TV Eger

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselője a megemlékezésen elmondta: több millió szív dobbant egyszerre azon az októberi napon, hiszen először fordult elő, hogy egy kis nemzet szembeszálljon az elnyomó szovjet hatalommal. Mint hozzátette, köszönet és hála illeti azokat a hősöket, akik kivívták számunkra a szabadságot, mert 1956 nélkül nem jöhetett volna el 1989 sem, amikor is teljesültek az elődök céljai, és Magyarország szabad és független lett. Szimbolikus jelentősége van annak, hogy két cikluson át együtt ülhettem az Országgyűlésben Wittner Máriával, a forradalom legendás alakjával – fejtette ki a képviselő.

Nem hallgathatjuk el azonban – folytatta – hogy az 50. évforduló emlékét hogyan gyalázta meg az akkori kormány, nem véletlen, hogy azóta egyik politikusuk sem került vissza a hatalomba – tette hozzá.

Ugyanakkor mi helyben is méltóképpen emlékeztünk meg a 60. évfordulóról: nagyméretű falfestményekkel, könyvvel, filmmel és a Városházán egy éven át lobogó lyukas zászlóval tiszteltük meg a hősöket.

Nyitrai Zsolt elmondta: az országgyűlési képviselői oklevelet és emlékplakettet mindig az kapja, aki munkájával, életével példát mutat a közösségnek. Az évforduló alkalmából ezt a díjat Markó Katalin, az ’56-os Szövetség Heves Megyei és Egri Szervezetének elnöke, az ’56-os Szövetség Országos Szervezetének elnökségi tagja és az egri ’56-os Emlékbizottság tagja vehette át.

Markó Katalin megköszönte az elismerést, és megígérte, hogy továbbra is azon fáradozik majd, hogy a diákok és a pedagógusok minél többet megtudjanak a forradalom történetéről.

TV Eger

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselője hangsúlyozta: október 23. a magyar szabadság ünnepe. Mindenki számára kiderült, mi vagyunk a szabadság népe, és ha valami, akkor ez soha nem változhat és nem is fog változni! – jelentette ki.

Szólt arról is, hogy a mi mostani szabadságunkat az 1956-os forradalomtól eredeztethetjük, mint ahogy ez a kitétel megfogalmazódik Alaptörvényünk hitvallásában is. Hatvanegy esztendővel ezelőtt fellobbant Budapesten a forradalom lángja, ami jelzőtűzként mutatta az utat Európa és a világ elnyomástól szenvedő országainak, hogy szálljanak szembe a zsarnoki hatalommal, s vívják ki függetlenségüket. Több millió szív egyszerre dobbant ezen a dicsőséges napon – fejtette ki a honatya.

A képviselő beszélt arról is, hogy a magyar szabadságért sokszor kellett megküzdeni történelmünk során, s bár törekvéseink sokszor elbuktak, végül mindig beért a küzdelmek gyümölcse. Kötelességünk, hogy Egerben is mindenkivel megismertessük a szabadságharcok dokumentumait, emlékeit, így a Lenkey tábornok szülőházában berendezendő Szabadság házában láthatóak lesznek a Rákóczi-szabadságharc, 1848, 1956 és 1989 helyi ereklyéi, ugyanakkor a ház közösségi térként szolgál majd az ide látogatók számára is – tette hozzá.

Nyitrai Zsolt beszélt a forradalom tavalyi, hatvanadik évfordulójának tiszteletére szervezett városi emlékévről, ami az ’56-os Emlékbizottság munkáját dicséri, melyben helyet kaptak a ma is köztünk élő hősök.

Szólt arról a könyvről is, amely részletesen bemutatta az egri eseményeket és a még élő szereplőket, valamint arról a kiállításról, amelyet Bíró Lajos festményeiből rendeztek, aki az egri események egyik főszereplője volt. Az évforduló kapcsán elkészült az ötvenhatos emlékplakett, az egri történéseket nyomon követő web-oldal, amely a főként a fiatalok érdeklődését keltette fel. Elkészült egy színvonalas film is, amely bemutatta és megszólaltatta a forradalom egri szereplőit is, illetve átadták a garzonház falán látható ötvenhatos falfestményt, melyhez hasonlót nem találhatunk a vidéki Magyarországon – sorolta.

