TV Eger

Soltész Miklós civil és egyházi ügyekért felelős államtitkár elmondta: az elmúlt órákban koordinációs egyeztetés zajlott Egerben az egyházak képviselőivel, ahol szó esett a közösen elért eredményekről, arról, hogy milyen lépéseket tett a kormány a pozitív változások érdekében. Nagy fordulat következett be a családok és az egyházak támogatása terén, ennek a pozitív változásnak pedig konkrét jelei vannak – tette hozzá.

A születések arányát kifejező ráta 2010-ben 1,25 volt, ám idén ez 1,5-re nőtt. A házasságkötések száma 40 százalékkal nőtt, a válásoké 20 százalékkal csökkent egyebek mellett az új családtámogatási koncepció – adójóváírás, otthonteremtési kedvezmény – következtében.

Mint Kifejtette, a kormány segítette a hitélet gyakorlását, a templomok, plébániák, parókiák felújítását, valamint oktatási és szociális tevékenységét is. Így az egri térségben 11,5 milliárdos segítséget kaptak a római katolikusok, a reformátusok, a görögkeletiek, valamint a kisebb felekezetek is épületeik rendbetételére.

Jó és új hír – folytatta -, hogy a tetőszerkezet rekonstrukciójával tovább folytatódik az egri Minorita templom megújítása, amelyre 270 milliót költenek.

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger térségének országgyűlési képviselője hangsúlyozta: egri városi projektek keretében számos híres egyházi épület szépül meg a jövőben. Köztük van a Bazilika, valamint a Hittudományi Főiskola, sor kerül az Eszterházy palota rekonstrukciójának II. ütemére és egy új templom is épül a Felsővárosban.

Szólt arról is, hogy Eger egyházi város, tehát természetes és fontos a fent említett beruházások segítése. Az egyházi támogatások, a Modern Városok Programja, valamint a TOP-os pályázatok révén ezek a történelmi épületek régi fényükben pompázhatnak majd a város nagy büszkeségére – jelentette ki Nyitrai Zsolt.

TV Eger

Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára köszöntőjében egyebek mellett hangsúlyozta a beruházás-sorozat jelentőségét és kiemelte, a projekt közvetlen gyorsforgalmi útkapcsolatot teremt a főváros, valamint Eger és térsége között, amely a rövidebb menetidő és a biztonságos közlekedés mellett a térség és a megyeszékhely turizmus- és gazdaságfejlesztésének is új lendületet ad.

Nyitrai Zsolt elmondta: az Egert az autópályával összekötő M25-ös út az egriek és a Heves megyeiek régi álma volt, ám most végre eljött a pillanat, elkezdődhet az építkezés. Szólt arról is, hogy ez a beruházás országos jelentőséggel bír, az egriek és a város környékén lakók évtizedek óta várják, hogy megvalósuljon az összekötő út. Sokan és sokszor megígérték nekik, hogy megépül az érintett szakasz, ám az út ezidáig nem készült el.

Mostantól viszont bizonyosra vehető, hogy megváltozik az itt élő emberek élete, mert az új út mintegy 15-20 perccel rövidíti le Eger és Budapest között az utazási időt, növeli majd az utazás biztonságát és minőségét, ugyanakkor tehermentesíti a környező települések forgalmát is.

Immár “papírunk” is van a fejlesztésről: mint ismert, a Modern Városok Program keretében Orbán Viktor miniszterelnök az egri Városházán aláírta azt a tervet, melynek eredményeként az eddig 2×1 sávos helyett 2×2 sávos szakasz épülne az autópályáig – fejtette ki.

Nyitrai Zsolt szólt arról is, hogy Eger eséllyel pályázik a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre, ám ez a projekt sem képzelhető el a közlekedés minőségének javítása nélkül. Eger ugyanis a külföldi és hazai a turisták kedvelt célpontja, itt található a leglátogatottabb vidéki múzeum, az egri vár, van Bazilikánk, Líceumunk, vannak kiváló boraink és gyógyvizeink. Ezért is elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése.

Az alapkő letételekor ki kell jelentenünk, hogy a most elkezdődő beruházás megváltoztathatatlan, visszafordíthatatlan és eltéríthetetlen! – hangsúlyozta a honatya. Hozzátette: köszönet illeti azt a több ezer embert, aki kitöltötte az internetes petíciót és kitartott az M25-ös ügye mellett. Ők voltak azok, akik nem hagyták, hogy eltérítsenek minket az eredeti tervektől és határidőktől.

