Hende Csaba hadügyminiszter vezetésével, tábornokainak részvételével egy AN-26 katonai szállítógépen hivatalos delegáció látogatott a hétvégén a Don-kanyarba, Voronyezsbe. A küldöttség tagja volt dr. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos is.

(a TV Eger felvétele)

– A látogatás apropójául az szolgált, hogy a II. Világháborúban éppen 70 esztendeje, április közepén indult a műveleti területére, az akkori Szovjetunióba, a Don-kanyarba a 200 ezer főt számláló II. Magyar Hadsereg. A helyszínen pedig az oroszokkal közös megemlékezést tartottunk mindkét oldal hősei előtt tisztelegve – jelentette ki a Hírlapnak az egri honatya.

Mint elmondta, felkeresték a Voronyezs közelében lévő központi magyar katonai temetőt, ahol közel 20 ezer honfitársunk földi maradványai fekszenek. Ősszel öt újabb maradvány került elő, közülük hármat azonosítani is tudtak, az ő újratemetésükre is most került sor. Nyitrai itt Egerből hozott földet szórt a sírokra.

– A magyar és az orosz tábornokokkal közös vacsorán mondott köszöntőmben kiemeltem: megható és szép dolog, hogy 70 éve még egymás ellen harcoltak csapataink, most pedig közösen emlékszünk meg mindkét oldal hőseiről – tette hozzá a miniszterelnöki biztos.

(szöveg: a heol.hu nyomán)

(fotó: Zrínyi Média)

A magyar uniós elnökség magas szakmai színvonalon tett eleget vállalásainak, így az Európai Unió és Magyarország számára egyaránt fontos, érdemi politikai eredményeket, stratégiai fordulatokat ért el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által felügyelt hét területen is – jelentette ki Fellegi Tamás.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a félév során számos olyan hirtelen kihívás jelentkezett – az euró válsága, a japán katasztrófa, az izlandi vulkánkitörés vagy az észak-afrikai társadalmi változássorozat –, amelyek különösen az energiaügyek és a kohéziós politika témaköreinek a megvitatását befolyásolták.

A magyar uniós elnökség mindezek ellenére a legtöbb nyitott kérdésben kompromisszumot vagy konszenzushoz közeli állapotot ért el, és hatékonyan segítette az új uniós együttműködések beindítását is – mondta a miniszter.
Fellegi Tamás kiemelte, hogy a magyar elnökségnek első ízben sikerült tető alá hozni a kohéziós politika jövőjére vonatkozó, a tagállamok együttes kötelezettségvállalásait tartalmazó megállapodást, és hogy most vitatták meg először állam- és kormányfői szinten egy ágazati politika, a hazánk számára is kiemelkedő fontosságú energia témakörét is.

Fellegi Tamás az energetika terén kiemelkedő sikernek nevezte, hogy a hazai és nemzetközi ellátásbiztonság szempontjából meghatározó egységes energiapiac megteremtése és az energiaszigetek megszüntetése érdekében döntő jelentőségű lépéseket tettek.

Egyértelműen a magyar elnökség eredménye, hogy a februári Energia Tanácson a rövid-, közép- és hosszú távú prioritásokat meghatározó következtetéseket fogadtak el a közös energiastratégiában a 2020-ig tartó időszakra. A tagállamok 2014-es határidőt szabtak maguknak az egységes belső piac létrehozására, és elkötelezték magukat amellett, hogy a rákövetkező évre teljesen felszámolják az energiaszigeteket.

A magyar elnökség hathatós hozzájárulásával haladtak előre olyan jelentős együttműködések, mint az Észak-Dél Energiafolyosó, a közép- és délkelet-európai térség diverzifikáltabb energiaforrás-ellátását és nagyobb energiabiztonságát célzó infrastruktúrahálózat-fejlesztési program. Sikerült elhárítani a politikai és jogi akadályokat a Nabucco-projekt útjából is, így az elkövetkező időszak már a konkrét pénzügyi és megvalósíthatósági tervezésről szólhat majd – közölte a tárcavezető.

Fellegi Tamás kitért a fukusimai atomerőmű balesete és az észak-afrikai politikai bizonytalanság nyomán előállt válsághelyzetek miatt márciusban összehívott rendkívüli tanácsülésre is, ahol a résztvevők megvitatták az energiaágazat helyzetét és az események energiapiaci következményeit. Kifejezték támogatásukat az európai atomerőművek átfogó biztonsági értékeléseinek elkészítéséhez és transzparens lefolytatásához. Az önkéntes stressz teszteket az Unió tagállamai 2011. június elsejétől el is indították.