Külön is megemlítette egy másik falfestmény megalkotását, melyen Havrila Béláné Sticker Katalin és Wittner Mária látható fegyverrel a harcok idején, hogy így tisztelegjünk a hősök előtt. Sajnos, Katalin már nem érhette meg ezt a napot, mert 1958-ban kivégezték, de itt van velünk Wittner Mária, aki ma is őrzi a forradalom lángját. További tervünk, hogy az Eszterházy Károly Egyetemen egy emlékpontot állítsunk fel a forradalmár hallgatók és tanárok tiszteletére, hiszen az események központjai gyakran az egyetemek voltak – folytatta Nyitrai Zsolt.

Soha nem szabad elfelejtenünk történelmünk egyik legfontosabb napját, ami egyértelműen a győzelem napja, hiszen október 23-a és november 4-e között valóban a szabadság és a függetlenség példaországa volt hazánk, küzdelmünket az egész világ rokonszenvvel kísérte. Mai függetlenségünk egyértelműen az ’56-os vívmányokból eredeztethető! – hangsúlyozta.

A hatvanegy évvel ezelőtti szabadságunkat viszont most is meg kell őriznünk. A dolgok Európában éppen nem jó irányba mennek, ismét hazánk védelme és az érdekeinkért való kiállás a cél. Ezért arra kérek mindenkit, hogy mondja el véleményét Magyarország védelme kapcsán – jelentette ki Nyitrai Zsolt.

Habis László Eger polgármestere arról beszélt, a város büszke arra, hogy a hatvanadik évforduló tiszteletére szervezett emlékévben – a még köztünk élő történelmi tanúk részvételével – számos programból választhattak az egriek a riportfilmtől a különböző színvonalas kiállításokig. Mint megtudtuk, nem állnak le a munkával: a már megjelent Egri sorsok 1956 címet viselő kötet szerzői tovább kutatnak, így hamarosan újabb 36 egri, illetve Heves megyei hős életútját ismerhetik meg az olvasók.

Az ünnepség második részében kitüntetések átadására került sor, majd a Szent lobogás című emlékműsort mutatták be a Gárdonyi Géza Színház tánc- és színművészei.

Az ünnepség résztvevői ezt követően megkoszorúzták a Hatvani kapu téri ’56-os emlékművet.

TV Eger

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselője az avató ünnepségen elmondta, hogy Eger tavaly méltóképpen emlékezett meg a forradalom 60. évfordulójáról.  Szólt arról a könyvről, amely részletesen bemutatta az egri eseményeket és a még élő szereplőket, valamint arról a kiállításról, amelyet Bíró Lajos festményeiből rendeztek, aki az egri események egyik főszereplője volt. Az évforduló kapcsán elkészült az ötvenhatos emlékplakett, az egri történéseket nyomon követő weboldal, amely főként a fiatalok érdeklődését keltette fel, valamint rendeztek szelfi-, illetve rajzpályázatot is. Elkészült egy színvonalas film, amely bemutatta és megszólaltatta a forradalom egri szereplőit, átadták a garzonház falán látható ötvenhatos falfestményt, melyhez hasonlót nem találhatunk a vidéki Magyarországon – sorolta a honatya.

Ma pedig – folytatta – egy újabb falfestményt avathatunk, melyen Havrila Béláné Sticker Katalin és Wittner Mária látható fegyverrel a harcok idején, hogy így tisztelegjünk a hősök előtt. Sajnos, Katalin már nem élhette meg ezt a napot, mert 1958-ban kivégezték, de itt van velünk Wittner Mária, aki ma is őrzi a forradalom lángját – mondta Nyitrai Zsolt.

Egyszerre felemelő és fájdalmas látnom ezt a képet, hiszen Kati nem lehet velünk… Meggyőződésem azonban, hogy beszélnünk kell a gyötrelmes évekről, el kell mondanunk az ifjúságnak, hogyan éltünk akkor Magyarországon, amely ma kezd olyanná válni, amilyennek 1956-ban megálmodtuk – fejtette ki Wittner Mária.

