Eger Hírek

Mint Nyitrai Zsolt köszöntőjében elmondta, augusztus 20-a az 1000 éves Magyarország születésnapja, nemzetünk legnagyobb ünnepe. Miközben népek, államok szűntek meg vagy olvadtak össze, országunk – Szent István királyunk vezetésének hála – Európa egyik legrégebbi államaként ma is független, önálló ország. Hazánk, mint a történelem során oly sokszor, ma is védi saját és Európa határait, a keresztény kultúrát. Államalapítóink üzenete, hogy soha ne hódoljunk be más hatalmaknak és őrizzük meg értékeinket, földrészünk pedig maradjon a nemzetek Európája.

Immár hagyomány – tette hozzá – hogy nagy nemzeti ünnepeinken, mint Eger és térsége országgyűlési képviselője, a közösség nevében elismerő oklevelet nyújtok át azoknak, akik saját területükön kiváló eredményt értek el, és erősítik Eger és a térség hírnevét.

Ezúttal sportemberek vehetik át az elismeréseket, hiszen a sport fontos szerepet tölt be életünkben: megtanít győzni, veszíteni és közösségben együttműködni a cél érdekében.

Nyitrai Zsolt képviselői elismerő oklevelet adott át Kiss Tibor hajdani egri futballistának és edzőnek. A népszerű játékos egész életét a labdarúgásnak szentelte, 37 évesen NB I-es focistaként vonult vissza. Edzőként irányította az NB I-ben és az NB II-ben az Eger SE csapatát, az NB III-ban a Bélapátfalva, az Agria FC Eger és a Hódmezővásárhely együttesét is.

Mint a honatya megjegyezte: jó lenne, ha Egernek újra lenne NB II-es csapata, mert mégiscsak „a labdarúgás az elsőszámú népsport Magyarországon…”

Képviselői elismerő oklevelet kapott Rauch Ferenc sakkoktató, versenybíró, aki fél évszázada van jelen Heves megye sakkéletében. Az egri kapcsolata a sakkal 1968 után kezdődött, 1970-ben vette át a szakosztály az irányítását. Rá hét esztendővel jött létre az Eger Sport Egyesület, 1982-ben kerültek fel az NB II-be, nyolc évvel később az NB I-be.

M1

Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott kiemelte: a magyar kormány rendkívül fontosnak tartja, hogy a fogyatékossággal élők – Magyarországon több mint 600 ezer ember – érdekeit mindenkor határozottan képviselje. Ezen a területen különösen érvényesül a “semmit rólunk nélkülünk” elv.

Felidézte: 2017-ben írtak alá együttműködési megállapodást a legnagyobb fogyatékosügyi érdekképviseleti szervezetekkel. Ebben a kormány vállalta, segíti, hogy a nemzeti ünnepeken – március 15-én, október 23-án és augusztus 20-án – a fogyatékossággal élők is méltó módon tudjanak ünnepelni.

Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

Az önkormányzatokat is kérték, hogy figyeljenek oda a fogyatékossággal élők szempontjaira. Mindemellett a központi rendezvények előkészítésében a fogyatékossággal élők szervezetei is részt vettek.

A konzultációk eredményeképpen az idei ünnepen, 20-án már reggel 7 órától alacsonypadlós buszok közlekednek majd a Nyugati tér és a Kossuth Lajos tér között. Az esti tűzijátékot is a Kossuth téren – az Andrássy Gyula-lovasszobor és a Parlament közötti területen – tekinthetik meg a fogyatékossággal élők – közölte Nyitrai Zsolt.

Kovács Zoltán kiemelte: az idén is háromnapos az ünnepi rendezvénysorozat, amelyre várnak minden érdeklődőt.

A leglátványosabb programelem most is az augusztus 20-i esti tűzijáték lesz, amelynek idei helyszíne a Garibaldi utcától délre az Erzsébet hídig terjedő mintegy 1500 méteres szakasz lesz. A több mint 20 ezer látványeffektet kilenc helyszínről lövik majd fel. A tűzijáték szükség esetén egy gombnyomással, azonnal leállítható – közölte.