Az energiahatékonyság és az energiatakarékosság kérdésének hosszú távú rendezése érinti a kutatás-fejlesztési és innovációs területet, befolyással van az élhető és fenntartható környezetre, és gazdaság- és társadalomfejlesztési feladatokkal jár együtt – hangsúlyozta a miniszter.

Magyarország az uniós klímapolitikai célkitűzésekhez szorosan illeszkedő soros elnökségi program kialakítására törekedett. Sikerült megfelelő irányba befolyásolni a nemzetközi tárgyalási folyamatokat és meghatározni a Cancúni Megállapodás által kijelölt feladatokat, majd ütemezni azok végrehajtását – mondta el Fellegi Tamás, aki arról is beszámolt, hogy az elnökség alatt előmozdították a Dekarbonizációs Útitervvel kapcsolatos tárgyalásokat, és a júniusi bonni ENSZ-ülésszakon a soros magyar elnökség rendkívüli erőfeszítéseket tett a kiotói kvótavagyon megőrzéséért.

A kohéziós politika terén tárca arra törekedett, hogy maradjon meg annak relatív súlya a következő, 2014-ben induló költségvetési ciklusban is, hiszen ez jelenleg az egyik legjelentősebb és legnagyobb potenciált magában hordozó uniós politika. A magyar elnökség számára ezért a kohéziós politika erősítése kiemelt cél volt, mert Európa nem lehet egységes és versenyképes a kohézió további fenntartása nélkül – hangsúlyozta Fellegi Tamás.

A magyar elnökség a tagállamok együttes kötelezettségvállalásait tartalmazó megállapodás elfogadtatásával elősegítette, hogy továbbra is fennmaradjon a szolidaritás elve a kohéziós források elosztásában, és hogy a kohézióra szánt pénzek a felzárkóztatást szolgálják, a források pedig lehetőleg ne szűküljenek – közölte a tárcavezető.

A másik fontos dokumentum, a Területi Agenda 2020 elfogadásával nemcsak a területfejlesztés új alapjait fektették le, hanem valamennyi uniós politika számára közös vezérelvet is meghatároztak. Arról is döntés született, hogy a hatékony kohéziós politika érdekében rugalmasságot kell biztosítani a tagállamok és a régiók számára, ugyanakkor eredmény-orientáltabbá kell tenni a szakpolitikát.

A jövőben a szabályozás konkrét kérdései mellett abban is meg kell majd állapodni, hogy a kohéziós politika forrásaiból milyen arányban részesedhet az európai versenyképesség szempontjából meghatározó közlekedési és energetikai szektor – jelentette ki Fellegi Tamás.

A távközlési szakterületen az információbiztonság és –védelem, a digitális bizalom helyreállítása és a digitális bűnözés megelőzése állt az elnökségi program középpontjában. Az előrelépés ezekben a témákban több aktuális hackertámadás és informatikai káreset miatt is sürgetővé vált – mondta Nyitrai Zsolt.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy a Digitális Menetrend és a spektrumpolitika terén is sikerült elérni a kitűzött célokat, s így hozzájárulni ahhoz, hogy Európa számára rendelkezésre álljanak azok a nélkülözhetetlen eszközök, amelyek segítségével versenybe szállhat a globális távközlési színtéren.

Nyitrai Zsolt hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség elősegítette az információs rendszerek biztonságát fenyegető események könnyebb értelmezését és kivizsgálását, az európai és nemzetközi együttműködés hatékonyságának növelését, és a kritikus információs infrastruktúrák védelmét.

Ösztönöztük az első rádióspektrum-politikai program (RSPP) elfogadását, amely Európa-szerte megteremti a feltételeket a vezeték nélküli széles sáv és egyéb frekvencia alapú szolgáltatások széleskörű kiépítéséhez és elterjesztéséhez, az ENISA (Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség) mandátumának átmeneti, 18 hónapra szóló, változatlan tartalmú meghosszabbításával pedig sikerült megszüntetni a szervezet működését övező bizonytalanságot – emelte ki az államtitkár.

A közlekedés terén az egyik legsikeresebb soros európai uniós elnökségnek minősítette az elmúlt félévben lezajlott magyart az Európai Parlament közlekedési és idegenforgalmi bizottsága – mondta Völner Pál.