Az új út haszonélvezői a családok, a diákok, a vállalkozók, – akik a fejlesztésnek hála új munkahelyeket teremthetnek – valamint a külhoni és belföldi turisták mind nyertesei a beruházásnak, hiszen Eger és a megye fejlődése előtt új távlatok nyílnak meg az új szakasz megépítésével.

Köszönet illeti azokat is – folytatta –, akik harminc éven át folyamatosan küzdöttek az összekötő út ügyéért. Legyen ez közös célunk, közös munkánk, közös sikerünk, hiszen ha összekötjük a megyeszékhelyt az M3-as autópályával, az minden egri és Heves megyei ember közös sikere lesz. M25-ös út itt és most! – zárta beszédét Nyitrai Zsolt.

Pajtók Gábor, Heves megye kormánymegbízottja a projektben közreműködők munkáját dicsérte, Habis László egri polgármester pedig arról szólt, hogy Eger milyen új lehetőségekkel számolhat a beruházás kapcsán.

Nagy Róbert, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója pedig ismertette a fejlesztés főbb műszaki paramétereit.

Végül ünnepélyes keretek között letették az M25-ös összekötő út alapkövét.

kormany.hu

A stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott a Védőnők napja alkalmából tartott sajtótájékoztatóján a kormány nevében köszönetet mondott a védőnőknek az áldozatos munkájukért, és arról beszélt, hogy a magyarországi szolgálat Európában hungarikumnak számít, mert sehol máshol nem működik hasonló hálózat olyan komplex feladattal, és komoly szakmai tudással, mint nálunk.

Közölte, minden megyében, és a fővárosban is lesz védőnői konzultáció, az első állomás Egerben lesz, június 21-én.

Fotó: fidesz.hu

Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy a 2010-es 17,7 milliárd forintról jövőre 27 milliárd forintra emelkedik a védőnői szolgálatokra fordított költségvetési forrás.

Az államtitkár azt mondta, a védőnők munkája nemcsak egészségügyi feladat, hanem “családügyi küldetés” is, mert a fiatal pároknak segítenek abban, hogyan várják a gyerekeket, és hogyan tudnak egészséges körülményeket biztosítani a számukra.

Arról beszélt, hogy a kormány nem csak szimbolikus eszközökkel kívánja megköszönni a védőnők munkáját, és a megbecsülés a költségvetésben is megjelenik. Közölte, jövőre 2 milliárd forinttal többet adnak a védőnői praxisok finanszírozására, a bérek, jövedelmek emelésére. Hozzátette: idén több mint 300 millió forintot biztosítanak a védőnők 30 ezer forintos pótlékára, novembertől.

Arra hívta fel a figyelmet, a kormány döntést hozott arról, hogy a szolgálatok finanszírozása teljes mértékben a védőnők jövedelememelkedését kell, hogy eredményezze.

Emlékeztetett arra, hogy korábban nem mindenhol jutott el a megemelt kormányzati finanszírozás az érintettekhez.

Bábiné Szottfried Gabriella, az Egészségügyi Szakmai Kollégium védőnői tagozatának vezetője arról is beszélt: el akarják érni, hogy az elmúlt évek forrásbővítései valóban célba jussanak. Emlékeztetett, vannak olyan települések, ahol maradéktalanul teljesült a kormány támogatási szándéka, máshol részben, és volt ahol gyakorlatilag egyáltalán nem.

Szerinte egyrészt azért fontos a konzultáció, hogy lássák, mennyit léptek előre az elmúlt években, másrészt, hogy a védőnők megfogalmazzák jövőképüket. Jelezte: mind a húsz helyszínre várják a szakma képviselőit, a döntéshozókat, valamint a helyi fenntartókat.

(kormany.hu/MTI)

mediaklikk.hu

A rendezvényen Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta, Magyarországon – egyedülálló módon – a gyermek- és családvédelem a védőnői szolgálaton keresztül is működik.

Nyitrai Zsolt a Család=Erőforrás című tanácskozáson arról beszélt, hogy köszönettel tartoznak a 102 éves múltú magyar védőnői szolgálat csaknem ötezer dolgozójának.

Fotó: Soós Lajos/MTI

Ismertetése szerint 2010 óta 40 százalékkal nőtt a védőnői szolgálatok finanszírozása, idén novembertől pedig 33 ezer forintos kiegészítő pótlékot kapnak majd a védőnők. Ennek köszönhetően egy területi védőnő szolgálati díja a 2010-es 257 ezer forintról 385 ezer forintra emelkedik, egy iskolai védőnőé pedig a 2010-es 240 800 forint helyett 394 ezer forint lesz.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára üzenetében arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa és benne Magyarország jövője a családokban van.