Mint hangsúlyozta: tiszta lelkű emberekre van szüksége a hazának, és örömmel látom a maiakon, azon dolgoznak, hogy felemeljék az országot, és tovább építsék a jövőt. Demokráciára van szükségünk ahhoz, hogy a többség által megválasztottak küzdjenek a felemelkedésért.

Ugyanakkor – tette hozzá – azok, akik eddig Keletre figyeltek, most Brüsszelben ártanak az országunknak, elárulják a magyarságot, ezért jobban teszik, ha félreállnak.

Legfőbb célunk és üzenetünk, hogy megmutassuk, az ’56-os hősök nem hiába áldozták életüket szabadságunkért. Mindezt tudniuk kell a mai fiataloknak! – mondta.

TV Eger

Mint elmondta, azért gyűltek össze, hogy számot adjanak arról: az emlékbizottság koordinálásával méltóképpen tudták megünnepelni  az 1956-os forradalom 60. évfordulóját.

Úgy gondolom – folytatta -, hogy azt a célt, amelyet kitűztünk magunk elé, s amiért megalakult az emlékbizottság, sikerült elérnünk: a város méltó módon emlékezett meg a forradalom hőseiről.

Azért is tartottuk nagyon fontosnak ezt az évfordulós rendezvénysorozatot, mert meggyőződésem, hogy 1956 nélkül nem valósult volna meg az 1989-es rendszerváltoztatás, anélkül pedig ma nem beszélgethetnénk itt ebben a formában. Mindezért köszönet illeti azokat, akik akkor szembeszálltak a túlerővel, és mertek harcolni hazánk szabadságáért! – fejtette ki Nyitrai Zsolt.

A bizottság egy digitális prezentáció megtekintése során összegezte az emlékévvel kapcsolatban elvégzett feladatokat, melyben hosszan sorolták Eger ’56-os programjait, pályázatait, vetélkedőit, kiállításait, ünnepségeit, közösségi akcióit – a látványos falfestést és a Dobó téri élőképet -, tudományos konferenciáit, valamint a történelmi eseményekről és a szereplőkről szóló munkákat: könyveket, kiadványokat televíziós alkotásokat.

Az értékelést követően a honatya hozzátette: a beszámolóból is kitűnik, hogy Eger országos szinten is példaértékű módon, rendkívül sokszínű, illetve sok szálon futó programmal ünnepelte meg a 60. évfordulót. Megköszönte a munkát az emlékbizottság tagjainak, akik egy emléklap kíséretében megkapták Szecskó Károly, az évfordulóra megjelent kötetét, amely bemutatja a forradalom helyi hőseit.

Habis László polgármester is megköszönte az emlékbizottságnak, valamint Eger intézményeinek és civil szervezeteinek ténykedését. Hangsúlyozta, a hiteles egri forradalmárok élménybeszámolói igazi értéket adtak át az embereknek. Mindezzel gazdagodott Eger dokumentált történelme – fogalmazott.

Az év első egri közgyűlésén Nyitrai Zsolt napirend előtt számolt be Eger nyilvánosságának az elmúlt év eredményeiről, valamint azokról az új lehetőségekről, amelyek a megyeszékhelyre várnak 2017-ben.

A munka világa kapcsán hangsúlyozta: a minimálbér 15 százalékkal 127 ezer 500 forintra, a szakmunkás minimálbér pedig 25 százalékkal 161 ezer forintra nőtt! Ez a növekedés pedig 2018-ban is folytatódik. Csökkentek a munkaadók terhei is, hiszen a társasági nyereségadó 9 százalékra mérséklődött, ami így egyedülállóan alacsony és a legkisebb mértékű lett az Európai Unióban. Mindez kedvező környezetet teremt a befektetőknek: még az első negyedévben az egri polgármesterrel és a külügy- és külgazdasági miniszterrel bejelenthetjük, hogy Egerben két olyan jelentős beruházás jön létre, amely hosszú időre több száz új munkahelyet teremt a megyeszékhelyen.

Kedvező hír az is, hogy még több lett a rendvédelmi dolgozók, a pedagógusok, az ápolók, a szakorvosok, illetve a közigazgatásban, a kormányhivatalokban dolgozók fizetése. További béremelésre számíthatnak a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szakemberek, valamint a kulturális szférában dolgozók is.

Az idei esztendőről kijelentette: ez az év az adócsökkentés éve lesz. Szólt arról, hogy a legfontosabb élelmiszerek (így például a baromfihús vagy tojás) áfája 25 százalékról 5 százalékra csökkent, s hasonló csökkentés történt tavaly a sertéshús esetében is. Ezek a változtatások azt jelentik, hogy több pénz marad az emberek pénztárcájában.

Nyitrai Zsolt szólt arról is, hogy Eger tavaly elvégezte az összes TOP-os (területfejlesztési) pályázat lehívásához szükséges összes tennivalót, amiért fejlesztési biztosként köszönetet mond a városháza, az EV kft. és a Magyar Államkincstár munkatársainak. A neheze – a gyors és precíz megvalósítás – természetesen csak most következik. Kimondható tehát, hogy soha ennyi támogatási forrás nem állt rendelkezésre Egerben, mint az idei esztendőben – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy az elmúlt év végén Ternyák Csaba egri érsek elérte a kormánynál, hogy az Egri Főegyházmegye 14 milliárd támogatást kapjon, amelyből megóvják egyebek mellett a Bazilikát és az összes jelentős egyházi épületet.

Sikerült méltó módon megemlékezni – folytatta – az ’56-os forradalom 60. évfordulójáról. Számos kiállítás, program mutatta és elevenítette fel az akkori helyi történéseket, így a fiatalok rengeteget tanulhattak az emlékév kapcsán. Megjelent az a hiánypótló kötet, amely az ötvenhatos egri hősöket mutatja be, s posztumusz díszpolgári címet kapott Bíró Lajos, a forradalom egyik egri főszereplője. Ugyanakkor vidéken egyedülálló módon sikerült egy hatalmas falfestményt megalkotni, amely felidézte a forradalom egri jeleneteit. A gazdag program szervezéséért köszönet illeti a szervezőket – jelentette ki a honatya.

Nyitrai Zsolt beszámolt arról is, hogy Habis László polgármesterrel együtt az elmúlt hetekben a Miniszterelnökség koordinációjában számos tárgyalást folytattak az érintett minisztériumokkal a Modern városok program előrehaladása ügyében. Elárulta, hogy hamarosan találkoznak Bienerth Gusztáv turizmusért felelős kormánybiztossal is, akivel Eger turisztikai lehetőségeinek további bővítéséről egyeztetnek majd.

TV Eger

Átány és térsége országgyűlési képviselője elmondta: ma, október 23-án a magyar függetlenséget ünnepeljük, amikor órák alatt döntötték meg a Szovjetunió által támogatott hatalmat, mert nem tűrték az elnyomást. A szabadság nemzeti önazonosságunk sarokköve, amelyért minden időben meg kellett küzdenünk, s nincs ez másként ma sem – jelentette ki.

Ötvenhat a bátor ifjúság forradalma volt, Budapesten, a vidéki Magyarországon, illetve a határainkon túl is küzdöttek a zsarnokság ellen – tette hozzá.

Mindenki felidézheti magában a forradalom első szakaszának örömteli, mesés képeit: a kicsi legyőzte a nagyot, a fiatalból gyorsan felnőtt lett, a betört kirakatok előtt gyűjtött pénzadományokhoz pedig nem nyúlt senki, s a lyukas magyar zászló képében pedig új szimbóluma született a magyar függetlenségnek. Rácz Sándor mesélte egykor, hogy a Sztálin-szobor ledöntése közben mindenki visszafojtott lélegzettel figyelt, ám amikor a nagy monstrum ledőlt, az emberek szinte egyszerre lélegeztek fel, de az a levegő már más volt: a szabadság illata… – mondta Nyitrai Zsolt.