Az államtitkár a közlekedéspolitika területén két stratégiai jelentőségű témát emelt ki: a 2010-2020. évi közlekedéspolitikát meghatározó Fehér Könyvet és a Transzeurópai Közlekedési Hálózatok (TEN-T) felülvizsgálatát. A tárgyalt dokumentumok adják az alapját az Európai Unió jövőbeni gazdaságirányítási rendszerét meghatározó elképzeléseknek.

A közlekedési Fehér Könyvről lezajlott élénk és érdemi vita kapcsán Völner Pál a legfontosabb és legsürgősebb feladatok között említette az európai közlekedési kutatási és innovációs politika megerősítését, a közlekedési hálózatok hatékony összekapcsolását, az Egységes Európai Közlekedési Térség befejezését, új finanszírozási keretek kifejlesztését a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez és fenntartásához, további helyi és nemzeti szintű akciók indítását a közúti közlekedésbiztonság javítása érdekében, és az intelligens közlekedési rendszerek kiterjesztését.

Társadalmi és gazdasági kohézió nem érhető el a teljes TEN-T hálózat még hiányzó elemeinek kiépítése, a meglevő, leromlott állapotú infrastruktúra európai szintűre hozása nélkül. Az elégtelen hozzáférhetőség a teljes Európai Unió gazdasági fejlődését lelassíthatja. A magyar elnökség munkájának köszönhetően számos elem bekerült a Bizottság javaslatába – húzta alá Völner Pál.

Hatalmas sikernek tekintjük azt is, hogy elnökségünk alatt egy több mint 2 éven keresztül húzódó tárgyalássorozatot tudtunk eredményesen lezárni a nehéz tehergépjárművek infrastruktúra-használati díjairól szóló (”Eurovignette”) irányelv módosításáról. Az irányelv-módosítás a közlekedés területének egyik legfontosabb szabályozása – jelentette ki az államtitkár.

Völner Pál arról is beszámolt, hogy a Budapest Nyilatkozat elfogadásával megteremtődött a jelentős költségcsökkenést eredményező funkcionális légtérblokkok létrehozásának lehetősége, és hogy sikerült megállapodást elérni a külső költségek szempontjából szintén igen kedvező belvízi hajózásról. Az államtitkár megemlítette még, hogy többek között egy 12 éves tárgyalási folyamat sikeres lezárásával az elnökség hatékonyan járult hozzá az egységes vasúti belső piac megteremtéséhez és ezáltal a vasúti személy- és áruszállítást versenyképesebbé válásához, amely az egyéb közlekedési módokhoz viszonyítva így nagyobb szerephez juthat.

Kovács Tamás Iván beszámolt arról, hogy az elnökségi időszak alatt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kilenc miniszteri tanácsülés, öt informális miniszteri találkozó, 22 vezetői szintű konferencia és rendezvény, 12 informális trialógus, valamint 183 tanácsi munkacsoport ülés szervezésében működött közre.

A tárca vezetői elnökölték az Európai Unió Közlekedési, Távközlési és Energia Tanács energiaügyi, közlekedési és távközlési szekcióját, a Környezetvédelmi Tanács klímapolitikai szekcióját, valamint ellátták az űrpolitikai, illetve a kohéziós politikával és a területfejlesztési ügyekkel kapcsolatos elnökségi teendőket is.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az elnökségi félévre való felkészülés már 2010 nyarán igen intenzív volt, és most az átadás időszakában is sok a teendő.

A rengeteg váratlan helyzet ellenére is eredményes munkát végző magyar elnökség egyik legnagyobb sikere, hogy alapjaiban változtatta meg az Európai Unió vezetőivel való viszonyt, ami a jövőben jelentősen megkönnyíti Magyarország helyzetét a nemzetközi tárgyalásokon – jelentette ki Kovács Tamás Iván.

A beszélgetés alatt az Innovációs Techshow-n bemutatkozott CallMix és MixGar fejlesztői az érdeklődő fiataloknak ismertették szolgáltatásaikat, majd Nyitrai Zsolt államtitkár arról beszélt, Magyarországnak föl kell lelnie tehetségeit, hiszen Neumann János országában a fiatal nemzedék tele van olyan infokommunikációs ötletekkel, amelyek világhírűvé válhatnak.

