Nyíregyházi TV

Nyitrai Zsolt elmondta: a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Jónak lenni jó! tavaly karácsonyi kampánya a diabéteszt állította a középpontba, a jótékonysági akció keretében összegyűlt 130 millió forintból a szakmai szervezetek, vállalatok és a civil közösségek a nyári gyermektáborok szervezésének támogatását javasolták.

A kezdeményezés támogatói között említette Hosszú Katinka úszót, Plácido Domingo operaénekest és Lionel Messit, az FC Barcelona és az argentin labdarúgó-válogatott játékosát, aki a mezét ajánlotta fel erre a célra. A szükséges összeg már a 2020-as nyári táborokra is rendelkezésre áll, a következő nyáron hozzávetőleg ugyanennyi gyermeket tudnak majd táboroztatni – tette hozzá Nyitrai Zsolt.

Elmondta: Magyarországon mintegy 1 millió 200 ezer cukorbeteg él, közülük körülbelül háromezer gyermek szenved az úgynevezett 1-es típusú diabéteszben.  Több mint tizenhat helyszínen rendezik meg ezeket a táborokat, szervezésük jó példa és modell a kormányzat, az adományozók és a civil szervezetek együttműködésére – közölte Nyitrai Zsolt. Hozzátette, a speciális programot kínáló táborok szervezését tizenegy szakmai szervezet is segíti.

A miniszterelnöki megbízott emlékeztetett arra: a kabinet stratégiai partnerként tekint a cukorbetegeket összefogó szervezetekre és érdekképviseletekre, kiemelt társadalmi ügyként kezeli a helyzetüket. A legnagyobb szervezetekkel tavaly stratégiai megállapodást is kötött, amelyet még ebben az évben szeretnének megújítani.

Szabóné Balogh Zsuzsanna, a Nyírségi Diabéteszes Gyermekekért és Fiatalokért Egyesület vezetője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a nyíregyházi diabéteszes napközis táborban olyan, főként elsős, másodikos és harmadik osztályos általános iskolás gyerekek vannak, akiket betegségük miatt nem mindig lehet más táborokba beíratni.

A nem gyógyítható, élethosszig tartó kezeléssel azonban jól kontrollálható 1-es típusú diabéteszben szenvedő gyerekekre különösen figyelni kell, mivel mozgás hatására náluk hipoglikémia, azaz alacsony vércukorszint alakul ki, és ha ezt nem veszik észre időben, akár eszméletvesztéshez vezethet – mondta a szakember.  Megemlítette, hogy a cukorbeteg gyermekeknek létesített táborokban diabetológusok dolgoznak, tanácsadással segítenek.

Kovács Ferenc, Nyíregyháza Fidesz-KDNP-s polgármestere elmondta: az önkormányzat támogatási programjában külön összeg áll rendelkezésre gyermekek táboroztatására, az évente erre fordított 20 millió forintból körülbelül kétezer gyermek vehet részt a hét-nyolc helyszínen tartott táborokban.

(MTI)

M1

Nyitrai Zsolt a Fiatal Családosok Klubjának (Ficsak) szerdai budapesti sajtótájékoztatóján – amelyen ismertették a civil szervezet nőnapi programjait – arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormánynak van női minisztere és az Országgyűlés háznagya is hölgy, az államtitkárok között is több nő dolgozik, valamint az állami cégek vezetői között is sok a sikeres nő.

Fotó: Árvai Károly

A miniszterelnöki megbízott azt mondta, a kormány számít a nők véleményére, például a családvédelmi konzultációban, és véleményüket beépíti a döntéseibe. Felidézett több kormányzati intézkedést, ezek között a Nők 40 programot, amelynek lehetőségével ismertetése szerint már 250 ezernél többen éltek.

Nyitrai Zsolt a legfontosabb kormányzati feladatnak a nők, a gyermeket nevelő családok támogatását nevezte, és ezek közül elsőként az adókedvezmények rendszerét emelte ki.

Király Nóra, a FICSAK alapítója, egyben Újbuda Fidesz-KDNP-s alpolgármestere, bemutatta az idén harmadik alkalommal megjelenő Női lélek férfi szemmel című kiadványt, amelyben 90 művész, sportoló, illetve közéleti szereplő nőnapi üzenete olvasható. Ők – mondta – azzal a megbecsüléssel és tisztelettel írnak a nőkről, ami Magyarországon fontos és követendő példa lehet.