A 60. évfordulóra készülve, valamint az azt megelőző években módomban állt találkozni sok akkori ifjú forradalmárral, így Wittner Máriával, Regéczy-Nagy Lászlóval, Vanek Bélával, Gyarmati Dezsővel, Király Bélával, Rácz Sándorral, Dózsa Lászlóval, Bőzsöny Ferenccel és Mansfeld Lászlóval, Péter testvérével, akit úgy végeztetett ki a megtorló hatalom, hogy 3 évig várt csak azért, hogy elérje a 18. életkort. Büszke vagyok arra, hogy sok ’56-os hőssel együttműködhettem az emlékév sikeréért, már csak azért is, hogy közösen feledtessük a 2006-os 50. évfordulón látott budapesti képeket. A kormány célja, hogy méltóképpen ünnepeljünk, ezért szervezte meg az emlékévet, s Büszkeségpontokat állít fel szerte az országban – hangsúlyozta a képviselő.

Mint elmondta: büszke arra, hogy együtt ünnepelhet a helyiekkel, és együtt avathatják fel az átányi 1956-os emlékművet.

Nyitrai Zsolt október 23-án az egri ünnepség keretében megkoszorúzta az ’56-os emlékművet, majd a nap folyamán Ostoroson,  Nagytályán, Egerfarmoson és Mezőszemerén emlékezett a forradalom 60. évfordulójára, majd a helyiekkel együtt felavatta a Büszkeségpontokat.

TV Eger

A helyi ifjúság nagysikerű ünnepi műsora után Hanuszik Csaba polgármester átadta Szarka János maklári forradalmárnak a Király Róbert által készített ’56-os emlékplakettet a forradalom 60. évfordulója alkalmából. A kitüntetett október 25-én katonaként állt be Pongrácz Gergely Corvin-közi csapatába, hogy fegyverrel a kezében védje meg a forradalmat. Mindezért később leszerelték, megfosztották rangjától, ám 1992-ben rehabilitálták, s századosi rangot kapott.

Nyitrai Zsolt, Maklár országgyűlési képviselője köszöntőjében elmondta: büszke arra, hogy együtt ünnepelhet a helyiekkel, de arra is, hogy átadják a településen az új közösségi teret és az ’56-os emlékművet.

A magyarok először léptek fel a környező országok közül, hogy megvédjék a szabadságukat. Így volt ez 1956-ban, 1989-ben, és így van ez ma is – fejtette ki.

Ötvenhatban – folytatta – órák alatt változott meg a helyzet, a forradalmárok kimondták, amit oly sokszor történelmünk során megmutatott nemzetünk: senkinek sem engedjük meg, hogy korlátozzon minket, legyen az Konstantinápoly, Moszkva vagy éppen Brüsszel. Magyarország szabadsága az ötvenhatos küzdelmekből sarjadt ki, már 1989-ban is erre az alapra építettük demokráciánk átmeneti alaptörvényét, s most is ennek a szabadságnak a megőrzéséért harcolunk – jelentette ki.

Hangsúlyozta: a szabadságért ma is küzdeni kell, ha nem is fegyverrel. A közéletben, politikában mindenképpen meg kell védeni kulturális értékeinket. Ebben a munkában minden magyar támogatására szükség van.

Szólt arról is, hogy 1956 a hétköznapi hősök forradalma volt, a bátor ifjúságé, ezért is volt öröm látni, hogy milyen szép műsorral emlékeztek meg a helyi diákok az évfordulóról – tette hozzá.

Az ünnepi programok előkészítése során – folytatta – a még élő forradalmárok segítettek abban, hogy méltóképpen ünnepelhessünk, ugyanakkor az elmúlt évek során alkalma volt találkozni több ötvenhatos hőssel is, akik példát mutatnak a ma nemzedékének. Köztük volt mások mellett Wittner Mária, Gyarmati Dezső, Király Béla, Rácz Sándor, Bőzsöny Ferenc, Dózsa László s a most kitüntetett Szarka János is.