A varsói hivatalos látogatáson tartózkodó államtitkár, akinek levelét felolvasták az eseményen, hangsúlyozta: az erős Európához erős családokra van szükség, Magyarország erőforrását is elsősorban a családok, a közösségek jelentik.

Fotó: Szonyi István/MAESZ

Az államtitkár szerint az Európát sújtó demográfiai válság és a “modernkori népvándorlás” kihívásai miatt fontos lenne végre felismerni, hogy a megoldás kulcsa a családokban, a gyermekvállalásban van.

Felidézte azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyekkel a magyar családokat akarják megerősíteni.

Ezek között említette a családi típusú adózás bevezetését, az otthonteremtési programot, a gyed extrát, valamint a munka és a családi élet összeegyeztethetőségéért tett intézkedéseket, az újabb bölcsődei ellátási formákat.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány 2018-ban már több mint 1900 milliárd forintot fordít a családok támogatására, ez az összeg a 2010. évi kétszerese.

Skrabski Fruzsina, a Három királyfi, három királylány mozgalom társelnöke azt mondta, magyar sajátosság, hogy a fiatalok több gyereket szeretnének, mint ahányat végül vállalnak, vállalni tudnak. Arról beszélt, hogy a civil szervezet ezért a gyermekvállalást akadályozó problémák megoldásában vállal évek óta szerepet, például képzésekkel vagy társkereső programokkal, javaslatokkal, és abban bíznak, hogy “robbanásszerű” áttörést érnek majd el.

Szerinte a fiataloknak ösztönző lehet, ha “trendivé”, divattá tudják tenni a gyerekvállalást, a mozgalom ezért hirdeti meg például évente a családbarát vállalat díjat. A minőségi munkaerőhiányra is válasz lehet – tette hozzá -, ha a cégek családbarát körülményeket teremtenek, sőt a tapasztalatok szerint ezzel akár haza lehet csábítani a fiatalokat külföldről.

A konferencián Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége Nyitrai Zsolttal közösen adta át a Magyar Családokért-díjat négy kecskeméti védőnőnek.

Szőnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke azt mondta, a tavaly alapított díjat minden évben olyan embernek, vagy közösségének adományozzák, aki vagy amely tudományos, közéleti, karitatív, közösségépítő tevékenységével, személyes példamutatásával segíti a magyar családokat.

(MTI)

Fotó: fidesz.hu

Erről a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára beszélt a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének irodájánál a halőri szolgálat gépjárműveinek átadásán csütörtökön Budapesten.

Bitay Márton Örs kitért rá: hazai forrásból finanszírozták a beruházást, amely azt a célt szolgálja, hogy egyre inkább kontrollálni lehessen a magyarországi horgászvizeket és minél kevesebb esély legyen az orvhalászatra, orvhorgászatra.

A fejlesztés révén minden megyében és a fővárosban is üzemel majd egy-egy terepjáró, amelyeket a MOHOSZ kötelékében szolgáló halőrök használnak majd.

Bitay Márton Örs kiemelte: a kormány 2014 óta több mint 1,3 milliárd forintot fordított a 400 ezer taggal rendelkező MOHOSZ és ezáltal az egész magyar horgásztársadalom támogatására, a magyar gazdaság teljesítménye pedig lehetővé teszi, hogy további forrásokat biztosítsanak majd ennek a területnek.

Az orvhalászatról elmondta, hogy bár az utóbbi években drasztikusan csökkent az engedély nélküli horgászok (rapsicok) száma, a problémára figyelni kell. A magyar állam 30-50 fővel üzemelteti az állami halőrszolgálatot, a MOHOSZ-nál pedig 400 halőr dolgozik, akiknek a számát a közeljövőben 800-ra akarják emelni.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország kormánya a magyar horgász társadalomra kiemelten fontos stratégiai, társadalmi partnerként tekint.

A miniszterelnöki megbízott a hal áfájának csökkentéséről elmondta: az intézkedéstől, amelynek értelmében 2018. január 1-től a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra csökken a hal áfája, azt várják, hogy néhány éven belül megduplázódik a halfogyasztás az országban.

(MTI – fidesz.hu)

TV Eger

Soltész Miklós az egri Ward Mária Általános Iskola folyosóján tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy idén 74 milliárd forintot költ a kormány ingyenes, illetve kedvezményes gyermekétkeztetésre.

Jelentős változás ment végbe 2010 óta a gyermekétkeztetésben Magyarországon – jelentette ki Nyitrai Zsolt. A magyar kormány kiemelt célja, hogy minden gyermek lakjon jól, ennek érdekében idén 74 milliárd forinttal támogatják az óvodai és iskolai étkeztetést. Ez az összeg 2,5-szer több mint a szocialisták kormányzása idején, 2010 előtt évente csupán 28 milliárd forintot különített el a kormány a rászorulók gyerekek étkezésére. Mára ez a helyzet megváltozott.

Fotó: Komka Péter

A honatya kiemelte – a magyar kormány ezzel az intézkedéssel több százezer családnak tud segítséget nyújtani. Ingyenes étkezésben azoknak a szegény családok részesülhetnek, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre is jogosultak, illetve azok, melyek három vagy több, illetve fogyatékkal élő, súlyos beteg gyermeket nevelnek 50%-os támogatást kapnak.

Jelenleg Magyarországon 620 ezer gyerek jogosult ingyenes étkezésre vagy 50%-os támogatásra, a bölcsődétől a középiskola végéig, ez a Magyarországon élő gyermekek több mint harminc százaléka.

(MTI)

kormany.hu

Nyitrai Zsolt kiemelte: minden nap meg kell becsülni az ápolókat, és a köszönet mellett fontos az erkölcsi és anyagi megbecsülés is, a béremeléssel pedig régi adósságot törleszt a kormány. Tavaly is volt már béremelés, idén újabb 12 százalékkal nőnek majd a bérek, 2018-ban és 2019-ben pedig 8-8 százalékos emelés lesz – magyarázta.

Közölte: az ápolók egész évben felelősségteljes és embert próbáló munkát végeznek. 2014 óta ünneplik február 19-én az ápolók napját, idén pedig a 200. évfordulója van annak, hogy Kossuth Zsuzsanna, a magyar ápolásügy úttörője született – emlékeztetett.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az eseményen hangsúlyozta: több embernek kell választania ezt a hivatást, hiszen sokszor ma egy ápoló másfél-két embernyi munkát végez egy nap, így fontos az utánpótlás biztosítása. Ezért lehetőséget biztosítanak arra, hogy háromezer középiskolát végzett diák OKJ-s ápolói tanfolyamot végezhessen ingyenesen – közölte. Hozzátette: emellett a diplomás egészségügyi szakdolgozók egyetemi képzését is támogatják.

Az államtitkár kifejtette: 79 ezer ápoló dolgozik ma Magyarországon, és a munkájukért érzett köszönetnek meg kell nyilvánulnia szimbolikus gesztusokban és anyagi elismerésben is a kormány részéről. Az ápolók az élet minden szakaszában ott vannak, amikor egészségügyi segítségre van szükség, a beteg mellett állnak éjjel-nappal – fogalmazott.

Úgy vélte, korábban is igyekeztek segíteni az ápolóknak, ez folytatódik 2019-ig összesen 65 százalékos emeléssel, és a gazdaság többletének köszönhetően lehetséges a béremelés ezen a területen is.

kormany.hu

Czibere Károly a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséből származó többletkiadások kompenzálása érdekében a kormány úgy döntött, hogy az államháztartáson belüli szociálisintézmény-fenntartók többlettámogatáshoz jutnak, az ilyen intézményeket működtető egyházak és civil szervezetek pedig kompenzációt kapnak.

Az államtitkár elmondta, hogy az egyházi és civil fenntartók az eddig megszokott havi normatíva másfélszereséhez juthatnak hozzá a következő hónapokban, addig, amíg véglegesen nem rendeződik az ágazatban a bérnövekmény hosszú távú finanszírozása.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

Fontos eleme az intézkedésnek, hogy a kormány 9 milliárd forintot biztosít a már korábban kidolgozott pótlékrendszer bevezetéséből adódó emelésekre. Ebből 1,5 milliárd a bölcsődei rendszert érinti, a többi a szociális gyermekvédelemben a döntően felsőfokú végzettségű munkatársaknak jelent több mint bruttó 50 ezer forintos bérnövekedést – ismertette.

Czibere Károly kitért arra is, hogy 2018 januárjától az egészségügyi munkakörben egészségügyi végzettséggel foglalkoztatottak további bérkiegészítést kapnak, amely 2-3 milliárd forintos többletet jelent évente a költségvetésnek. Hozzátette: az elmúlt három évben 22 százalékkal emelkedett az átlagbér az ágazatban, a növekedés a következő két évben még 33 százalék lesz.