Király Nóra szerint a kormányzat a nők és a családok iránti megbecsülését a szavakon túl tettekkel is bizonyította már, így az Európában is példaértékű erkölcsi és anyagi támogatással.

A kiadványban nőnapi üzenetet megfogalmazó közéleti szereplők között van mások mellett Kásler Miklós, Palkovics László, Trócsányi László, Varga Mihály miniszter és Tarlós István főpolgármester. A kiadvány a FICSAK honlapján is megtekinthető, facebookos oldalukon pedig nőnapi internetes játékot indítottak, melyben Király Nóra szerint “a női lélek titkait” lehet “elemezni, boncolgatni”.

Közölte, a FICSAK pénteken az Országházban nőnapi szakmai konferenciát tart mintegy 400 meghívott nő részére. Az esemény célja támogatni a női lét teljességének megélését, egyediségének megőrzését és az abban való kibontakozást. Mindez nem csak az egyes nők számára jelenti a kiteljesedés egyik fontos útját, de az egész közösség számára is pótolhatatlan érték – írták a konferenciáról szóló közleményben.

Fotó: portfolio.hu

Nyitrai Zsolt köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a MAGYOSZ és a kormány közötti iparstratégiai megállapodás lehetőségét meg kell vizsgálni. A miniszterelnöki megbízott egyébként köszönetet mondott a gyógyszeripar képviselőinek a 40 ezer foglalkoztatottért, a tisztességes adófizetésért és a társadalmi felelősségvállalásukért.

Arra is emlékeztetett, hogy Orbán Viktor épp a mai napon mond ünnepéi beszédet a Béres Gyógyszergyár szolnoki gyárában történt beruházás avatásán.

Lengyel Györgyi, az Innovációs és Technológiai Minisztérium egészségipar fejlesztéséért felelős, felkért miniszteri biztosa előadásában szintén kitért arra, hogy a minisztérium gőzerővel dolgozik a gyógyszeripar helyzetét támogató anyagon és a MAGYOSZ javaslatainak 90%-át beépítik ebbe a dokumentumba.

Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke köszöntőjében kiemelte: a szövetség 35 tagvállalattal rendelkezik, közülük 18 gyártó. Közös célunk, hogy segítsük a betegek gyógyulását, innovációval és exporttevékenységgel támogatjuk a magyar gazdaság versenyképességét (75 országban ismerik el és használják a tagvállalatok termékeit). A legfontosabb cél a biztonságos gyógyszerellátás garantálása – hangsúlyozta az elnök.

portfolio.hu

A két szervezet 22 állomásból álló országos szakmai rendezvénysorozatot indított, hogy tájékoztassák a nyugdíjasokat, vállalkozásokat a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet szabályozásáról és bemutassák a jó gyakorlatokat.

Kósa Lajos arra hívta fel a figyelmet, hogy a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet vállalkozási formájú piaci körülmények között működik, ugyanakkor a nyugdíjasok foglalkoztatásának jelentős a társadalmi és gazdaságpolitikai hatása.

A miniszter kifejtette, hogy a legfrissebb adatok szerint a cégbíróságon 91 közérdekű nyugdíjas-szövetkezetet jegyeztek be. A KÖZÉSZ adatai szerint eddig megközelítően 100 nyugdíjas szövetkezet alakult, mintegy húszezer tagsággal.

Kósa Lajos ismertette, hogy a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek rugalmasabb foglalkoztatást tesznek lehetővé a munkatörvénykönyve hatálya alá tartozó nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásánál. A nyugdíjas-szövetkezeteknek kedvezőbb az adózás. Becslések szerint a nyugdíjas-szövetkezetek éves árbevétele elérheti majd a 150 milliárd forintot.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselője felidézte, hogy az Országgyűlés tavaly fogadta el a törvényt a nyugdíjas-szövetkezetekről, és teremtette meg a nyugdíjasok kedvező feltételekkel történő foglalkoztatását, a generációk közötti jó együttműködés lehetőségét.

Hangsúlyozta: a kormány álláspontja az, hogy aki dolgozni akar, az dolgozhasson, akkor is, ha valaki már nyugdíjba vonult. A kétmillió magyar nyugdíjast köszönet illeti, amiért felépítették az országot, ugyanakkor Magyarország mindannyiunk többgenerációs otthona, ahol fiataloknak és időseknek egyaránt megvan a saját helye és szerepe. Mint hozzátette, a megalakuló szövetkezetek nem csupán egy vállalkozási formát jelentenek, hanem társadalompolitikai célokat is képviselnek: a tapasztalatok átadását, az aktivitást, valamint közösségek megteremtésének lehetőségét nyújtják a nyugdíjasoknak.

