mediaklikk.hu

Az elmúlt hét évben felére csökkent a közterületi bűnözés Magyarországon a polgárőrség és a rendőrség hatékony együttműködésének eredményeként – jelentette ki Pintér Sándor belügyminiszter. Hangsúlyozta, a polgárőrök szabadidejüket áldozzák fel a települések biztonságáért, egyebek közt vigyáznak a gyermekekre és részt vesznek a határvédelemben.

A belügyminiszter hozzátette: a polgárőrök munkájukhoz többféle támogatást kapnak. Az idei és a jövő évi költségvetésben a kormány több mint 1 milliárd forintot biztosít az Országos Polgárőr Szövetségnek, ami ötszöröse a 2010-es összegnek. A támogatásból különböző eszközöket, egyebek mellett láthatósági mellényeket, járműveket vásárolhatnak. Ezen kívül a Belügyminisztérium előterjesztésében több olyan törvénymódosítást szavazott meg a parlament, amely a polgárőrök tevékenységét támogatja.

A nyíregyházi rendezvényen 150 új tag csatlakozott fogadalomtételével a polgárőrséghez.

Fotó: Móricz Csaba/ezahir.hu

Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke elondta: jelenleg több mint kétezer Polgárőr Egyesület van az országban 61 ezer taggal. A létszám évről-évre egyre nagymobb számban bővül, csak tavaly ötezren csatlakoztak az egyesületekhez, kampány és toborzás nélkül.

A megnyitón Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke arról beszlt, hogy országszerte 183 településen 9900 lovas polgárőr teljesít szolgálatot, akiknek gyakorlati képzését is folyamatoésan fejlesztik.

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott beszédében megköszönte a civil közösségnek, hogy önkéntesen vigyázzák a települések biztonságát, és az illegális migráció idején részt vesznek a magyar határok védelmében.

A miniszterelnöki megbízott Orbán Viktor üzenetét is átadta a jelenlévőknek. “Magyarország azért is erős és büszke európai ország, mert vannak polgárai, akik akár szabadidejük terhére is keresik azt, miként szolgálhatnának jobban hazájuknak és otthonuknak. Önök számtalan alkalommal bizonyították, hogy a magyar társadalom, a rendőrség, a honvédség és a kormány számíthat a polgárőrökre”- idézte a kormányfőt a megbízott.

A rendezvényen kitüntetéseket és jutalmakat is átadtak a kiemelkedő tevékenységet nyújtó ingyenes szolgálatot teljesítőknek, a lovas polgárőrök pedig látványos bemutatót tartottak.

A nyíregyházi polgárőr napon több mint ötezren vettek részt az ország számos területéről.

(MTI)

TV Eger

Nyitrai Zsolt a Fidesz Heves megyei elnöke elmondta: még 17 nap van hátra a népszavazásig, hogy döntsünk nem csak Magyarország, de Heves megye városaiban, falvaiban élő emberek jövőjéről is. A népvándorlási hullám hatalmas méreteket öltött, a tömeg szinte kifogyhatatlan, ezért kell elmenni az október 2-ai voksolásra és nemet kell mondani Brüsszel betelepítési csomagjára.

A képviselő német és olasz példákon keresztül is szemléltette, hogy a településeken élőkre hárul a bevándorlók elhelyezése, ellátása, az ottani üres bérházakba, tornatermekbe költöztetett migránsokról az önkormányzatoknak kell gondoskodniuk.

Éppen ezért egy nagyon komoly kampányt indítottunk el Egerben és térségében, illetve Heves megyében, az a célunk, hogy október 2-áig politikusaink, képviselőink, önkénteseink és aktivistáink eljussanak minden településre, s tájékoztassák a választópolgárokat a közelgő sorsdöntő népszavazásról. Feladatunk, hogy válaszoljunk kérdéseikre és segítsük őket a tájékozódásban, hogy ezt követően minél többen menjenek el szavazni és választ adjanak a kérdésre, ami véleményünk szerint egyértelműen a NEM! Mindenkit arra biztatnék, hogy ne kockáztassa Magyarország jövőjét, ezért menjen el az október 2-i népszavazásra – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt.

Pintér Sándor belügyminiszter – aki éppen az előző napon tért vissza Orbán Viktor miniszterelnökkel Bulgáriából, ahol partnereikkel egyeztettek a közös migrációs politikáról – elmondta: a gondok 2011-től jelentkeztek, amikor is az arab tavasz mozgalom következményeként olyan főhatalmi államok bomlottak föl, mint Tunézia, Líbia, Irak, Szíria, illetve Szomália, és hatalmas tömegek indultak el Európa felé.

Míg 2011-2012-ben 2-3 ezer, addig 2014-ben 40, tavaly pedig 391 ezer ember lépte át törvénytelenül Magyarország határát, ennyien lépték át a zöldhatárt. Ez mindenféle hatályos európai és magyar jogszabállyal ellentétes volt, sértette a schengeni egyezményt, amely az alapja annak, hogy az uniós polgárok szabadon utazzanak az EU-n belül. Az egyezmény ugyanis kimondja, nem a zöldhatáron, hanem határátkelőn kell átjönni, s rendelkezni kell a szükséges okmányokkal, útlevéllel, vízummal. Ennek ellenére 2015. október 15-ig 391000 ember haladt át a zöldhatáron, akikről nem tudtuk, hogy kik s azt sem, hogy mit akarnak. Bár sokan hangoztatták, hogy a Szíriában dúló háború elől menekülnek, ma már tudjuk, hogy 104 országból érkeztek a migránsok, ennyi országban pedig nincsenek harcok. Ezt nem tartjuk elfogadhatónak, hiszen a schengeni szerződést azért írtuk alá, hogy békében élhessenek Európa polgárai – jelentette ki a belügyminiszter.

A kialakult helyzet arra késztette a kormányt, hogy tavaly szeptemberben a szerb, majd október közepén a horvát határszakaszt lezárja, így száz százalékban teljesítettük nemzetközi kötelezettségünket. Ugyanakkor emberiességi szempontból a gyermekeket és az anyákat biztonságba helyeztük, de akiről nem tudtuk, hogy kicsoda és mit akar, azt megállítottuk. Mindeközben az EU mindenkit „meghívott” – másfél millió ember érkezett az EU-ba -, ám a vizsgálatok és az azonosítások után egy év alatt mindössze 3700 illegális bevándorlót toloncolt vissza, miközben nálunk négyszer ennyien lépték át a határt egy nap alatt – figyelmeztetett a veszélyre Pintér Sándor.

A dublini egyezmény szerint – folytatta – annak az országnak kell gondoskodnia a migránsokról, amelyik az unióba beengedte őket. Ez Görögország lenne, de az Európai Unió felmentést adott nekik ez alól a kötelezettség alól, így a közbülső országokra, tehát Magyarországra hárította a felelősséget, amit a kormány elutasított. Ugyanakkor tavaly 15 ezer, idén 40 ezer bevándorló befogadására szólított fel minket, amire természetesen nemet mondtunk. Mivel üres város nincs Európában, Brüsszel szerint szét kell osztani a migránsokat a tagállamok között, mindez pedig óriási feszültségekkel járna, növelné a munkanélküliséget, hiszen a bevándorlók nagy része analfabéta, de súlyos teher hárulna a szociális ellátó rendszerekre is. Gond az is, hogy a betelepítendők nem fogadják el a befogadó demokratikus államok szabályait, szokásait.

Magyarország kormánya tehát nem akarja felvállalni ezeket a veszélyeket, s azért rendez népszavazást, hogy megtudja: a magyar polgárok miként vélekednek erről a fontos kérdésről. Befogadják-e házaikba, településeikre a migránsokat, vállalják-e az ellátásukat? Ezt azért kell hangsúlyozni, mert ezen emberek munkába állítására nincs esély. Mindenki eldöntheti tehát, pártállástól függetlenül, hogy mit szeretne gyermekeinek, unokáinak. Azért is fontos a részvétel, mert az EU könnyen dönt, de a jövővel kapcsolatos felelősséget nekünk, magyaroknak kell viselnünk – mondta Pintér Sándor.

Legutóbbi bulgáriai és szerbiai látogatása kapcsán szólt arról is, hogy mind szomszédaink, mind a balkáni államok követik példánkat, s kerítéseket húznak fel határaikon. Ugyanakkor Németország vagy éppen Dánia ideiglenes határőrizetet vezetett be, s megszűrik, hogy kiket engednek be. Ez azt mutatja, hogy a valóságban a nyugati politikusok és polgárok is kezdik érezni a probléma súlyát.

A sajtótájékoztatót követően Nyitrai Zsolt vendégeként a belügyminiszter lakossági fórumot tartott az október 2-i népszavazásról a zsúfolásig megtelt Egri Polgárok Házában.