Gordon Ákos mesélt az iwiw-sztoriról, s elmondta: egyik közeli barátja és kollégája egy papírlapon kezdte összehúzogatni ismerőseinek neveit, és az így kialakult kapcsolati rajz adta a wiw, majd később az iwiw ötletét.

A VOLT és a Sziget főszervezője a fesztiválok egyik legmodernebb infokommunikációs megoldását, a plasztikkártyás metapay-t ismertette: Gerendai elmondta, a zártláncú megoldás teljes mértékben kiváltja a készpénzforgalmat, és bár voltak, akik nem barátkoztak meg vele elsőre, de most már mindenkinek tetszik a sokkal kényelmesebb fizetést lehetővé tevő eszköz.

A beszélgetésben a meghívottak kitértek a web2 és a személyes adatok kapcsolatára, megemlítve, hogy már Magyarországon is előfordult elbocsátás amiatt, mert valaki nem a pozíciójának és az általa képviselt cégnek megfelelően viselkedett a digitális közösségi terekben. Gubcsó Balázs kommunikációs szakember két véleményének adott hangot: szerinte sokszor nagyvállalati vezetőket is meg kell tanítani arra, hogyan használják megfelelően a közösségi médiát, ám ennél is fontosabbnak nevezte, hogy a szülök fölvilágosítsák a gyerekeket – akik szinte beleszületnek a digitális korba -, az újmédia előnyeiről és egyben lehetséges hátrányairól is.

A kötetlen előadásokat követően Nyitrai Zsolt ismertette a napokban bejelentett, kkv-kat célzó, 10,8 milliárd forint keretösszegű Új Széchenyi Terv-es pályázatot is – a részletes pályázati kiírások elérhetők az Új Széchenyi Terv honlapján a http://ujszechenyiterv.gov.hu/doc/2639 címen – mely azt szolgálja, hogy a magyar vállalkozások nagyobb jövedelmet legyenek képesek megtermelni a modern ICT-technológiák alkalmazásával.

Nyitrai arra biztatott minden érdeklődő fiatalt, pályázzanak maguk is, illetve mondják el barátaiknak, ismerőseiknek, hogy létezik egy ilyen lehetőség, csupán élni kell vele.

A Park Szállóban tartott ünnepi eseményen az infokommunikációért felelős államtitkár röviden elemezte a magyar EU-elnökségnek a szakterületén elért eredményeit. Megítélése szerint az általa felügyelt területen a feladatokat befejezték.

(forrás: TV Eger)

– A munkát becsülettel elvégeztük, sok sikert kívánok a lengyel kollégáknak – mondotta, majd átnyújtotta a díszes váltóbotot. Értékelésében dr. Nyitrai Zsolt hangsúlyozta: nagy tanulsága az elmúlt hat hónapnak, hogy a politika nem mindig a civakodásról, sokkal inkább a kompromisszumok kereséséről szól. A soros EU-elnökséget képviselő lengyel delegációt – élükön a miniszteri rangú Gaj Magdalenát és Kolodziejczyk Piotrot – azért hívták meg, hogy a gyakorlatban megtanult és átélt kérdéseket megosszák velük.

– Együttműködés most is van és lesz is közöttünk – mondotta az államtitkár, aki bejelentette, hogy a két ország külügyminiszterei a napokban írták alá a megállapodást arról, hogy a lengyel elnökség idején a magyar borokat kínálják a delegációknak. Gaj Magdalena miniszter gratulált a magyar elnökség sikeres munkájához.

– Azok az eredmények, amelyeket az infokommunikáció területén el tudott érni Magyarország, számunkra is nagyon fontosak. Mi magunk folytatni fogjuk a keletkezett dokumentumok fejlesztését – jelentette ki.

Kolodziejczyk Piotr, az információs társadalomért felelős államtitkára úgy ítélte meg, hogy elnökségük idején is számos fontos kérdést kell megoldani. Első helyen említette az informatikai rendszerek biztonságosságát.

A távközlés területén az elnökségi célkitűzések első hívószava a stratégia volt, amely az európai digitális menetrend végrehajtására vonatkozott. Nyitrai Zsolt a képviselőknek elmondta, hogy „a menetrend az Európa 2020 stratégia egyik zászlóshajója, hozzátartozik Európa versenyképességének megteremtéséhez”. Felidézte, hogy az elnökség a Tanács május 27-i ülésén tűzte napirendre a kérdést, és a miniszterek síkra szálltak a digitális menetrend megvalósításának felgyorsítása mellett. A digitális szolgáltatások egységes európai piacának fejlesztését, illetve annak az uniós célkitűzésnek a megvalósítását is áttekintették, amelynek értelmében 2013-ra minden európai számára biztosítani kell a szélessávú internethozzáférést.