Nyitrai Zsolt szólt arról is, hogy a tavalyi év végén már megalakult a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Szövetsége, és ebben segítő partnere volt a VOSZ, valamint a Nyugdíjas Parlament is. A most kezdődő és márciusig tartó országjárás célja, hogy a szakemberek minden megyébe eljutva tájékoztassák a nyugdíjasokat, meghallgassák az érintettek véleményét, mellyel hasznos párbeszéd alakulhat ki a felek között. A levélben megkeresett polgármesterek visszajelzései alapján nagy az érdeklődés, melyben segítséget nyújthat az érintetteknek az Időskorban is aktívan című kiadvány, amely hasznos tudnivalókat tartalmaz.

Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese emlékeztetett arra, hogy a vállalkozások létszámhiánnyal küzdenek, becslésük szerint 200 ezer megfelelően képzett munkaerő hiányzik a versenyszféra munkaerőpiacáról.

Turi Dénes, a KÖZÉSZ elnöke hangsúlyozta, hogy érdekvédelmet és érdekképviseletet kívánnak ellátni, a nyugdíjas-szövetkezetekkel kapcsolatos tapasztalatokat közvetítik majd a döntéshozóknak.

A KÖZÉSZ felmérése szerint a már működő nyugdíjas-szövetkezetek legszívesebben heti 3-5 napban, napi 4-6 órában, lehetőség szerint délelőtt vállalnak feladatot.

fidesz.hu

Fazekas Sándor elmondta, hogy az ágazat teljesítménye folyamatosan nő, az állattenyésztés 40 százalékkal, a növénytermesztés pedig 63 százalékkal bővült 2010-hez képest. A vidéki foglalkoztatás bővítésében kulcsfontosságú szerepe volt a gazdáknak, az élelmiszerfeldolgozóknak, és mindazoknak, akik a mezőgazdaságban dolgoznak – tette hozzá.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária

Megjegyezte, 2010-ben a szaktárca legfontosabb feladata az volt, hogy a gazdákkal, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (MAGOSZ) összefogva talpra állítsa a magyar vidéket, a magyar mezőgazdaság növekedési pályára tudjon állni, és még több gazdának, családi gazdaságnak biztosítson jövedelemforrást.

Hangsúlyozta, az elmúlt években visszaállították a magyar élelmiszerek belföldi és nemzetközi tekintélyét, Magyarország több mint 100 országba exportál, az exporttöbbletben a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak kiemelkedő szerepe van. Emellett az ország képviselteti magát nemzetközi kiállításokon és újra van Magyarországon – kétévente – Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK).

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária

Kitért arra is, hogy a Földet a gazdáknak programban 200 ezer hektár állami földet értékesítettek, amellyel 30 ezer magyar földműves szerzett tulajdont, amelynek mintegy egyharmada fiatal gazdák birtoka lett.

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára kiemelte, hogy a különböző támogatásoknak köszönhetően több mint 2 ezer mezőgazdasági vállalkozás fejlesztheti kapacitását, telephelyét.

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott elmondta, hogy az elmúlt 8 év agrárpolitikájában elért eredményeket bemutató kiadványt a kormányzat agrárpolitikusai országjáráson mutatják be a magyar gazdatársadalomnak.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke megjegyezte, hogy több olyan program is szerepel a kiadványban, amelyet az agrárkamara kezdeményezett vagy támogatott.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke pozitívnak értékelte az elmúlt években az ágazat szereplői, szakmai szervezetek és érdekképviseletek között létrejött szakmai együttműködést, és, hogy valamennyi agrárszakmai és szakmaközi szervezet, terméktanács egységben dolgozik.

(MTI)

Az egyeztetésen részt vett a Magánbiztonsági Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetsége, a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottsága és a Vagyonvédelmi Munkavállalók Országos Független Szakszervezete.

A megbeszélésen az érdekképviseleti szervek kiemelték a rezsióradíj fontosságát. Emellett hangsúlyozták még a fekete foglalkoztatás és a munkahelyi ellenőrzések problémáját is.

Az egyeztetést követően a Kormány döntött a rezsióradíj bevezetéséről. A rezsióradíj a vagyonvédelmi szolgáltatást nyújtók által a vagyonvédelmi feladat elvégzéséhez szükséges, egy munkaórára vetített minimális költség.

