Fotó: Agrárminisztérium

Kiemelte, a magyar mezőgazdaság növekedése 2010-2018 között folyó és változatlan áron egyaránt megelőzte az Európai Unió tagállamait, a magyar mezőgazdasági kibocsátás 2018-ban meghaladta a 2720 milliárd forintot, nyolc év alatt folyó áron 61 százalékkal, változatlan áron 32 százalékkal bővült.

Hozzátette, ez a példátlan fejlődés egyben bizonyítja, hogy egyetlen gazdasági ágazat sem lehet sikeres a társadalom széles körű támogatása nélkül.

Fotó: Agrárminisztérium

Farkas Sándor hangsúlyozta, a minisztérium olyan partnerségi kapcsolatokkal rendelkezik, amelyek gazdagították, gazdagítják a magyar agráriumot, hozzájárultak az Agrárminisztérium, valamint a magyar agrártársadalom között létrejött kölcsönös bizalom megalapozásához, fenntartásához.

Fotó: Agrárminisztérium

Felidézte: 2014-ben az a döntés született, hogy a 2010-es évet követően hatályukat vesztett szerződéseket megújítják, újragondolják, és a már működő partnerségi kapcsolatoknak új, hivatalos formát adnak.
A megállapodások alapján konzultációkat, egyeztetéseket szerveznek partnereikkel a magyar mezőgazdaság további fejlődése érdekében – jelezte a szaktárca parlamenti államtitkára.

Fotó: Agrárminisztérium

Farkas Sándor ismertette, hogy a 2018-2022 közötti ciklusra már kötöttek két stratégiai megállapodást a Magyar Országos Horgász Szövetséggel és az Országos Méhészeti Egyesülettel, ezúttal pedig 88 stratégiai partnerségi megállapodást és 30 együttműködési megállapodást adtak át.
A megállapodások révén erősödik a magyar vidék – hangsúlyozta Farkas Sándor államtitkár.

Fotó: Agrárminisztérium

A Miniszterelnöki Kabinetiroda kezdeményezésére az Agrárminisztérium együttműködési megállapodást kötött az Agrya – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, a HANGYA Szövetkezetek Együttműködése, a MAGOSZ, a Magyar Lovassport Szövetség és az Országos Polgárőr Szövetség szervezetekkel. Az eseményen ünnepélyes keretek között Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott adta át a partnerségi megállapodásokat.

(MTI)

M1

Magyarországon több mint 500 ezer család él az agrárgazdaságból, ők kiemelt, fontos társadalmi csoportot képviselnek – közölte Nyitrai Zsolt.

Nagy István elmondta, hogy az országjáráson megvitatják, miként lehet még versenyképesebb a magyar mezőgazdaság.

Fotó: Kovács Tamás/MTI

Nyitrai Zsolt kitért arra, hogy a május 26-i európai parlamenti választás egyértelmű tétje megvédeni a magyar földet, a magyar gazdákat. Fontosnak nevezte, hogy olyan magyar képviselők legyenek az Európai Parlamentben, akik meg tudják védeni a magyar földet, a magyar gazdákat.

A sajtótájékoztatón a miniszterelnöki megbízott ismertette, hogy az agrár országjáráson az előadók között lesznek Nagy István agrárminiszter, Farkas Sándor, Kis Miklós, Feldman Zsolt, Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium államtitkárai, Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke, Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Turi-Kovács Béla országgyűlési képviselő (Fidesz), Erdős Norbert EP-képviselő.

Nyitrai Zsolt elmondta, hogy elkészült a Szövetségben a magyar gazdákért című tájékoztató kiadvány, amelyben bemutatják a közösen elért eredményeket.

Nagy István agrárminiszter kiemelte, a kiadványban összefoglalták a magyar agráriumban közösen elért sikereket, az országjáráson pedig a további együttműködés kérdéseit vitatják meg, hogy minél versenyképesebb legyen a magyar mezőgazdaság.

Az agrárium versenyképességének elemei között említette a miniszter a digitalizáció széles körű elterjedését, alkalmazását, az öntözést, a fiatal gazdatársadalom erősítését.

Nagy István felidézte, hogy az Európai Unió az agrárium jövőjét alapjaiban befolyásoló fontos döntések előtt áll, javában zajlanak a tárgyalások a 2021-2027 évi agrártámogatások szabályairól, a rendelkezésre álló források nagyságáról. Az Európai Bizottság a közös agrárpolitika (KAP) forrásainak csökkentésével igyekszik fedezetet teremteni más problémák, köztük a migráció kezelésére – hívta fel a figyelmet.

Az agrárminiszter kijelentette, a kormány határozottan kiáll a nemzeti érdekek védelméért, és elfogadhatatlannak tartja a közös agrárpolitikai források csökkentését, mivel ez komoly kockázatot jelentene. Példaként említette, hogy emelkednének az élelmiszerárak, szűkülne a választék, romlana a minőség, az élelmiszerbiztonság.

A közös agrárpolitikának továbbra is a gazdák érdekeit kell szolgálnia, és olyan szabályozást kell kialakítani, amely lehetővé tenné, hogy a támogatás a legszerűbben és a leggyorsabban jusson a gazdákhoz – hangsúlyozta Nagy István.

A miniszter a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a gazdatámogatás megvédéséről szóló petíciót eddig 146 567-en írták alá, ebből 11 ezren online. A gazdatársadalom megértette a tétet, mert ha az Európai Bizottság javaslata megvalósulna, akkor a földalapú támogatás 16,5 százalékkal, a vidékfejlesztési több mint 26 százalékkal csökkenne – mondta Nagy István.

(MTI)

M1

A miniszter kiemelte, hogy az Európai Bizottság 2020 után számottevően csökkentené a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetését. A szűkebb forrásokkal többek között meggátolnák az ágazat fejlődését, nehéz helyzetbe kerülne a vidéken élők megélhetése is. Ez teljesen elfogadhatatlan, mivel nemcsak az ágazat, hanem az egész ország jövőjét hátrányos érintené.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Nagy István szerint a KAP mérséklése azért sem megoldás, mert a magyar gazdálkodók jövedelmi helyzete már most sem kielégítő, az Európai Unió (EU) ráadásul egyre komolyabb elvárásokat támaszt a környezeti fenntarthatóság javítása, illetve a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében. “Ha ez nem lenne elég: a brüsszeli bürokraták az agráriumból elvont összegeket a migránsok letelepedésének elősegítése, illetve a bevándorlók okozta válsághelyzetek kezelésére kívánják felhasználni” – jegyezte meg.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Kifejtette, hogy az új, 2020 utáni KAP tervezésekor ismét felmerült a migráció kérdése. A tavaly májusban megjelent uniós költségvetés-tervezet kilátásba helyezte a terület külön büdzséből történő támogatását, a KAP költségvetésének csökkentése mellett. Ezáltal a KAP-ból elvont támogatásokkal a migránsok letelepedését és vidéki közösségekbe való integrációját segítenék elő. Amennyiben ezek az intézkedések megvalósulnak, illetve az új költségvetés-tervezetet is elfogadják, a magyar gazdák jelentős európai uniós forrásoktól eshetnek el.

A miniszter reméli, hogy egy bevándorlásellenes többségű parlament dönthet majd a vidék jövőjéről. Arra buzdít minden magyar állampolgárt, hogy akár online, a www.peticioamagyargazdakert.hu oldalon, akár a falugazdászoknál vagy a megyei igazgatóságokon elérhető íveken, támogassák aláírásukkal a kezdeményezést – tette hozzá.

Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy Magyarországon közel 500 ezer gazda tevékenykedik, az agrárium magyar családok megélhetését biztosítja. Álláspontja szerint az Európai Bizottságnak agráriumra fordítható fejlesztési forrásokkal kapcsolatos terve felháborító, szakmaiatlan és elfogadhatatlan.

Üdvözölve a MAGOSZ és a NAK által indított civil kezdeményezést elmondta, hogy az aláírásgyűjtés nemcsak a hazai gazdákról és földről szól, hanem minden magyarról. A petíciót bárki aláírhatja, aki szerint rossz irány az, amit a brüsszeli bürokrácia kitalált, miszerint az agrárfejlesztésekre fordítható pénz nagy részét át kívánják csoportosítani a migráció kezelésére, támogatására. Az európai parlamenti választásnak az is tétje, hogy védjék meg a magyar gazdákat.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta, hogy a petíciót hétfő estig több mint tízezren írták alá. A KAP teljes költségvetésének mintegy 20-25 százalékát akarják elvonni, a területalapú támogatásokra vetítve ez 15-20 ezer forintos hektáronkénti támogatáscsökkenést jelenthet.

(MTI)

Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

A megbeszélésen megállapították, hogy a közelmúltban megkezdett munka sikeresnek mondható, a tavasz folyamán több stratégiai megállapodást megújítottak az agrárium meghatározó szervezeteivel, közös összefogással a méhészek európai uniós szintű érdekeit eredményesen tudták képviselni és a gazdákkal való személyes kapcsolattartás is erősödött.

Az egyeztetés fő célja a Miniszterelnöki Kabinetiroda és az Agrárminisztérium együttműködésének a további megerősítése, a gazdálkodók és az ágazati irányítás közötti egyetértési pontok megtalálása, folyamatos párbeszéd folytatása. A felek kiemelt figyelmet fordítanak közös munkájuk során a családi gazdálkodókra, szőlészekre-borászokra, a méhészekre és a horgászokra.

Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

A miniszterelnöki megbízott és a miniszter megbeszélésen szóba került, hogy a tej ÁFA csökkentésének a kiterjesztése nem csak a tejágazat részére jelent óriási segítséget, hanem a lakosság terheit is képes csökkenteni.

A két tárca folyamatosan együtt dolgozik a kiemelt társadalmi ügyek képviseletén, az érintettek bevonásával a párbeszéden alapuló döntések előkészítésén.

Kiadó: Kormányzati Tájékoztatási Központ