Nyitrai Zsolt elmondta: büszke arra, hogy a 60. évforduló alkalmából új szobrot állított a település, amely egy ifjú forradalmárt ábrázol fegyverrel a kezében. A következő napokban számos Büszkeség pontot avatnak fel a megyében, hiszen a kormány is fontosnak tarja, hogy méltóképpen emlékezzünk a hősökre. Meg kell említenem, hogy tegnap nyílt meg az egri Bródy Sándor Könyvtárban az a kiállítás, amely a megye és Eger ’56-os emlékeit mutatja be, s amely megtekintését ajánlanám minden maklári iskolásnak, mert sokat tanulhatnak belőle.

A megemlékezés zárásaként Hanuszik Csaba, Nyitrai Zsolt és Szarka János együtt leplezték le a település új szobrát, amely a forradalom hőseinek állít emléket. A szobor megszentelése után a település vezetői és helyi szervezetek képviselői elhelyezték az emlékezés koszorúit Maklár megújult közösségi terén.

TV Eger

Eger és térsége országgyűlési képviselője, az ’56-os emlékbizottság elnöke a Bródy Sándor Könyvtárban arról beszélt, hogy hatvan éve Magyarország polgárai megelégelték a szovjet elnyomást, s a keleti blokkban elsőként vívták ki függetlenségüket. Ez történt a rendszerváltoztatás idején 1989-ben, de így van ez 2016-ban is, amikor ugyancsak először mondjuk ki az igazságot és lépünk fel függetlenségünk megóvása érdekében.

„Ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak” – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt, majd hozzátette: legfőbb célunk ötvenhat méltó megünneplése Magyarországon, a megyében és városunkban is, méghozzá azokkal a még élő forradalmárokkal együtt, aki részesei voltak az eseményeknek.

Mint kifejtette, a megemlékezésnek két szakasza van, október 23-a és november 4-e között a győzelem örömteli pillanatai kerülnek előtérbe s az a gondolat, hogy a magyarok szabadságszerető népként vívták ki függetlenségüket. A második szakaszban pedig – amely november 4-től az idei év végéig tart – a megtorlásra, az áldozatokra és az egri sortűzre emlékezünk majd.

Szólt arról is: fontos cél, hogy minél több fiatal tudja meg, mi történt a forradalom és szabadságharc idején és utána, értsék meg, miért leng a lyukas nemzeti színű zászló a Dobó téren. Mindehhez nagyban hozzájárul a most megnyíló kiállítás is – tette hozzá.

A programokba bevonják az ifjúságot, de természetesen minden megyei vagy városi polgár részt vehet az ünnepi eseményeken, pályázatokon.

Elindul a www.eger1956.hu internetes oldal, amely elsősorban a fiataloknak mutatja be, mi történt a forradalom időszakában. Az egri moziban látható ismét a Mansfeld, valamint a Szabadság, szerelem című film, hatalmas falfestményeken idézhetik fel 1956 helyi pillanatait az arra vállalkozók, a város önkormányzata pedig egy „szelfi” pályázatot indít el, melynek keretében a forradalom emlékhelyeit fotózhatják le a jelentkezők, a városi televízió pedig egy filmet mutat be az egri hősökről. A középiskolások számára vetélkedőt hirdetett meg az emlékbizottság Megidézzük 1956-ot! címmel. Ezekhez a programokhoz az állam 30 millió forinttal járult hozzá – jelentette ki Nyitrai Zsolt.

Az első lépés a könyvtárral, a levéltárral és a vármúzeummal közösen rendezett tárlat, amelynek célja, hogy méltóképpen megemlékezzünk az évfordulóról, s a közönség számára bemutassuk az 1956-os forradalom és szabadságharc egri és Heves megyei történéseit.

Mint ismert, több hónapja fordultunk az helyi emberekhez, s kértük segítségüket: hozzák el régi fotóikat, dokumentumaikat. Nekik köszönhetően is láthatja a közönség ezt a páratlan anyagot, amelyet minden egri iskolás megtekinthet ez év végéi. További tervünk – folytatta Nyitrai Zsolt -, hogy a tárlat anyaga a Lenkey János szülőházában kialakítandó Szabadság házában kapjon végleges elhelyezést.