Az elfogadott kormányrendelet alapján a jövőben a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottsággal közösen minden év február 1-jéig elkészíti a rezsióradíj mértékére vonatkozó együttes javaslatát, amelyet megküld a belügyminiszternek. A miniszter legkésőbb minden év április 1-jéig lezárja az adott évre megállapított rezsióradíj mértékére vonatkozó egyeztetési eljárást az érintett szervezetekkel, és megállapítja a rezsióradíj mértékét.

A tárgyaláson a felek megállapodtak, hogy párbeszédet folytatva, a felvetett kérdésekre közösen tekintik át a megoldási javaslatokat.

A Magyar Országgyűlés 2013-ban úgy határozott, hogy a közrend és a közbiztonság erősítését célzó intézkedéscsomag részeként a magánbiztonsági szektornak, és ezen belül a személy- és vagyonőri szakmáknak is presztízst kíván teremteni.

Az ágazati dolgozóknak meg kell ismerkedniük a megváltozott jogszabályi környezettel, köztük új jogaikkal és kötelességeikkel, valamint azok gyakorlati alkalmazásával, ezért kötelező képzést, majd ötévenként utóképzést írtak elő a vagyonőrök részére.

A képzésen való részvétel minden személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkező munkavállaló részére kötelező, ők 2014. január 1-jéig kötelesek voltak a jogszabályban meghatározott képzési és vizsgáztatási követelményeknek eleget tenni. A vizsgával nem rendelkezők a határidőt követően nem végezhetnek vagyonvédelmi tevékenységet. A képzésről a Belügyminisztérium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatósága és a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara közösen gondoskodik.

]]> http://2010-2020.nyitraizsolt.hu/munkam/egyeztetes-a-vagyonvedelmi-agazatban-dolgozok-erdekkepviseleti-szerveivel/feed/ 0 http://2010-2020.nyitraizsolt.hu/munkam/europaban-is-egyedulallo-torveny-a-jelnyelv-vedelmeben/ http://2010-2020.nyitraizsolt.hu/munkam/europaban-is-egyedulallo-torveny-a-jelnyelv-vedelmeben/#respond Fri, 04 Jul 2014 19:50:14 +0000 http://nyitraizsolt.hu/?p=10329 Törvénymódosító javaslatot terjesztett be pénteken az Országgyűlésben Nyitrai Zsolt honatya, a Fidesz társadalmi kapcsolatok igazgatója és Tapolczai Gergely országgyűlési képviselő. A javaslat szerint a jövőben pótlék járhat a jelnyelv ismeretéért a közszolgálati tisztviselőknek.

Nyitrai Zsolt a Parlamentben kijelentette: a Fidesz és a KDNP a választások előtt megígérte, hogy olyan törvényt alkot, amely támogatja a közszféra azon dolgozóit, akik elsajátítják a jelnyelvet. Mint hozzátette, mindezt egyeztetések sora előzte meg, a tervezet kidolgozásában közreműködött a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége és Kósa Ádám európai parlamenti képviselő is, végül minden érintett támogatásáról biztosította az elképzelést.

Nyitrai Zsolt szólt arról, hogy míg a magyar Országgyűlésben Tapolczai Gergely, az Európai Parlamentben Kósa Ádám képviselő írt történelmet akkor, amikor jelnyelv segítségével mondta el felszólalását. Hozzátette: szót kell ejteni Hirt Ferencről is, aki első kerekesszékes honatyaként képviseli sorstársait a parlamentben. A most benyújtott javaslat egyedülálló Európában – folytatta -, a magyar modell ezen a területen is példát mutathat egész Európának, ugyanakkor az érintettek száma – mintegy 70 ezer siket, vagy nagyhalló honfitársunk él az országban – is indokolja a változtatást.

Nyitrai Zsolt a konkrét javaslatról elmondta: hazánkban vezethetik be először a közszolgálatban a már létező idegennyelvi-pótlék mintájára a magyar jelnyelv ismeretéért adható pótlékot. A jelnyelv ismeretének ösztönzése és anyagi elismerése hozzájárulhat ahhoz, hogy a közigazgatás akadálymentesebb, a hivatali ügyintézés és kapcsolattartás pedig könnyebb legyen a jelnyelvet anyanyelvként használó siketek számára.

A javaslat szerint akkor járna pótlék, ha a jelnyelvi tudás a munkakör betöltéséhez szükséges. A kormánytisztviselők felsőfokú jelnyelvi ismeret esetén az illetményalap 50 százalékára, középfokú ismeret meglétekor 30, míg alapfokú esetében 15 százalékára lennének jogosultak. Közalkalmazottak esetében a pótlék középfokú tanúsítvány esetén a pótlékalap ötven százaléka, felsőfok esetén száz százalék lenne.

