatta a Büszkeségpontokat.

TV Eger

Eger és térsége országgyűlési képviselője elsőként azokat a jelenlévő forradalmárokat – Csank Istvánt, Nyerges Andort, Renn Oszkárt – köszöntötte, akik az emlékbizottság tagjaiként segítenek abban, hogy a változatos programok révén az egriek minél többet megtudjanak a sorsfordító történelmi eseményekről. Célunk, hogy ők és az Egerbe érkező hősök – Wittner Mária és Dózsa László – maguk számoljanak be élményeikről a fiataloknak, hiszen Magyarország volt az első, amely felkelt a szovjet elnyomás ellen. Fontos, hogy ezek az élő legendák minél többször találkozzanak az emberekkel, különösen a diákokkal, hogy megtudják, mi is történt hazánkban, a megyében, illetve Egerben hatvan évvel ezelőtt.

Nyitrai Zsolt hangsúlyozta: a megemlékezésnek két szakasza van, október 23-a és november 4-e között a győzelem pillanatai kerülnek előtérbe s az a gondolat, hogy a magyarok szabadságszerető népként vívták ki függetlenségüket. A második szakaszban pedig – amely november 4-től az idei év végéig tart – a megtorlásra, az áldozatokra és az egri sortűzre emlékezünk majd.

Mind Magyarországon, mind Egerben rengeteg eseményre kerül sor a 60. évforduló kapcsán. Elindul a www.eger1956.hu internetes oldal, amely elsősorban a fiataloknak mutatja be, mi történt a forradalom időszakában a megyeszékhelyen, de itt olvasható a teljes ünnepi program is. A moziban látható ismét a Mansfeld (melynek rendezője, Szilágyi Andor egri kötődéssel is rendelkezik), valamint a Szabadság, szerelem című film, az alkotások témája természetesen az ötvenhatos forradalom – mondta a honatya.

Nyitrai Zsolt szólt arról is, hogy hatalmas falfestményeken idézhetik fel 1956 helyi pillanatait az arra vállalkozók, a város önkormányzata pedig egy „szelfi” pályázatot indít el, melynek keretében a forradalom emlékhelyeit fotózhatják le a jelentkezők. Az Egri Magazin emlékszámot készített az évfordulóra, a városi televízió pedig egy filmet mutat be az egri hősökről. A középiskolások számára vetélkedőt hirdetett meg az emlékbizottság Megidézzük 1956-ot! címmel, míg a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban 56-os emlékekből nyílik tárlat.

Több helyen lesz majd Büszkeségpont – folytatta -, október 27-én pedig egy díszközgyűlés lesz az egri Városházán, ahol a forradalomra emlékeznek. Megjelenik Szecskó Károly könyve a forradalom helyi eseményeiről, valamint Király Róbert szobrászművész ötvenhatos plakettje, amelyet a forradalom hősei, illetve a pályázatokon sikert elérő fiatalok vehetnek majd át. Ugyanakkor a már elhunyt egri forradalmár, Bíró Lajos festményeiből kiállítás nyílik majd a Ziffer Sándor Galériában.

Nyitrai Zsolt köszönetet mondott a helyi ötvenhatos szervezetnek és az emlékbizottság tagjainak, a forradalmároknak, valamint az egri önkormányzatnak, hogy segítenek eljuttatni 1956 üzenetét az emlékévben, Habis László egri polgármester pedig a város és a megye intézményeinek köszönte meg a programban vállalt szerepüket és munkájukat. Hozzátette: az állam 30 millió forinttal támogatta az egri programok megvalósítását.

TV Eger

Örülök, hogy sikerült megszervezni a falunapot, amely egyben a II. Gulyásfesztivál is, hiszen volt egy időszak, amikor a településnek nem volt forrása arra, hogy ilyen nagyszabású rendezvényeket tartson. Ám a helyiek, az önkormányzat és Orosz József polgármester áldozatos munkája nyomán a tavalyi évtől ismét összegyűlnek az emberek, idősek is fiatalok, hogy beszélgessenek és örüljenek egymásnak – mondta a honatya.

Ezekre az összejövetelekre – folytatta – igen nagy szükség van, mert a közösség ereje a záloga a fejlődésnek. A fesztivál a gasztronómiáról, a jó borokról szól, de ugyanilyen fontos az együttlét. Jó látni, hogy a környékbeli településről is sokan érkeztek, s itt vannak a szomszédos falvak polgármesterei is.

