TV Eger

Azt mondta: az ellenzéki pártok az elmúlt hónapokban csiki-csukit játszanak a választókkal. Minden energiájukkal igyekeznek eltitkolni a migrációval, a kötelező betelepítési kvótával, a határzár lebontásával kapcsolatos álláspontjukat.

Deutsch Tamás szerint azonban eljött az igazság órája: Karácsony Gergelynek és az általa vezetett ellenzéki összefogásnak programszerűen, írásban megfogalmazott szándéka, hogy a használaton kívüli laktanyákat uniós forrásból felújítsák és megnyissák a menekültek előtt. Ez azt jelenti, mindent megtesznek azért, hogy Magyarországra tömegesen telepítsenek be Európába érkező migránsokat – jelentette ki. Az érintett laktanyák egyike az egri, ahová akár több ezer bevándorlót helyeznének el, amennyiben “döntési helyzetbe jutnak” – hangsúlyozta Deutsch Tamás. Megjegyezte: az ellenzéki összefogás mindezt uniós forrásokból tenné lehetővé, ahelyett, hogy az EU-s pénzeket eredeti rendeltetésüknek megfelelően gazdaságélénkítésre, vagy éppen az oktatás, illetve az egészségügy fejlesztésére fordítanák.

Erről a két párt kormányfőjelöltje és politikusai nemcsak beszélnek, hanem a “migránssimogató” álláspontot az EU döntéshozói fórumain is képviselik, ezzel sok millió magyart veszélyeztetve – emelte ki a fideszes politikus. Megjegyezte: ez az a terv, mely Soros György nevéhez köthető, melynek megvalósításán az Európai Bizottság dolgozik és ez az a program, melyhez Magyarországon a Karácsony Gergely vezette politikai együttműködés csatlakozni kíván.

Éppen ezért nem csupán Brüsszelt, hanem április 8-án a Párbeszédet és az MSZP-t is meg kell állítani, hogy elkerülhető legyen a migránsok felső korlát nélküli, kötelező át- és betelepítése Magyarországra – mondta Deutsch Tamás.

Nyitrai Zsolt (Fidesz-KDNP), Eger és térsége országgyűlési képviselője a tájékoztatón arról beszélt: a négyhektáros területen fekvő Dobó István laktanya 20 éve üresen áll, 13 500 négyzetméter alapterületű épületegyüttese alkalmas szükség esetén akár több ezer férőhely kialakítására. Kijelentette: az itt élők és a környékbeliek nem kérnek a migránsokból. A biztonság és nyugalom elvesztésével, “gettók kialakulásával” szemben sokkal inkább azt szeretnék, hogy a megyeszékhely és környéke a következő időszakban is fejlődjön” – mondta.

A választások tétje, a magyarországi városok és falvak megvédése, mert ha “Soros emberei kerülnek hatalomra”, megváltoznak és “leépülnek” a települések – tette hozzá.

(MTI)

TV Eger

Nyitrai Zsolt elmondta, nem véletlenül adták az „Üzenjük Brüsszelnek” címet mai sajtótájékoztatójuknak, hiszen álláspontjuk szerint a hamarosan –várhatóan szeptember végén, vagy október első felében – megrendezendő névszavazáson az elmúlt 25 év legfontosabb döntését kell meghozni. Minden magyar állampolgár eldöntheti, hogy támogatja-e a Brüsszel által ránk erőltetett kényszerbetelepítést, vagy sem.

Mint hozzátette, az a legfontosabb feladatuk, hogy párbeszédet folytassanak a Heves megyei emberekkel, ismertessék álláspontjukat, amely megegyezik a kormány véleményével, miszerint nemet kell mondani a betelepítésre. Tájékoztatják majd az itt élőket, válaszolnak a kérdéseikre, hogy meggyőzzék őket a brüsszeli terv elutasításáról. Mind a tájékoztatás, mind a mozgósítás alapvető cél, ugyanis sokaknak el kell mennie voksolni, hogy eredményes legyen a népszavazás.

Szeretnénk elmondani, bemutatni a Heves megyeieknek és az egrieknek, mit jelentene a valóságban, ha a közelükben megjelennének a betelepített illegális bevándorlók.

Németh Szilárd az ebben a tárgyban meghozott kormányzati döntések kapcsán arról beszélt, hogy igazán 2015-ben vált súlyossá és mindenki előtt világossá a bevándorlás problémája. Bár Brüsszel és néhány nagyhatalom gazdasági érdeke az, hogy szabadon jöjjenek be a migránsok Európába, hazánk világossá tette: a mi érdekeink mások. Így például a népesedési gondok sem enyhíthetők ilyen úton, ugyanakkor az eddigi nyugat-európai tapasztalatok is arra figyelmeztettek bennünket, hogy a párhuzamos társadalmak, a kettéosztott városok létrejötte milyen feszültségeket rejtenek.

A kormány számára – folytatta – világossá vált, hogy új törvényi eszközök alkalmazásával meg kell védeni határainkat és a magyar állampolgárokat. Megépült a kerítés az ország déli részén, s míg addig több mint 300 ezer migráns lépett be Magyarországra, a határzár felállítása óta 13 ezer határátlépőt fogtak el rendvédelmi szervek. Ugyancsak a szabályok módosítására volt szükség ahhoz, hogy a honvédség segíthesse a rendőrök munkáját, de szigorodtak a bevándorlókat érintő törvényi rendelkezések is.

Német Szilárd hangsúlyozta: sajnos mindez nem volt elég, hiszen a terrorveszély a merényletek után még tovább erősödött, ezért a törvény alapján megalakult az a szervezet, amelynek elsőrendű feladata a terrorcselekmények megelőzése és elhárítása. Ugyanakkor sikerült elfogadtatni az Alaptörvény módosítását, amely lehetővé teszi, hogy veszélyhelyzetben az Országgyűlés kétharmados többséggel különleges intézkedéseket léptethessen életbe. Jellemző, hogy ezen a szavazáson, illetve az azt megelőző tárgyalásokon egyedül az MSZP nem képviseltette magát – tette hozzá.

Minden információ azt bizonyítja, hogy az Iszlám Állam kihasználva a bevándorlási hullámot terroristákat küld Európába. Ezért aztán Brüsszel terve a menekültek szétosztásáról nyugati határainkat is veszélyeztetik, mert akár 150 ezer embert is Magyarországra telepíthetnek, miközben senki sem tudhatja, hogy ebben a tömegben hány terrorista érkezik hazánkba. Ezért is fontos, hogy a kényszerbetelepítéseknek gátat szabjon a népszavazás – jelentette ki a politikus.

Nem lehet megengedni, hogy Brüsszel határozza meg, kikkel fogunk élni a jövőben – tette hozzá -, hiszen a Heves megyei falvakban is rengeteg ház áll üresen. Mi lesz akkor, ha a bevándorlókat ezekbe telepítik, s mondjuk 2-3 családot beköltöztetnek az ingatlanokba? – tette fel a kérdést.

Világos tehát, hogy mindenkit veszély fenyeget, akárhol is éljen az országban, ezért fontos, hogy minél többen menjek el szavazni és utasítsák el a betelepítés tervét – mondta Németh Szilárd.

Németh Szilárd a sajtótájékoztató után meglátogatta az egri várat, ahol 15 óra 52 perckor ő adta le azt a díszlövést, amellyel rendszeresen tisztelegnek a hős várvédők emléke előtt.

A távközlés területén az elnökségi célkitűzések első hívószava a stratégia volt, amely az európai digitális menetrend végrehajtására vonatkozott. Nyitrai Zsolt a képviselőknek elmondta, hogy „a menetrend az Európa 2020 stratégia egyik zászlóshajója, hozzátartozik Európa versenyképességének megteremtéséhez”. Felidézte, hogy az elnökség a Tanács május 27-i ülésén tűzte napirendre a kérdést, és a miniszterek síkra szálltak a digitális menetrend megvalósításának felgyorsítása mellett. A digitális szolgáltatások egységes európai piacának fejlesztését, illetve annak az uniós célkitűzésnek a megvalósítását is áttekintették, amelynek értelmében 2013-ra minden európai számára biztosítani kell a szélessávú internethozzáférést.

Nyitrai Zsolt a közeljövő legfontosabb feladatai között említette az uniós frekvenciastratégia alapját adó rádióspektrum-programról szóló megállapodás tető alá hozását, miután „a magyar elnökség konszenzushoz közeli állapotot tudott elérni a Tanácsban”. Lándzsát tört a mielőbbi megállapodás mellett, mondván, „Európa nem maradhat le ezen a területen, a program mielőbbi elfogadására van szükség”. Az államtitkár nem győzte hangsúlyozni, hogy az európai versenyképesség szempontjából kiemelkedő jelentőségű a spektrumpolitika.

„Európában szinte minden polgár rendelkezik mobiltelefonnal, számítógéppel, a hálózatok összekötik életünket, érzékeny adatok, információk mennek át rajtuk” – érzékeltette a hálózatbiztonság fontosságát Nyitrai. Az államtitkár példákkal is szemléltette, hogy miért van szükség együttműködésre ezen a területen: „volt, hogy egy támadás vagy egy malőr miatt elvesztek az adatok, vagy volt, ahol politikai okból korlátozták a hozzáférést”. Ezért volt az elnökség egyik kiemelt célja a biztonságot erősítő Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) körüli bizonytalanság megszüntetése, húzta alá Nyitrai. Sikerült elérni az ügynökség mandátumának 18 hónappal való meghosszabbítását, a következő fontos lépés pedig az ügynökség modernizációja lesz, amellyel kapcsolatban az elnökség szintén fontos előkészítő munkát végzett – emlékeztetett az államtitkár.

Nyitrai arról is beszámolt, hogy az elnökség áprilisban miniszteri szintű konferenciát szervezett Balatonfüreden, ahol a kritikus információs infrastruktúra védelemről (CIIP) tanácskoztak. A magyar elnökség alatt végezték el az európai műholdas navigációs program időszakos felülvizsgálatát is, és nagy esély van arra is, hogy a Galileo globális navigációs műholdrendszerrel kapcsolatos kormányzati szolgáltatásokról is megszületik a megállapodás. Az államtitkár azt kérte az EP-bizottságtól, hogy az erről szóló szavazáson majd támogassák a tervezetet.

A brüsszeli meghallgatáson hozzászóló képviselők méltatták a magyar elnökség eredményeit és a Parlamenttel folytatott szoros együttműködést. Herbert Reul, a bizottság elnöke kiemelte, jó volt együtt dolgozni a magyar elnökséggel, amely kiválóan hangolta össze az eltérő nézeteket.

A Brüsszeli autósmúzeumban első alkalommal megrendezett Digitális Közgyűlésen Nyitrai Zsolt közvetlenül Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke után arról beszélt, a digitális gazdaság képes új horizontot teremteni a 30 alatti fiataloknak a munkavállalás kapcsán, és összességében is képes új perspektívát nyújtani az európai polgároknak. A Digitális Közgyűlést a Digitális Menetrend monitorozása érdekében hívták életre.