A honatya több hónapja kezdeményezte, hogy ez a ház legyen Eger és Heves megye olyan emlékhelye, ahol az 1848-49-es, az 1956-os, valamint az 1989-es rendszerváltás helyi emlékei kerülnek bemutatásra.

Elmondta, 2006-tól őriz egy elsőnapi bélyegzővel kiadott, az 50. évfordulóra emlékező díszborítékot bélyeggel, amelyen azóta is gyűjti a forradalom részvevőinek aláírását. A borítékon szerepel mások mellett Rácz Sándor, Wittner Mária, Mécs Imre, Kárpáti György, Király Béla, Bőzsöny Ferenc, Vanek Béla, Regéczy-Nagy László valamint Dózsa László kézjegye is,

A képviselő átadta a most megnyíló kiállítás számára a relikviát, amelynek végleges helye a Szabadság házában lesz.

Habis László egri polgármester a megnyitón bejelentette: Nyitrai Zsolttal egyeztetve javasolják, hogy Bíró Lajos, az egri forradalom meghatározó alakja kapjon posztumusz városi kitüntetést Eger városától.

TV Eger

Eger és térsége országgyűlési képviselője elsőként azokat a jelenlévő forradalmárokat – Csank Istvánt, Nyerges Andort, Renn Oszkárt – köszöntötte, akik az emlékbizottság tagjaiként segítenek abban, hogy a változatos programok révén az egriek minél többet megtudjanak a sorsfordító történelmi eseményekről. Célunk, hogy ők és az Egerbe érkező hősök – Wittner Mária és Dózsa László – maguk számoljanak be élményeikről a fiataloknak, hiszen Magyarország volt az első, amely felkelt a szovjet elnyomás ellen. Fontos, hogy ezek az élő legendák minél többször találkozzanak az emberekkel, különösen a diákokkal, hogy megtudják, mi is történt hazánkban, a megyében, illetve Egerben hatvan évvel ezelőtt.

Nyitrai Zsolt hangsúlyozta: a megemlékezésnek két szakasza van, október 23-a és november 4-e között a győzelem pillanatai kerülnek előtérbe s az a gondolat, hogy a magyarok szabadságszerető népként vívták ki függetlenségüket. A második szakaszban pedig – amely november 4-től az idei év végéig tart – a megtorlásra, az áldozatokra és az egri sortűzre emlékezünk majd.

Mind Magyarországon, mind Egerben rengeteg eseményre kerül sor a 60. évforduló kapcsán. Elindul a www.eger1956.hu internetes oldal, amely elsősorban a fiataloknak mutatja be, mi történt a forradalom időszakában a megyeszékhelyen, de itt olvasható a teljes ünnepi program is. A moziban látható ismét a Mansfeld (melynek rendezője, Szilágyi Andor egri kötődéssel is rendelkezik), valamint a Szabadság, szerelem című film, az alkotások témája természetesen az ötvenhatos forradalom – mondta a honatya.

Nyitrai Zsolt szólt arról is, hogy hatalmas falfestményeken idézhetik fel 1956 helyi pillanatait az arra vállalkozók, a város önkormányzata pedig egy „szelfi” pályázatot indít el, melynek keretében a forradalom emlékhelyeit fotózhatják le a jelentkezők. Az Egri Magazin emlékszámot készített az évfordulóra, a városi televízió pedig egy filmet mutat be az egri hősökről. A középiskolások számára vetélkedőt hirdetett meg az emlékbizottság Megidézzük 1956-ot! címmel, míg a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban 56-os emlékekből nyílik tárlat.

Több helyen lesz majd Büszkeségpont – folytatta -, október 27-én pedig egy díszközgyűlés lesz az egri Városházán, ahol a forradalomra emlékeznek. Megjelenik Szecskó Károly könyve a forradalom helyi eseményeiről, valamint Király Róbert szobrászművész ötvenhatos plakettje, amelyet a forradalom hősei, illetve a pályázatokon sikert elérő fiatalok vehetnek majd át. Ugyanakkor a már elhunyt egri forradalmár, Bíró Lajos festményeiből kiállítás nyílik majd a Ziffer Sándor Galériában.