Nyitrai Zsolt arra kérte a törvényhozást, hogy jöjjön létre konszenzus ebben a fontos kérdésben, s támogassák a törvényjavaslatot.

Répássy Róbert államtitkár a kormány nevében támogatásáról biztosította törvényjavaslatot, így az ősz folyamán a magyar Országgyűlés megszavazhatja az új törvényt.

Tapolczai Gergely jelnyelven sorolta fel azokat a főbb hazai és nemzetközi történéseket és állomásokat, amelyek egyre bővítették a jelnyelv elismertségét külön is kiemelve a 2011-ben elfogadott új Alaptörvényt, amely a magyar kultúra részeként ismeri el és védi a jelnyelvet.

Nyitrai Zsolt közleménye szerint az ország gazdasági és pénzügyi teljesítményével arányban, a Fidesz elkötelezett a bérrendezés folytatásában és a munkakörülmények javításában.

A fideszes politikus az egészségügyi dolgozók napján azt írta, hogy már negyedik éve több lépcsőben zajlik az egészségügyi dolgozók bérrendezése, amelynek egyaránt részesei az ápolók, az orvosok, a szakorvosok, a háziorvosok, a mentőorvosok, a védőnők, a fogorvosok, a rezidensek, a gyógyszerészek és a házi gyermekorvosok.

Hozzátette: megállították és megfordították az egészségügyi dolgozók elvándorlásának folyamatát, újraindították az egészségügyi dolgozók utánpótlás képzését, felújítják a mentőállomásokat és “magasabb sebességbe” kapcsolják a mentésirányítást.

Nyitrai Zsolt közölte, a kórházak minden segítséget megkapnak ahhoz, hogy nyomasztó adósságiaktól megszabaduljanak és a fejlesztésekre, a dolgozók pedig a betegellátásra és a gyógyításra koncentrálhassanak.

Az egészségügy talpra áll és egyre több dolgozónak képes megnyugtató jövőképet biztosítani – fogalmazott a Fidesz igazgatója.

forrás: MTI

(Echo Tv)

A tervezet szerint Európában egyedülálló módon Magyarországon vezethetik be először a közszolgálatban a már létező idegennyelvi-pótlék mintájára a magyar jelnyelv ismeretéért adható pótlékot.

Nyitrai Zsolt, a Fidesz társadalmi kapcsolatok igazgatója és Tapolczai Gergely országgyűlési képviselő javaslatának kidolgozásában közreműködött a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége és támogatta Kósa Ádám európai parlamenti képviselő is – tartalmazza az MTI-hez eljuttatott közlemény.

A jelnyelv ismeretének ösztönzése és anyagi elismerése az előterjesztők szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy a közigazgatás akadálymentesebb, a hivatali ügyintézés és kapcsolattartás könnyebb legyen a jelnyelvet anyanyelvként használó siketek számára.

A javaslat szerint akkor járna pótlék, ha a jelnyelvi tudás a munkakör betöltéséhez szükséges. A kormánytisztviselők felsőfokú jelnyelvi ismeret esetén az illetményalap 50 százalékára, középfokú ismeret meglétekor 30, míg alapfokú esetében 15 százalékára lennének jogosultak. Közalkalmazottak esetében a pótlék középfokú tanúsítvány esetén a pótlékalap ötven százaléka, felsőfok esetén száz százalék lenne.

A közlemény felidézi: a Fidesz politikusai márciusban vállalták, hogy kezdeményezni fogják a jelnyelvi pótlék bevezetését. A magyar jelnyelvet az új alaptörvény a magyar kultúra részeként elismeri és védi, a törvényjavaslat ennek szellemében készült el – írták.

forrás: MTI

A fejlesztésekkel elérjük, hogy a mentő a korábbiaknál is gyorsabban – az ország területének több mint 90%-án 15 percen belül – kiérkezzen a betegekhez. A mentőorvosok szakmai fejlődését képzési programok segítik, szimulációs oktatási központok létesülnek számukra Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Székesfehérvárott. A mentőápolókat ösztöndíjprogrammal segítjük és jelenleg az eset-rohamkocsik teljes személyzetét (1000 fő mentőtiszt, orvos, 1500 fő mentőápoló) érintő kiképzést valósítunk meg.

Nyitrai Zsolt, a Fidesz társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója