TV Eger

Nyitrai Zsolt elmondta, nem véletlenül adták az „Üzenjük Brüsszelnek” címet mai sajtótájékoztatójuknak, hiszen álláspontjuk szerint a hamarosan –várhatóan szeptember végén, vagy október első felében – megrendezendő névszavazáson az elmúlt 25 év legfontosabb döntését kell meghozni. Minden magyar állampolgár eldöntheti, hogy támogatja-e a Brüsszel által ránk erőltetett kényszerbetelepítést, vagy sem.

Mint hozzátette, az a legfontosabb feladatuk, hogy párbeszédet folytassanak a Heves megyei emberekkel, ismertessék álláspontjukat, amely megegyezik a kormány véleményével, miszerint nemet kell mondani a betelepítésre. Tájékoztatják majd az itt élőket, válaszolnak a kérdéseikre, hogy meggyőzzék őket a brüsszeli terv elutasításáról. Mind a tájékoztatás, mind a mozgósítás alapvető cél, ugyanis sokaknak el kell mennie voksolni, hogy eredményes legyen a népszavazás.

Szeretnénk elmondani, bemutatni a Heves megyeieknek és az egrieknek, mit jelentene a valóságban, ha a közelükben megjelennének a betelepített illegális bevándorlók.

Németh Szilárd az ebben a tárgyban meghozott kormányzati döntések kapcsán arról beszélt, hogy igazán 2015-ben vált súlyossá és mindenki előtt világossá a bevándorlás problémája. Bár Brüsszel és néhány nagyhatalom gazdasági érdeke az, hogy szabadon jöjjenek be a migránsok Európába, hazánk világossá tette: a mi érdekeink mások. Így például a népesedési gondok sem enyhíthetők ilyen úton, ugyanakkor az eddigi nyugat-európai tapasztalatok is arra figyelmeztettek bennünket, hogy a párhuzamos társadalmak, a kettéosztott városok létrejötte milyen feszültségeket rejtenek.

A kormány számára – folytatta – világossá vált, hogy új törvényi eszközök alkalmazásával meg kell védeni határainkat és a magyar állampolgárokat. Megépült a kerítés az ország déli részén, s míg addig több mint 300 ezer migráns lépett be Magyarországra, a határzár felállítása óta 13 ezer határátlépőt fogtak el rendvédelmi szervek. Ugyancsak a szabályok módosítására volt szükség ahhoz, hogy a honvédség segíthesse a rendőrök munkáját, de szigorodtak a bevándorlókat érintő törvényi rendelkezések is.

Német Szilárd hangsúlyozta: sajnos mindez nem volt elég, hiszen a terrorveszély a merényletek után még tovább erősödött, ezért a törvény alapján megalakult az a szervezet, amelynek elsőrendű feladata a terrorcselekmények megelőzése és elhárítása. Ugyanakkor sikerült elfogadtatni az Alaptörvény módosítását, amely lehetővé teszi, hogy veszélyhelyzetben az Országgyűlés kétharmados többséggel különleges intézkedéseket léptethessen életbe. Jellemző, hogy ezen a szavazáson, illetve az azt megelőző tárgyalásokon egyedül az MSZP nem képviseltette magát – tette hozzá.

Minden információ azt bizonyítja, hogy az Iszlám Állam kihasználva a bevándorlási hullámot terroristákat küld Európába. Ezért aztán Brüsszel terve a menekültek szétosztásáról nyugati határainkat is veszélyeztetik, mert akár 150 ezer embert is Magyarországra telepíthetnek, miközben senki sem tudhatja, hogy ebben a tömegben hány terrorista érkezik hazánkba. Ezért is fontos, hogy a kényszerbetelepítéseknek gátat szabjon a népszavazás – jelentette ki a politikus.

Nem lehet megengedni, hogy Brüsszel határozza meg, kikkel fogunk élni a jövőben – tette hozzá -, hiszen a Heves megyei falvakban is rengeteg ház áll üresen. Mi lesz akkor, ha a bevándorlókat ezekbe telepítik, s mondjuk 2-3 családot beköltöztetnek az ingatlanokba? – tette fel a kérdést.

Világos tehát, hogy mindenkit veszély fenyeget, akárhol is éljen az országban, ezért fontos, hogy minél többen menjek el szavazni és utasítsák el a betelepítés tervét – mondta Németh Szilárd.

Németh Szilárd a sajtótájékoztató után meglátogatta az egri várat, ahol 15 óra 52 perckor ő adta le azt a díszlövést, amellyel rendszeresen tisztelegnek a hős várvédők emléke előtt.

dr. Nyitrai Zsolt infokommunikációért felelős államtitkár az m1 ma reggel c. műsorában elmondta: alkotmányos garanciát kaphat az infokommunikáció, ugyanis az infokommunikációs államtitkárság javaslata XXIV. cikként beépült az Alaptörvény-tervezetbe.

A XXIV. cikk így szól: “Az állam működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány eredményei alkalmazására.” (Forrás: az Alaptörvény-tervezet Országgyűlésnek benyújtott változata, http://www.parlament.hu/irom39/02627/02627.pdf)

Az m1 Ma reggel interjúja:

Képek a tv2 Este c. műsorának forgatásáról: