kormany.hu

A – jelenleg 22 tagszervezetet tömörítő – MVGYOSZ elnöke elmondta, már a szervezet 1918-as megalakulása előtt is voltak olyan egyesületek, amelyek a látássérültekkel foglalkoztak. Ilyen volt például az 1856-ban már működő Pesti Vakok Intézete, később a Vakok Országos Önképző-, Segély- és Nyugdíj Egylete, majd pedig az 1896-ban megalakult Vakokat Gyámolító Országos Egylet.

Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára arról beszélt, milyen jelentős mértékben változott a társadalom hozzáállása a fogyatékossággal élőkhöz az elmúlt években.

Míg korábban csak a hiányosságaikról esett szó, mára sikerült elérni, hogy erőforrásként tekintsenek rájuk – emelte ki az államtitkár. Ennek elérésben jelentős szerepe volt és van a hitelesen működő érdekképviseleti, -védelmi és -érvényesítési civil szervezeteknek, amelyek folyamatosan támogatják a fogyatékos emberek autonóm életét – fűzte hozzá.

Czibere Károly a fogyatékossággal élők társadalmi befogadásának ügyét közös ügynek nevezte, amely csak a kormány és a civil szervezetek intenzív együttműködésével valósulhat meg. Minden erőfeszítés arra irányul, hogy a fogyatékos emberek aktív, látható és hallható, egyenjogú és egyenrangú tagjai legyenek a társadalomnak – fogalmazott az államtitkár.

Az eddig elért eredmények közül kiemelte a felnőttkorban látássérültté vált embereket támogató rehabilitáció rendszerének fejlesztését, amelynek köszönhetően már nem csak Budapesten elérhető ez a szolgáltatás.

Emellett idén a duplájára emelik a segítő és terápiás kutyák kiképzésére fordított összeget, valamint elindul a látássérültek infokommunikációs akadálymentesítését célzó Távszem projekt is. Egy uniós pályázaton keresztül 3,3 milliárd forintos támogatást kapnak a család- és gyermekjóléti központok, hogy segítsenek és információt nyújtsanak a látássérült embereknek és családtagjainak.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott azt hangoztatta, hogy a kormány a “semmit róluk nélkülük” elvet követi a fogyatékossággal élőket érintő munkája során, vagyis mindig kikéri az érdekképviseleti szervezetek véleményét a döntései előtt.

Példaként elmondta, hogy a kormányzati tájékoztató kiadványok összeállításakor segítséget kértek az MVGYOSZ-től, hogy eljuttathassák az információkat a Magyarországon élő mintegy kilencvenezer látássérült emberhez.

Kitért arra is, hogy a kormány döntésének köszönhetően január elsején 27-ről 5 százalékra csökkent a Braille-nyomtató és -kijelző áfája, valamint évről évre emelik a vakok szövetségének költségvetési támogatását is. Míg 2010-ben 97 millió forintot kapott a szervezet, idén már 195 millió forinttal támogatják.

Nyitrai Zsolt felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök üdvözletét, amelyet Braille-írásos formában is átadott a szervezet elnökének. A kormányfő háláját fejezte ki, amiért a szervezet már egy évszázada dolgozik azért, hogy a mindennapokban hatékonyan csökkenjen a látássérültek kiszolgáltatottsága, valamint támogatja a vakok és gyengénlátók kultúrához és szórakozáshoz jutását.

Angyal Gábor, az MVGYOSZ szakmai vezetője bejelentette, hogy a szervezet hangoskönyvtárát idén száz könnyvel tervezik gyarapítani, valamint Bodor Tibor színész után nevezik el, aki mintegy kilencezer órányi anyagot olvasott fel élete során.

A centenáriumi évben – amelynek fővédnöke Áder János köztársasági elnök, nagykövetei Szendi Szilvia és Peller Károly színművész – a szervezet rendez sportprogramokat, operettgálát, nemzetközi konferenciát és vakvezető kutyás eseményt is – tette hozzá.

A fideszes politikus felidézte: Tapolczai Gergely siket fideszes országgyűlési képviselővel közösen nyújtották be módosító javaslatukat az áfatörvényhez. Elmondta: ezt a javaslatot október 15-én, a fehér bot világnapján fogalmazták meg, amikor ellátogattak a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének székházába.

Nagy Sándor, a szövetség elnöke akkor azt mondta, a vak emberek információhoz jutásában szinte nélkülözhetetlen a pontírás, ezzel tudnak újságot, könyvet olvasni, az országban élő siketvakoknak pedig szinte kizárólagos információs forrás a pontírás.

Nyitrai Zsolt csütörtökön az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: Magyarország kormánya az “adócsökkentés kormánya”. Eddig is sok mindennek csökkentették az áfáját. A legfontosabbak között említette, hogy már korábban csökkentették a tej, a tojás, a baromfi- és sertéshús áfáját, jövőre pedig a halhús áfája is 27-ről 5 százalékra csökken.

Az Országgyűlés mostani döntésével a Braille-nyomtató és Braille-kijelző áfájának 27-ről öt százalékra csökkent. Kérdésre válaszolva a miniszterelnöki megbízott elmondta: ez a csökkentés nemcsak intézmények, szervezetek, hanem magánszemélyek vásárlását is érinti.