Nyitrai Zsolt beszélt Nagytálya előnyeiről, a jó közbiztonságról, az Egerhez való közelségéről, valamint az itt termelt kiváló szőlőről is, amely hozzájárul az Egri borvidéken termelt nedűk sikeréhez.

Ugyanakkor szólni kell a gondokról is, arról, hogy napi 14 ezer jármű halad át Nagytályán. A megoldás egyértelműen az Egert az M3-as autópályával összekötő út megépítése lenne. Sokan, sokszor megígérték ennek megvalósítását, de most igazán közel állunk ahhoz, hogy a régi álom megvalósuljon: a tervek elkészültek, így az idén már megindulhatnak a kivitelezési munkálatok. A településen átmenő forgalom így jelentős mértékben csökkenne – jelentette ki a képviselő.

„A következő időszak fejlesztései közé tartozik – minderről egyeztettünk Orosz József polgármesterrel – a fitnesz park létrehozása, a háziorvosi rendelő és az óvoda megújítása is. A beruházásokra egyebek mellett azért is nyílhat lehetőség, mert a kormány közel 10 milliós hiteltől szabadította meg az önkormányzatot az adósságkonszolidáció során” – mondta.

A legújabb örömteli hír pedig az, hogy Nagytálya a maximálisan elnyerhető 5 milliós támogatást kapta meg a helyi Büszkeségpont kialakítására, amely az 1956-os forradalom hőseinek állít emléket a 60. évforduló alkalmából – jelentette be Nyitrai Zsolt.

Orosz József mindehhez hozzátette, elképzelésük szerint Nagytályán megszépül az új emlékmű környezete is, majd megköszönte azok munkáját, akik lehetővé tették, hogy újra nagy közösségi rendezvény lehessen a településen.

]]> https://2010-2020.nyitraizsolt.hu/szines/ii-gulyasfesztival-nagytalyan/feed/ 0 https://2010-2020.nyitraizsolt.hu/szines/falunap-egerfarmoson/ https://2010-2020.nyitraizsolt.hu/szines/falunap-egerfarmoson/#respond Sun, 24 Jul 2016 10:38:56 +0000 http://nyitraizsolt.hu/?p=13423 VIDEÓ]]> Örömteli hír, hogy jövőre egy jelentős útfelújítási program indul a környéken, ami biztonságosabbá teheti a helyiek közlekedését – jelentette ki Egerfarmoson falunapi köszöntőjében Nyitrai Zsolt miniszteri biztos, Egerfarmos országgyűlési képviselője.

Füzesabony TV

Petrik László polgármester köszöntője után Nyitrai Zsolt üdvözölte a megjelenteket, az erdélyi testvértelepülés küldöttségét, valamint a rendezvényen megjelent környékbeli falvak polgármestereit.

Mint elmondta, minden kistelepülésnek megvannak a sajátossága, adottságai: Egerfarmos nagyon szép és nyugodt környezetben terül el, földjei pedig alkalmasak a mezőgazdasági munkára. Vannak persze gondok is, itt elsősorban a rossz állapotban levő utakra, valamint a csatornarendszer hiányosságaira gondolok.

Ugyanakkor – tette hozzá – a kormány adósságkonszolidációja során 16,5 milliós hiteltől szabadult meg a település, így könnyebbé vált az önkormányzat gazdálkodása.

Jó hír az is, hogy a jövő évben egy jelentős útfelújítási program veszi kezdetét. Most első ízben az érintett polgármesterek egyeztetése után született meg a terv a beruházásról, amely Mezőtárkány, Mezőszemere és Egerfarmos lakóinak teszi kényelmesebbé és biztonságosabbá közlekedését. Mindez nem oldja meg teljesen a problémát, de nagy előrelépést jelent – hangsúlyozta.

Nyitrai Zsolt szólt arról is, hogy ezen a falunapon is érződik a közösség ereje, a tettrekészség, ami segítséget jelent majd a jövő feladatainak megoldásában. Egerfarmos – ahol egyébként a világhírt szerzett Kandó Kálmán is született – az ötvenhatos forradalom 60. évfordulója alkalmából egy Büszkeségpont felállítását tervezi, s az emlékhely megépítésére már be is adta a pályázatot az önkormányzat – mondta a honatya.