Nyitrai Zsolt köszönetet mondott a helyi ötvenhatos szervezetnek és az emlékbizottság tagjainak, a forradalmároknak, valamint az egri önkormányzatnak, hogy segítenek eljuttatni 1956 üzenetét az emlékévben, Habis László egri polgármester pedig a város és a megye intézményeinek köszönte meg a programban vállalt szerepüket és munkájukat. Hozzátette: az állam 30 millió forinttal támogatta az egri programok megvalósítását.

TV Eger

Mint elmondta, négy Egert és polgárait érintő kérdésben szeretné tájékoztatni a közgyűlést, illetve a nyilvánosságot.

A riói olimpia kapcsán kiemelte, szeretne gratulálni a sikeres magyar csapatnak, különösen azoknak, akik egriek, kötődnek a városhoz, vagy éppen egy egri klub színeiben versenyeznek. Ennek kapcsán szólt arról is, reméli, az egri közgyűlés megszavazza, hogy a világklasszis úszó, Cseh László megkapja a város legmagasabb kitüntetését, az Eger Díszpolgára címet. Az olimpikon példát mutat azzal, hogy soha nem adja föl, így a sport, az egészséges életmód mellett megmutatja azt is, hogyan kell küzdeni, nyerni és veszteni. A sport tehát a polgárosodás alapja – tette hozzá.

A honatya szólt arról is, hogy idén ünnepeljük az ’56-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóját. Egerben is köszöntjük a forradalom hőseit, s elmagyarázhatjuk a fiataloknak, mit jelképez a lyukas zászló, amely ott lebeg a városháza homlokzatán is. A megyeszékhelyen alakult ’56-os emlékbizottság – melynek tagjai egykori egri forradalmárok, a mai „nagy öregek” – elkészítette az ünnep menetrendjét: az események között szerepel tudományos konferencia, több verseny, lesznek kiadványok, s elkészül a forradalom tiszteletére egy emlékplakett is. Majd arra kérte a polgárokat, vegyenek részt minél nagyobb számban a rendezvényeken.

Nyitrai Zsolt hangsúlyozta: mint a közgyűlésen is elhangzott már, a következő négy év meghatározza Eger következő 20-25 évét, hiszen várhatóan ez lesz az utolsó uniós ciklus, amelyben ilyen mértékű támogatásra számíthatunk. Bejelentette, hogy igen jól állunk, mert az országban Eger az egyik olyan város, ahol kiemelkedően magas a sikeres pályázatok aránya: a pályázatok 70 százalékánál már megkötötték a szerződést.

Hozzátette azonban, hogy a neheze csak most kezdődik, hiszen minden akadályt el kell hárítanunk a határidők sikeres betartása elől. Így valósulhatnak meg a tervezett fejlesztések egyebek mellett a közlekedés és az épületkorszerűsítés területén is.

A képviselő az október 2-ai kvóta elleni népszavazás kapcsán kijelentette: Brüsszel Magyarország megkérdezése nélkül akar illegális bevándorlókat telepíteni hazánkba.

Vannak, akik azt mondják, jöjjenek a bevándorlók, vannak, akik szerint ez az egész nem jelent problémát, ezért nem érdekli őket a népszavazás. Mi viszont azt gondoljuk, hogy súlyos problémáról van szó, amely nem csupán hazánkat, de egész Európát fenyegeti. Azt kérem, minél többen éljenek demokratikus jogaikkal, s minél nagyobb számban menjenek el szavazni – mondta a képviselő.

A honatya tájékoztatott arról is, hogy Eger és térsége országgyűlési képviselőjeként hamarosan egy írásos beszámolóban ad majd számot az utóbbi időben végzett munkájáról. Eger és környéke háztartásaiba juttatom el ezt a kiadványt – jelentette ki -, mert fontosnak tartom, hogy egy választott tisztségviselő ne csak négyévente, hanem időről időre számot adjon munkájáról a választópolgároknak.