TV Eger

Nyitrai Zsolt elmondta: tisztelnünk kell azokat, akik felépítették és megőrizték számunkra ezt a gyönyörű várost, Eger nem véletlenül a legnépszerűbb, leglátogatottabb vidéki városa Magyarországnak. Őseink kiváló helyen telepedtek le, van hegyvidékünk, gyógyvizünk és szőlőnk is, de hála illeti Szent István királyunkat is, aki megteremtette Egerben a kereszténység erős bástyáját. Az elődök lendületét viszont ma nekünk kell tovább vinnünk, s még jobbá és szebbé tenni Eger városát.

Ezért kell közelebb kerülnünk a fővároshoz úgy, hogy közvetlen utat építünk Eger és az autópálya között, hogy gyorsabbá tegyük a közlekedést a turisták és a vállalkozások számára is. Azért kell millióknak megmutatnunk a várost, hogy fejlesztéseink – új iparterületek kialakítása,  Nemzeti Úszó és Vízilabda Központ létrehozása, a vár teljes rekonstrukciója – még több látogatót, befektetőt hozzon a megyeszékhelyre és környékére – tette hozzá.

Nyitrai Zsolt szólt arról is, hogy az egri a volt birodalom legészakibb pontján felépített Minaret: a régi ellenfelek pedig mára barátokká váltak, akik ma együttműködnek az élet számos területén. A honatya megemlítette azt, hogy a mai Törökország a régió stabil és befolyásos országa, amely erején felül veszi ki részét az illegális migráció elleni küzdelemben, ezért az erőfeszítésért Európának köszönetet kell  mondani az országnak.

Eger továbbra is egy biztos pont marad, ahová érdemes befektetni, ahol vigyáznak a török történelmi értékekre, ahol egyre több területen – ingatlanfejlesztés, energiagazdálkodás, turizmus – nyílik lehetőség az együttműködésre – fejtette ki az országgyűlési képviselő.

Juhász Roland helyettes államtitkár a fejlesztésről egyebek mellett elmondta: az épületet 2017 májusában zárták le a látogatók előtt, mivel az alapzata meggyengült. A tornyot alkotó tufakövek sok helyen szétmállottak, a külső borítókövek pedig megkoptak, a több száz éves mintázatuk felismerhetetlenné vált. A teljes felújítás a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. finanszírozásában valósul meg több mint 300 milliós értékben.  Megerősítették a műemlék alapját és szerkezetét, kicserélték és rekonstruálták a burkolóköveket, valamint az erkély és a kiegészítő elemek felújítása is megvalósult.

Habis László polgármester köszöntőjében hangsúlyozta: Eger egyik fontos turisztikai látványossága sok évnyi várakozás után teljesen megújult. A műemlék környezetének rendbetételét az önkormányzat vállalta magára, igényes közterületi burkolatot kapott a Minaret közvetlen környezete. A néhány évvel ezelőtt elvégzett belvárosi rehabilitációs program keretében több, kiemelkedő értéket képviselő műemléki épület is renováltunk a Minaret szomszédságában – tette hozzá.

TV Eger

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Szihalom országgyűlési képviselője az emlékmű avatásán köszöntötte a helyi és környékbeli polgárokat, valamint a határon túli vendégeket.

Mint elmondta, június 4-e történelmünk legsötétebb, legfájóbb napja, a trianoni békediktátum következtében hazánk elveszítette területének kétharmad részét, a 18 milliós lakosságából pedig mindössze 7 millióan maradtak a kijelölt határokon belül. Ez az egyik legigazságtalanabb döntés a világtörténelemben. Mi igazán tudjuk, mi a határ, hiszen, ahogy a mondás tartja: Magyarország önmagával határos.

Sokan gondolták azt – folytatta -, hogy ezután összeomlás következik, vége az szabadságnak és önállóságnak, nem lesz magyar nyelv, kultúra, nem lesz magyar haza.

Mára azonban kiderült, van független Magyarország, van magyar kultúra és nyelv, megmutattuk a világnak, hogy összefogással úrrá lehetünk a legnehezebb történelmi helyzeteken – mondta Nyitrai Zsolt.

Mi, magyarok kétféleképpen reagálhatunk Trianon következményeire: a nemzeti tragédia kapcsán lehet keseregni, múltba révedni s azt mondani, ez a magyar sors. Én azonban mást javasolnék – folytatta -, mert mindannyiunknak erőt kell merítenünk küzdelmeinkből. Negyven éven át nem lehetett őszintén beszélni Trianonról, a határon túli magyarokról, azok helyzetéről, az elnyomásáról. Ám a rendszerváltoztatás után már kimondhattuk az igazságot!

Ma, június 4-én az egész ország közösen ünnepeli a Nemzeti Összetartozás Napját, 2010-től pedig a törvény lehetővé teszi határon túli honfitársainknak, hogy ne csak lélekben legyenek magyarok, hanem az eskü letétele után valóban magyar állampolgárok lehessenek.  Magyarországon – így Szihalmon is – azóta összesen több mint 850 ezer ember tette le az állampolgári esküt – fejtette ki.

Nyitrai Zsolt szólt arról is, milyen fontos nemzetstratégiai cél, hogy a hazai fiatalok megismerjék a külhoni magyarok lakta területeket – Erdélyt, a Felvidéket, Kárpátalját, a Vajdaságot -, az ott élő emberek kultúráját, szokásaikat. Ezért legalább egyszer osztálykirándulás keretében el kell jutniuk ezekre a területekre. Eddig több mint 150 ezer tanuló vett részt ilyen kiránduláson. Ugyanakkor célunk ezen térségek fejlesztése is, a testvértelepülések támogatására pedig programokat dolgoztunk ki. Nem kevésbé fontos a határon túli oktatás segítése, az ösztöndíjrendszer működtetése – sorolta az országgyűlési képviselő.

De ne felejtsük! Voltak olyanok, akiknek az árulás fontosabb volt, mint a szeretet, különösen, ha a hazáról volt szó. Mindez kiderült a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás kampánya során: azok, akik akkor elvették a lehetőséget testvéreinktől, azok ma tárt karokkal várják az idegen bevándorlókat. Mi azonban megtanultuk, milyen fontos határaink védelme – tette hozzá.

Ma újabb kihívás előtt áll az egész Kárpát-medence és Európa is: vannak, akik nem ismerik fel azt a veszélyt, amit a tömeges bevándorlás jelent s vannak, akik felelősen gondolkoznak, és tisztában vannak ezzel a veszéllyel – jelentette ki a képviselő.

Ezen a napon azonban együtt ünnepel a magyarság: a Parlament épületén székely lobogó lengedezik, Csíksomlyón pedig százezrek gyűlnek össze, hogy kifejezzék nemzeti összetartozásukat. Van magyar múlt, jelen és van magyar jövő! – zárta beszédét Nyitrai Zsolt.

Az ünnepi megemlékezés keretében Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselői oklevelet adott át kiváló munkájáért dr. Joó Csabának, a Tobán Hagyományőrző Népművészeti Egyesület elnökének.

TV Eger

Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke úgy fogalmazott, hogy nem egy szokványos jelentőségű sztéléről van szó, hiszen kevés olyan jelentős esemény volt Magyarországon, mint az egri vár 1552-es dicsőséges védelme. Aligha lehet tehát híresebb, hitelesebb emlékoszlop annál, mint ami Eger dicsőségét hirdeti – hangsúlyozta.

Habis László egri polgármester arról beszélt, hogy a vár a hazaszeretet, a hősi helytállás szimbóluma. Felidézte: a legolvasottabb magyar irodalmi alkotás Gárdonyi Géza regénye, az Egri csillagok.

Nyitrai Zsolt honatya az emlékoszlop avatásán hangsúlyozta: az oszmán török félelmetes birodalmi akarata 1552-ben megtört Eger várán, a “koncentrált hazaszeretet szívós falán”. Az egri hőstett pedig beépült a magyarság önazonosságába.

Azt mondta: a történelem mintha ismételné önmagát. “Ma hasonló a feladatunk, csak más eszközökkel, mint anno az egri várvédőknek. Meg kell védenünk Magyarországot, Európát, a több száz év alatt keservesen kivívott kultúránkat s gondolkodásmódunkat az ide sereglő tömegektől” – fogalmazott.

Kitért arra is, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel a Modern városok program keretében kötött megállapodás szerint új fejlesztések várnak az egri várra. Újjáépülhet Magyarország legnagyobb középkori katedrálisának főhomlokzata, Dobó István egykori lakhelye, a Provizori-palota és a hozzá tartozó dézsmapince is.

Mint elmondta: az Országgyűlés 2014. december 16-i döntésének köszönhetően az egri vár Magyarország 14. nemzeti emlékhelye. Hozzátette, hogy szerinte az egri várnak az elsők között kellett volna nemzeti emlékhellyé válnia, de valahogy nem lett az. Mindenki egyetértett vele, de senki nem képviselte ezt az ügyet eléggé határozottan és kitartóan.

„2014. február 12-én a hátam mögött látható Dobó bástyában kezdeményeztük, hogy az egri vár hivatalosan is nemzeti emlékhely legyen. Hivatalosan is, hiszen a szívünkben és a lelkünkben eddig is – mindig is – az volt” – jelentette ki Nyitrai Zsolt.

Majd így folytatta: „Kellemes kötelezettségemnek teszek eleget akkor, amikor felsorolom azok nevét, akik a legutolsó időszakban sokat tettek azért, hogy ma itt nemzeti emlékhelyet avathatunk. Köszönet Boross Péter és Orbán Viktor miniszterelnököknek, Zlinszky János alkotmányjogásznak, Szakály Sándor történésznek, Lázár János miniszternek, L.Simon László államtitkárnak, valamint Habis László polgármesternek.

Hálásak vagyunk azon országgyűlési képviselőknek, akik a nemzeti emlékhellyé nyilvánítást szavazatukkal támogatták. Kormánypártiaknak és ellenzékieknek egyaránt”.

„Köszöntsük együtt Észak-Magyarország egyetlen nemzeti emlékhelyét, az egri várat!” – zárta ünnepi beszédét Nyitrai Zsolt.

A sztélé avatását a Hősök termében tartott koszorúzás követte.