Kovács Zoltán felidézte, tavaly elindítottak egy kezdeményezést, amelynek lényege, hogy a fogyatékossággal élők számára is kijelölnek egy helyszínt, ahonnan ők is nyugodt és biztonságos körülmények között tekinthetik meg a tűzijátékot.

Az “Isten éltessen, Magyarország!” szlogennel megrendezett ünnepen augusztus 20-án, kedden a központi programok a fővárosban a hagyományoknak megfelelően a zászlófelvonással, majd az ifjú honvédtisztek avatásával kezdődnek. Délelőtt az Országháznál légi parádét tartanak, délután lesz a Szent Jobb-körmenet, este a tűzijáték zárja a napot. Emellett a budai Várban a Magyar Ízek Utcája, koncertek és egyéb programok várják az érdeklődőket.

(MTI)

TV Eger

Mint Nyitrai Zsolt elmondta, ezen az ünnepen azon honfitársaink munkáját ismerjük el, akik elősegítik hazájuk, városuk, falujuk fejlődését, életútjukkal pedig személyes példát mutatnak környezetükben, szakmai tevékenységükkel jelentős mértékben hozzájárulnak a térség további fejlődéséhez.

Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselői oklevelet adott át Kurdiné Nagy Klárának, a Kurdi Family Pék Kft. cégvezetőjének.

A pékdinasztia a 2000-es évek eleje óta működteti üzemét Andornaktályán. A családi vállalkozás elkötelezett híve az egészséges táplálkozásnak, a kézműves és hagyományos termékek előállításának. Termékeik kiemelkedő minőségét bizonyítja, hogy idén immár negyedik alkalommal sikerült elnyerniük az Ország Kenyere címet megelőzve ezzel a nagyobb pékségeket, tovább öregbítve a térség és a település jó hírnevét.

Ugyancsak országgyűlési képviselői oklevelet vehetett át Borza József hat danos kyokushin mester. Az európai kyokushin élet meghatározó alakja, világszerte elismert szakember. Az évek során sajátos küzdőstílust alakított ki, amelynek ismertető jegyei egri tanítványain is felfedezhetők. A sportember az ország és Heves megye jó hírét vitte a világban, hiszen tanítványai több alkalommal álltak dobogón nemzetközi versenyeken, három évtizedes pályafutása alatt pedig harmincnál is több fekete öves tanítványt nevelt ki.

tv2.hu/mokka

ECHO TV

kormany.hu

Kovács Zoltán kormányszóvivő a közmédiának elmondta: a helyszín kiválasztásánál mind a megközelíthetőséget, mind a látványt figyelembe vették.

Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott elmondta: a kormány a fogyatékosügyi képviseletekkel, szervezetekkel is egyeztetett arról, hogy a fogyatékkal élők, mozgáskorlátozottak, hol tudnák méltó módon és körülmények között megtekinteni az este 9 órakor kezdődő tűzijátékot. Így választották ki az V. kerületi Olimpia parknál lévő rakparti részt, s ha a létszám indokolja, a parkot is megnyitják majd a mozgáskorlátozottak számára. Azt ajánlják, hogy már 8 óra körül közelítsék meg a helyszínt.

Nyitrai Zsolt felidézte: 2017 márciusában írták alá országos fogyatékosügyi szervezetekkel, érdekképviseletekkel – köztük a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével (MEOSZ), a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével (SINOSZ), a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével (MVGYOSZ) és az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségével (ÉFOÉSZ) – azt az együttműködési megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy a fogyatékossággal élők is méltó módon tudjanak ünnepelni, emlékezni olyan nagy állami ünnepeinken, mint március 15., augusztus 20., és október 23. Ezen megállapodás aláírását követően levélben megkeresték a Megyei Jogú Városok Szövetségét, polgármestereit is, hogy lehetőség szerint ők helyben is kössenek hasonló megállapodásokat a fogyatékossággal élőket képviselő szervezetekkel.

