Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

A megbeszélésen megállapították, hogy a közelmúltban megkezdett munka sikeresnek mondható, a tavasz folyamán több stratégiai megállapodást megújítottak az agrárium meghatározó szervezeteivel, közös összefogással a méhészek európai uniós szintű érdekeit eredményesen tudták képviselni és a gazdákkal való személyes kapcsolattartás is erősödött.

Az egyeztetés fő célja a Miniszterelnöki Kabinetiroda és az Agrárminisztérium együttműködésének a további megerősítése, a gazdálkodók és az ágazati irányítás közötti egyetértési pontok megtalálása, folyamatos párbeszéd folytatása. A felek kiemelt figyelmet fordítanak közös munkájuk során a családi gazdálkodókra, szőlészekre-borászokra, a méhészekre és a horgászokra.

Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

A miniszterelnöki megbízott és a miniszter megbeszélésen szóba került, hogy a tej ÁFA csökkentésének a kiterjesztése nem csak a tejágazat részére jelent óriási segítséget, hanem a lakosság terheit is képes csökkenteni.

A két tárca folyamatosan együtt dolgozik a kiemelt társadalmi ügyek képviseletén, az érintettek bevonásával a párbeszéden alapuló döntések előkészítésén.

Kiadó: Kormányzati Tájékoztatási Központ

TV Eger

Melyek voltak az elmúlt év legfontosabb pillanatai?

– Helyben az a döntés jelentette a legnagyobb sikert, hogy hosszú évtizedek után végre elkezdődött az Egert az autópályával összekötő M25-ös út építése.

A másik nagy pillanat az volt, amikor kiderült, hogy 2,3 millió honfitársunk küldte vissza a Nemzeti Konzultáció kérdőívét s mondott véleményt az illegális migrációról és a Soros-tervről.  Eddig még soha nem tapasztaltunk ekkora aktivitást, ez a szám rekordot jelent. Mindez nem véletlen, hiszen jelzi: hazánk, Európa és a világ egyik legnagyobb problémájáról kérdeztük meg az embereket.

A Fidesz mindig is fontosnak tartotta a párbeszédet a választókkal, ezt tette ellenzékben is. Ez a téma pedig nagyon fontos, mert sok területet érint: így elsősorban az ország biztonságát és nyugalmát, a szociális rendszerünket, valamint a munkaerőpiacunkat. Köszönetet szeretnék mondani mindenkinek, aki részt vett ezen a konzultáción!

A 2017-ben bevezetett új intézkedések közül, melyeket tart a legjelentősebbnek?

– A minimálbér 8, a szakmunkás minimálbér 12 százalékos emelését, a felsőoktatásban, a rendészeti szerveknél, az egészségügyben végrehajtott béremeléseket, valamint az internet áfájának 27-ről 5 százalékra történő csökkentését említeném először. Mindeközben most első alkalommal nyugdíjprémiumot is kapott 2 magyar millió nyugdíjas, a munkanélküliség pedig soha nem látott mértékben csökkent (3,8 százalékra) hazánkban és Heves megyében is.

Szólna néhány szót az egri kórházi nagyberuházásról?

– Nagy küzdelmek árán, sok nehézség után sikerült átadni a beruházást, és minden esélyünk megvan arra, hogy a fejlesztés tovább folytatódjon. Külön köszönöm a kórház dolgozóinak a támogatását, akik nagy türelemmel végezték munkájukat az átalakítás idején is.

Miként vélekedik a térség településeinek fejlesztéséről?

– A térség 27 településén a polgármesterek a lakossággal egyeztetve meghatározták, milyen fejlesztésekre van szükség az adott helyen. A TOP-pályázatoknak köszönhetően szinte mindenhol pozitívan bírálták el a kérelmüket, s van, ahol már elkezdődtek a fejlesztés munkálatai. Megemlíthetem a bervai ipartelep történelmi léptékű fejlesztését Felsőtárkányban, az Eger-Egerszalók kerékpárutat, a Szentmarjay-stadion atlétikai pályájának átadását valamint a hamarosan elkészülő lelátókat és kiegészítő létesítményeket is.

Megjegyezném, hogy képviselői munkámról évente beszámolót jelentetek meg, amely eljut a választókerület minden háztartásába, mert úgy érzem: minden évben és nem csupán a ciklus végén kell számot adni a választóknak az elvégzett munkáról.

Mi lesz az idei esztendő két legfontosabb feladata?

– Az egyik az egri infrastrukturális fejlesztés második üteme, amely új körforgalmak, illetve utak, járdák, hídelemek felújítását jelenti. A másik nagy feladat annak a célnak az elérése lesz, hogy Eger kiemelt turisztikai régió legyen, ami rengeteg új lehetőséget teremthet az itt élő emberek, vállalkozások számára. Célunk az is, hogy Eger bekerüljön az Európa Kulturális Fővárosa pályázat 2. fordulójába, s végül mi legyünk a győztesek!

A fideszes politikus felidézte: Tapolczai Gergely siket fideszes országgyűlési képviselővel közösen nyújtották be módosító javaslatukat az áfatörvényhez. Elmondta: ezt a javaslatot október 15-én, a fehér bot világnapján fogalmazták meg, amikor ellátogattak a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének székházába.

Nagy Sándor, a szövetség elnöke akkor azt mondta, a vak emberek információhoz jutásában szinte nélkülözhetetlen a pontírás, ezzel tudnak újságot, könyvet olvasni, az országban élő siketvakoknak pedig szinte kizárólagos információs forrás a pontírás.

Nyitrai Zsolt csütörtökön az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: Magyarország kormánya az “adócsökkentés kormánya”. Eddig is sok mindennek csökkentették az áfáját. A legfontosabbak között említette, hogy már korábban csökkentették a tej, a tojás, a baromfi- és sertéshús áfáját, jövőre pedig a halhús áfája is 27-ről 5 százalékra csökken.

Az Országgyűlés mostani döntésével a Braille-nyomtató és Braille-kijelző áfájának 27-ről öt százalékra csökkent. Kérdésre válaszolva a miniszterelnöki megbízott elmondta: ez a csökkentés nemcsak intézmények, szervezetek, hanem magánszemélyek vásárlását is érinti.

Nyitrai Zsolt elmondta: Magyarországon mintegy 80 ezer látássérült ember van: köztük 70 ezer gyengén vagy alig látó, és tízezer ember vak. Az ő hétköznapjaikat könnyíti meg e nélkülözhetetlen eszközök áfájának csökkentése.

(MTI)

kormany.hu

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott, országgyűlési képviselő, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének székházában a látássérültek (a fehér bot) nemzetközi napja alkalmából tartott budapesti sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a látássérült embereknek fontos áfacsökkentésért módosító javaslatot nyújtottak be Tapolczai Gergellyel az áfatörvényhez.

Azt mondta, az áfacsökkentés 2018. január 1-jétől lépne hatályba, hozzátéve, az áfacsökkentés jelentős segítséget nyújthat a vak és gyengén látó embereknek, akik ezeket az eszközöket használják.

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

Nyitrai Zsolt felidézte: Magyarországon 86 ezer ember vak, illetve gyengénlátó. A vakok száma több mint 9 ezer, több mint 73 ezren gyengén vagy alig látnak, és több mint 3 ezer siketvak él az országban.

Azt mondta: a kormány stratégiai partnerként kezeli a jövőre alapításának 100. évfordulóját ünneplő Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét (MVGYOSZ). Ezt mutatja az is – tette hozzá -, hogy míg a szervezet költségvetési támogatása 2010-ben 97 millió forint volt, 2017-ben ez az összeg már 195 millió.

Kiemelte: a vakok és gyengénlátók esetében is fontos a “semmit rólunk nélkülünk”-elv, ezért minden fontos döntést és szabályozást az érdekképviseleti szervezet bevonásával hoznak meg. Példaként említette az együttműködésre, hogy a kormányzati kommunikáció megismertetésére – a szervezet javaslatára és bevonásával – hangoskönyvet hoztak létre, és akadálymentesítették az állami rendezvényeket.

Fotó: Árvai Károly/kormany.hu

Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke fontosnak nevezte, hogy a kormány több szinten is érdemi párbeszédet folytat a vakokat és gyengénlátókat képviselő szervezettel.

Mint mondta, a vak emberek információhoz jutásában szinte nélkülözhetetlen a pontírás, ezzel tudnak újságot, könyvet olvasni, az országban élő siketvakok számára pedig szinte kizárólagos információs forrás a pontírás.

Véleménye szerint az áfacsökkentés nagyon kedvező lenne, hiszen így azok is hozzájutnának ezekhez a nélkülözhetetlen eszközökhöz, akik eddig nem tudtak. Hozzátette: a költségvetési támogatás emelkedése is nagyon fontos a szövetség számára, mivel sok szolgáltatást nyújtanak a vakoknak és gyengénlátóknak. Példaként említette a saját nyomtatású Braille-kiadványokat, kottákat, a Braille-könyvtárat, valamint a vakvezetőkutya-képzést.

Tapolczai Gergely siket országgyűlési képviselő jelelve osztotta meg gondolatait a sajtótájékoztatón. Kiemelte: a Fidesz-KDNP mindent megtesz azért, hogy elősegítsék a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét, erre a célra jövőre 260 millió forintot fordítanak, 100 millió forinttal többet, mint idén.

Hozzátette: vannak nagy múltú, nagy érdekvédelmi szervezetek, mint az MVGYOSZ vagy a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, de vannak fiatal szervezetek is, mint a Siketvakok Országos Egyesülete, és ezek a kisebb szervezetek is részesülnek az 5 százalékos költségvetésitámogatás-emelésben.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 1969-ben nyilvánította október 15-ét a fehér bot nemzetközi napjává, a vakok világnapjává, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a vakok és gyengénlátók sajátos helyzetére, keresve gondjaik megoldásának lehetőségeit, és segítsék társadalmi beilleszkedésüket.