(kormany.hu/MTI)

kormany.hu

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár elmondta, az uniós finanszírozású, 3,3 milliárd forintos program célja a hozzáférési esélyek javítása, a helyben való segítségnyújtás, a családok elszigetelődésének és az érintettek intézményi gondozásba kerülésének megakadályozása.

Kiemelte, a kormány elkötelezett amellett, hogy a fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációját minden eszközzel segítse, ennek érdekében az elmúlt években számos intézkedést hoztak.

Fotó: fidesz.hu

Az államtitkár az elmúlt időszak eredményei közül megemlítette az elemi rehabilitáció fejlesztését, amely során szakemberek készítik fel a látássérült embereket az önálló életvitelre. Korábban csak Budapesten volt erre lehetőség, mostanra azonban országszerte 12 helyen létesültek elemi rehabilitációs központok – közölte Czibere Károly.

Az intézkedések és az eredmények nem tudnának megvalósulni, ha nem lenne szoros az együttműködés az érdekképviseletekkel, a kormány ezért megerősítette az Országos Fogyatékosügyi Tanács munkáját és évről-évre növeli a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) támogatását – hangoztatta az államtitkár.

Kérdésre válaszolva elmondta, a kormány közvetetten, a munkáltatók támogatásával tudja ösztönözni a fogyatékossággal élők foglalkoztatását. Ennek eredményeképp körükben a foglalkoztatási ráta jelentősen emelkedett.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott felidézte, legutóbb január elején egyeztetett a kormány az MVGYOSZ-szel, amelyen felmerült igényként a kormány tájékoztató leveleinek és kiadványainak akadálymentesítése.

Ez a legújabb kiadvány esetében meg is valósult, a tájékoztató hangoskönyv formájában lesz elérhető például a kormany.hu oldalon. A miniszterelnöki megbízott elmondta, Magyarországon több mint kilencezer vak és több mint 70 ezer gyengénlátó él.

Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke fontosnak nevezte, hogy minél több formában valósuljon meg az akadálymentesítés, hiszen például nem mindenki ismeri a Braille-írást. Emellett kiemelten fontos lenne minél több online felületet elérhetővé tenni a látássérülteknek – tette hozzá.

A hangoskönyv itt lejátszható.

(MTI; kormany.hu)

kormany.hu

Hozzátette: elmúlt években a kormány arra törekedett, hogy a kamara által megfogalmazott szakmai igényeket, elvárásokat a döntéshozatalban érvényesítse, és úgy módosítsa a patikai rendszert, hogy az jobban tudjon működni.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár elmondta, az új stratégiai megállapodás többek között tartalmazni fogja a patikák ügyeleti rendszerének rendbetételét, és az egységes egészségügyi elektronikus tér keretén belüli e-recept zökkenőmentes bevezetését.

Az államtitkár kitért arra is: “erős nemzeti ügynek” tekinthető az, hogy a jogszabályok szerint január 1-jétől a patikusi tulajdoni hányad meg kell hogy haladja az 50 százalékot a gyógyszertáraknál. Jelezte, csupán egyetlen gyógyszertár nem teljesítette ezt a feltételt. Hozzátette: a kormány szerint a gyógyszerellátás nem kiskereskedelmi, hanem egészségügyi tevékenység, és ennek egyik legfontosabb pillére a patikusi tulajdoni hányad emelése volt.

Ónodi-Szűcs Zoltán beszámolt arról is, hogy a 2010-től megtett kormányzati intézkedéseknek köszönhetően 16 milliárd forinttal magasabb a patikák jövedelemtermelő képessége, és hat év alatt a nagykereskedők felé fennálló tartozásuk a felére csökkent. Ez 2015. év végi mérlegadatok szerint 39 milliárd forint.

Hankó Zoltán kamarai elnök közölte, a szakmai szervezet célja mindig a betegellátás legmagasabb szinten történő ellátása volt, beleértve a gyógyszerészi gondozást, a gyógyszeralkalmazás megvalósítását és a költséghatékony rendszer kialakítását.

Mint mondta, a következő hónapok feladatai között lesz olyan, amelyik a kistelepüléseken működő gyógyszertárak megfelelő gyógyszerkészletét érinti, illetve azt, hogy minden kistelepülés patikájában legyen gyógyszerész, vagy az új ügyeleti rendszer kidolgozása.