Nyitrai Zsolt elmondta: Magyarországon mintegy 80 ezer látássérült ember van: köztük 70 ezer gyengén vagy alig látó, és tízezer ember vak. Az ő hétköznapjaikat könnyíti meg e nélkülözhetetlen eszközök áfájának csökkentése.

(MTI)

kormany.hu

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár elmondta, az uniós finanszírozású, 3,3 milliárd forintos program célja a hozzáférési esélyek javítása, a helyben való segítségnyújtás, a családok elszigetelődésének és az érintettek intézményi gondozásba kerülésének megakadályozása.

Kiemelte, a kormány elkötelezett amellett, hogy a fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációját minden eszközzel segítse, ennek érdekében az elmúlt években számos intézkedést hoztak.

Fotó: fidesz.hu

Az államtitkár az elmúlt időszak eredményei közül megemlítette az elemi rehabilitáció fejlesztését, amely során szakemberek készítik fel a látássérült embereket az önálló életvitelre. Korábban csak Budapesten volt erre lehetőség, mostanra azonban országszerte 12 helyen létesültek elemi rehabilitációs központok – közölte Czibere Károly.

Az intézkedések és az eredmények nem tudnának megvalósulni, ha nem lenne szoros az együttműködés az érdekképviseletekkel, a kormány ezért megerősítette az Országos Fogyatékosügyi Tanács munkáját és évről-évre növeli a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) támogatását – hangoztatta az államtitkár.

Kérdésre válaszolva elmondta, a kormány közvetetten, a munkáltatók támogatásával tudja ösztönözni a fogyatékossággal élők foglalkoztatását. Ennek eredményeképp körükben a foglalkoztatási ráta jelentősen emelkedett.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott felidézte, legutóbb január elején egyeztetett a kormány az MVGYOSZ-szel, amelyen felmerült igényként a kormány tájékoztató leveleinek és kiadványainak akadálymentesítése.

Ez a legújabb kiadvány esetében meg is valósult, a tájékoztató hangoskönyv formájában lesz elérhető például a kormany.hu oldalon. A miniszterelnöki megbízott elmondta, Magyarországon több mint kilencezer vak és több mint 70 ezer gyengénlátó él.

Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke fontosnak nevezte, hogy minél több formában valósuljon meg az akadálymentesítés, hiszen például nem mindenki ismeri a Braille-írást. Emellett kiemelten fontos lenne minél több online felületet elérhetővé tenni a látássérülteknek – tette hozzá.

A hangoskönyv itt lejátszható.

(MTI; kormany.hu)

A Szövetség Hermina úti székházában tartott találkozón szóba kerültek a Magyarországon élő több mint 85 ezer látássérült ember mindennapi életét érintő ügyek és kérdések, valamint az akadálymentesítés további lehetséges irányai is. Az egyeztetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a látássérült és az ép emberek számára egyenlő esélyeket kell teremteni a mindennapokban. Dr. Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke jelezte, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a jövőben az online felületek, valamint elektronikus nyomtatványok látássérült emberek számára történő akadálymentesítésére.

A megbeszélés eredményeként a felek közösen kérik a magyar kormányt, hogy tekintse át a minél teljesebb körű akadálymentesítés lehetőségeit, annak érdekében, hogy a látássérült emberek is könnyen és gyorsan intézhessék hivatalos ügyeiket. Nyitrai Zsolt és dr. Nagy Sándor kezdeményezik, hogy a jövőben a kormány tájékoztató leveleit, valamint a kormányzat közérdekű tájékoztató kiadványait akadálymentes formában is tegyék közzé a látássérült emberek számára. Az ehhez szükséges szakmai együttműködést a Miniszterelnöki Kabinetiroda és az érdekvédelmi szervezet hamarosan megindítja.

Hazánkban mintegy nyolcvanezer látássérült ember él, számuk évente 4-6 ezerrel nő.  A kormánypárt, ahogy az elmúlt három évben, úgy a jövőben is elkötelezett a látássérültek életkörülményeinek javításában.

A látássérülteket júliustól megemelt fogyatékossági ellátással, a látássérülteket segítő országos szakmai szervezetek működését pedig stabil pénzügyi támogatással segíti a kormány. 2011-től a részben pályázati finanszírozás helyett a kormány címzett támogatásként biztosítja számukra az állami költségvetési támogatást.

A fogyatékossággal élők egészségügyi rehabilitációs ellátására jelentős fejlesztési forrásokat különített el a kormány, a látássérült emberek rehabilitációs szolgáltatását biztosító hét regionális központ  működését 2010 óta stabil költségvetési támogatás garantálja. Több rehabilitációs intézmény is megújul, illetve Tatán új rehabilitációs központ épül.

A találkozón szó volt többek között arról az Európában is példaértékű köznevelési programnak a folytatásáról is, amelynek keretében a kormány Szolidaritás Nagykövete már több mint tízezer diákkal találkozott és beszélgetett a fogyatékossággal élők helyzetéről.

Szóba került továbbá, hogy vak- és gyengénlátó honfitársaink életét segíti majd az első hazai gyártású fehér bot, mely a jelenlegi botok árának töredékéért lesz elérhető. A Szövetség elnöke rávilágított, hogy a vak és látássérült embereknek az anyagi segítségnyújtásnál is fontosabb látó társaink segítőkészsége, türelme és odafigyelése.