Kiemelte: a kormányzat törekszik arra, hogy a fogyatékkal élők speciális szempontjait is figyelembe vegyék a különböző rendezvények szervezésénél és lebonyolításánál. Ez magába foglalja mind a fizikai, mind az infokommunikációs akadálymentesítést.

“Magyarországon mindenkinek joga és lehetősége van, hogy méltó módon tudjon ünnepelni, emlékezni” – szögezte le Nyitrai Zsolt. Elmondta: Magyarországon több mint 600 ezer ember él valamilyen fogyatékossággal. Fontos törekvésük az, hogy minden kormányzati döntésnél az ő speciális szempontjaikat, véleményüket is figyelembe vegyék. Ezen a területen különösen fontos, hogy érvényesüljön a “semmit rólunk, nélkülünk” elv – hangsúlyozta.

Nyitrai Zsolt azt is kiemelte, hogy az említett országos érdekképviseleti szervezetek állami támogatása jövőre arányosan 10 százalékkal növekszik. 2010-hez képest pedig az országos fogyatékosügyi érdekképviseleti szervezetek pénzügyi támogatása több mint duplájára emelkedett.

Tapolczai Gergely, a SINOSZ elnökségi tagja is kiemelte: 2010-ben még 6 szervezet kapott 522 millió forintot, jövőre 13 szervezet kap 1,13 milliárd forintos támogatást.

A fideszes képviselő mind a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, mind a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról szóló törvény szempontjából fontosnak nevezte a mostani kezdeményezést. Felidézte, hogy az idei március 15-ei ünnepségen is jelnyelvi tolmáccsal biztosították a siketek és nagyothallók számára az ünnepi beszéd követését.

Csiszár Attila, a MEOSZ elnökségi tagja elmondta: a MEOSZ elnöksége üdvözli, hogy a kormány az egyenlő esélyű hozzáférés jegyében biztosítja, hogy a mozgáskorlátozott emberek akadálymentes körülmények között, méltóságteljesen és biztonságosan megnézhetik az augusztus 20-ai tűzijátékot az Olimpia parknál.

Kovács Zoltán kormányszóvivő felidézte, hogy a központi rendezvények biztosításáért felelős operatív törzs biztosítási terve elkészült, a testület a szokásos formában és ütemezésben folytatja munkáját.

(MTI)

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselőjének kezdeményezésére az Egri Borvidék és az egész ország jól ismert bortermelőjének munkáját ismerték el az idei ünnepen.

Tóth Ferenc borász, az “Egri Borvár – Tóth Ferenc Pincészete” tulajdonosa az egri borászati tradíciók – különösen a kadarka fajta – megőrzéséért, több évtizedes, elhivatottan szolgáló szakmai tevékenységéért, valamint a híres “Várvédő Cuvée” megalkotásáért érdemelte ki a rangos állami kitüntetést.

Az Egerben csak Feri bácsiként ismert népszerű, mindenkihez közvetlen és barátságos borászra az egész város és a borvidék is büszke.

Jó egészséget, munkájához további sok sikert kívánunk neki a jövőben is!

(TV Eger)

Nyitrai Zsolt kezdeményezésére páratlan értékű műkincs került Egerbe. Domenico Zenoi eredeti metszete Bellino és Forlani munkájában jelent meg a „De Designi Delle Piu Illustri Citta et fortezze del Mondo” című műben.

Nyitrai Zsolt az augusztus 20-i esti ünnepi rendezvényen leleplezett és mostantól a díszteremben látható történelmi ereklye kapcsán elmondta: az ország születésnapján úgy illendő, hogy az egri polgárok is kapjanak egy különleges ajándékot, egy közel 450 éves rézmetszetet, amely ismereteink szerint Eger első ábrázolása. A mű az évszázadok során kalandos utat tett meg, s Velence városából tért vissza Magyarországra, illetve Egerbe.

A metszeten fél madártávlati perspektívából ábrázolva láttatja az akkori várat és a köré épült várost, a hátoldalon pedig olasz nyelvű leírást találhatunk a várról, valamint Eger városáról.

A nem mindennapi történelmi és művészeti értéket – folytatta a honatya – Habis László polgármesterrel együttműködve és szövetségben sikerült fellelni, majd elhozni az egrieknek.

Remélem, hogy a most hazatért, közkinccsé tett történelmi emlékkel sokan megismerkednek majd a Városháza dísztermében – mondta Nyitrai Zsolt.

A Miniszterelnökség nevében és Füzesabony és térsége országgyűlési képviselőjeként köszöntötte a megjelenteket Nyitrai Zsolt, aki kijelentette: augusztus 20-a Szent István ünnepe, a keresztény magyar államalapítás emléknapja, a független magyar állam szimbóluma.

Hozzátette: ez az ünnep rólunk, magyarokról szól, ez a mi ünnepünk. Arról a nemzetről és hazáról szól, amelyet az elmúlt ezer évben sokan megtámadtak, s melynek határait oly sokszor kellett megvédenünk az idők folyamán.

Nyitrai Zsolt ezeréves történetének kapcsán elmondta azt is, hogy a közelmúltban egy modernkori népvándorlási hullám indult el, és oly sok év után a történelem ismétli önmagát, most ismét azzal kell szembenéznünk, hogy meg kell védenünk saját határainkat és Európa határait egyaránt.

Szent István ünnepén érdemes arról is szót ejtenünk, hogy napjainkban éppen ennek a fenyegető népvándorlási hullámnak a hatására szokássá vált Szent István királyunk intelmeit idézni az elfogadásról és befogadásról. Azonban sokan elfelejtik, hogy Szent István királyunk is mindig megvédte az ország határait.

A honatya kifejtette: az államalapítás idején és a mai napon is érvényes az, hogy a különböző kultúráknak tisztelnie kell egymást, ám ez tisztelet nekünk is kijár, magyaroknak és európaiaknak. Az elfogadáshoz az is hozzá tartozik, hogy aki Magyarországra és Európába érkezik, az betartja az itteni törvényeket és kulturális szabályokat.

Nyitrai Zsolt szólt arról is, hogy a magyar történelem során mindig az összefogás segített abban, hogy a magyar nemzet fenn tudjon maradni, gyarapodni tudjon, megőrizze önbecsülését, kultúráját. Az összefogásra pedig most is szükség van, hiszen Európa egy hatalmas és új kihívás előtt áll, amit közösen kell kezelni. A korábban használt módszerekről bebizonyosodott, hogy nem működnek, a helyzet megváltozott. Közös feladata Európának, hogy békés úton, de mielőbb megoldást találjunk erre a kérdésre.

Magyarországnak viszont addig is meg kell védenie saját magát, bátran kell előre mennie, és jó példával kell elöl járnia – vélekedett a miniszteri biztos.

Az országgyűlési képviselő így folytatta: országunk, lakóhelyünk jövőjének alakításában nekünk is megvan a magunk közös felelőssége. Épp egy évvel ezelőtt kötöttünk szövetséget Füzesabony fejlesztésére itt a templomkertben. Egy év alatt sok közös eredményt értünk el itt.

Elmondta azt is, hogy az önkormányzat a fenntarthatóság jegyében azonnal a felére csökkentette az éves 100 milliós hiányt.

Továbbá új szakkal is bővül a Remenyik Zsigmond Középiskola: újraindul a korábban sikeres informatikai szakképzés. Több ezren éltek a téli jégpálya használatának lehetőségével, az adventi vásáron, a székely-disznóvágáson, a későbbi rendezvényeken is sokan vettek részt, soha ennyi közösségi esemény nem volt a városban.

Fontos eredmény egyebek mellett az is, hogy 30 millió forintot nyert az önkormányzat napelemek telepítésére, 18 milliót a Hétszínvirág Óvoda felújítására, s 30 millióért felújítják a sportcsarnokot is. Elindult a Füzesabony Hitel, ami a KKV-k számára biztosít 1,9 százalékos kamat mellett kedvezményes hitelt, valamint az is jó hír, hogy háromszorosára növelte a város a kátyúzásra fordított éves keretet – zárta az eredmények felsorolását a honatya.

Nyitrai Zsolt a nap folyamán Mezőtárkányban is megemlékezett államalapításunk ünnepéről, majd a helyiek jelenlétében átnyújtotta a Telekessy István Területfejlesztési díjat a település polgármester-asszonyának, Tóthné Szabó Anitának.

Szent István cselekedeteit nemcsak az Istenbe vetett hite határozta meg, hanem a közösségbe vetett megingathatatlan hite is! Hiszen európai módon, élhető közösségi létet teremtett a Kárpát-medencében – mondta beszédében Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Heves megyei Szervezetének elnöke.

(TV EGER)

Nyitrai Zsolt elmondta, hogy megilletődve áll az ünneplők előtt, hiszen bármelyik magyar polgár megilletődik, ha szülővárosának főtérén szólalhat meg, főleg akkor, ha ezt az államalapítás ünnepén, az országunk születésnapján, augusztus 20-án teheti.

Szent István történelmi örökségéről szólva kijelentette: egy nép számára nincs megmaradási esély csak akkor, ha minden egyes polgárában él a fantasztikus, egyedülálló adomány, az összetartozás érzése, a közös hagyomány élménye.

Szent István cselekedeteit nemcsak az Istenbe vetett hite határozta meg, hanem a közösségbe vetett megingathatatlan hite is! Hiszen európai módon, szervezett, tartós, élhető közösségi létet teremtett a Kárpát-medencében.

Az egri embereknek különösen fontos államalapító királyunk életműve, hiszen megkoronázásával István főpapi jogokat is szerzett, s így 10 egyházmegyét hívott életre: az uralkodó államalkotó részként tekintett városunkra, hiszen püspökséget alapított itt, és székesegyház építését rendelte el.

Nyitrai Zsolt Magyarország és Eger sorsdöntő történelmi pillanatait felidézve azt mondta:

„ Ha a várra tekintünk, magunk előtt látjuk a 2000 magyar hőst, akik szintén rendelkeztek az élet és nemzetmentés Szent István-i képességével. Ők farkasszemet néztek 38 kegyetlen napon keresztül a 70 ezres török haderővel, akik az akkori Európát rettegésben tartották. Az 1552-es csatát Dobó Istvánnal együtt mi, egriek is megnyertük a hazánknak és Európának, de a háborút elvesztettük. “

A magyar történelmi tudatban sok nyomot hagytak az ehhez hasonló elnyomásban töltött, nemzetpróbáló emberöltők.

Ugyanakkor – tette hozzá -, ezalatt is szunnyadt a nemzetalkotó hatalom a magyar ember lelkében, csak a megfelelő történelmi ritmusra várt, hogy azt újra felszínre hozza.

Nyitra Zsolt hangsúlyozta: ma az ország születésnapján itt, az egri Dobó téren büszkén kimondhatjuk, hogy a magyarok szabadságszeretők. Első királyunkhoz híven a nemzeti szuverenitás, a szabadság és a függetlenség mindig fontos értékünk volt a múltban, az maradt a jelenben, és az lesz a jövőben is.

Az azóta közösen megfogalmazott vágyak és célok sok nemzeti csodában kelnek életre – fejtette ki a szónok. Büszkék lehetünk mások mellett Szentgyörgyi Albertre, a C-vitamin felfedezőjére,
Pavlics Ferencre, a holdautó megalkotójára, a 150 éve született Gárdonyi Gézára, az Egri Csillagok írójára, Gyarmati Dezsőre, minden idők legeredményesebb vízilabdázójára.

Hozzá kell szoknunk, – folytatta – hogy ne úgy fogjuk föl a nemzeti egységet, mint lagymatag együttélést, hanem mint dinamikus rendszert. Fenntartásához éppoly fontos, hogy augusztus 20-án, a Magyar Állam születésnapján azt mondjuk: Együtt az ország! Együtt ünneplünk, mert úgy érezzük: együtt akarunk lenni! .

Boldog születésnapot kívánok mindannyiunknak! – zárta ünnepi beszédét a szónok.