Nyitrai Zsolt a közeljövő legfontosabb feladatai között említette az uniós frekvenciastratégia alapját adó rádióspektrum-programról szóló megállapodás tető alá hozását, miután „a magyar elnökség konszenzushoz közeli állapotot tudott elérni a Tanácsban”. Lándzsát tört a mielőbbi megállapodás mellett, mondván, „Európa nem maradhat le ezen a területen, a program mielőbbi elfogadására van szükség”. Az államtitkár nem győzte hangsúlyozni, hogy az európai versenyképesség szempontjából kiemelkedő jelentőségű a spektrumpolitika.

„Európában szinte minden polgár rendelkezik mobiltelefonnal, számítógéppel, a hálózatok összekötik életünket, érzékeny adatok, információk mennek át rajtuk” – érzékeltette a hálózatbiztonság fontosságát Nyitrai. Az államtitkár példákkal is szemléltette, hogy miért van szükség együttműködésre ezen a területen: „volt, hogy egy támadás vagy egy malőr miatt elvesztek az adatok, vagy volt, ahol politikai okból korlátozták a hozzáférést”. Ezért volt az elnökség egyik kiemelt célja a biztonságot erősítő Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) körüli bizonytalanság megszüntetése, húzta alá Nyitrai. Sikerült elérni az ügynökség mandátumának 18 hónappal való meghosszabbítását, a következő fontos lépés pedig az ügynökség modernizációja lesz, amellyel kapcsolatban az elnökség szintén fontos előkészítő munkát végzett – emlékeztetett az államtitkár.

Nyitrai arról is beszámolt, hogy az elnökség áprilisban miniszteri szintű konferenciát szervezett Balatonfüreden, ahol a kritikus információs infrastruktúra védelemről (CIIP) tanácskoztak. A magyar elnökség alatt végezték el az európai műholdas navigációs program időszakos felülvizsgálatát is, és nagy esély van arra is, hogy a Galileo globális navigációs műholdrendszerrel kapcsolatos kormányzati szolgáltatásokról is megszületik a megállapodás. Az államtitkár azt kérte az EP-bizottságtól, hogy az erről szóló szavazáson majd támogassák a tervezetet.

A brüsszeli meghallgatáson hozzászóló képviselők méltatták a magyar elnökség eredményeit és a Parlamenttel folytatott szoros együttműködést. Herbert Reul, a bizottság elnöke kiemelte, jó volt együtt dolgozni a magyar elnökséggel, amely kiválóan hangolta össze az eltérő nézeteket.

A Brüsszeli autósmúzeumban első alkalommal megrendezett Digitális Közgyűlésen Nyitrai Zsolt közvetlenül Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke után arról beszélt, a digitális gazdaság képes új horizontot teremteni a 30 alatti fiataloknak a munkavállalás kapcsán, és összességében is képes új perspektívát nyújtani az európai polgároknak. A Digitális Közgyűlést a Digitális Menetrend monitorozása érdekében hívták életre.

A Tanács politikai megállapodásra jutott a felszabaduló rádió-frekvenciák hasznosítását szabályozó rádióspektrum-politikai program (RSSP) céljairól. A javaslat azt célozza, hogy a jövőben elegendő frekvencia álljon rendelkezésre az Európai Unióban a mindenki számára elérhető szélessávú internetszolgáltatáshoz. Ezzel megvalósulna az európai digitális menetrendben szereplő kötelezettségvállalás, amely szerint minden uniós polgár 2013-ig alapvető, 2020-ig pedig gyors vagy nagyon gyors szélessávú hozzáféréssel rendelkezzen.

Nem maradtak vitás pontok

Nyitrai Zsolt, a Tanács soros elnöke az ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón kijelentette: a szélessávú internethez való hozzáférés „hozzátartozik az európai polgárok esélyegyenlőségének előmozdításához és az EU versenyképességének javításához”. Az államtitkár hozzátette: éppen ezért törekszik az elnökség arra, hogy minél hamarabb sikerüljön megállapodásra jutni a dokumentum minden elemével kapcsolatban. Nyitrai hangsúlyozta: a magyar elnökség által elkészített, kompromisszumos javaslatokat tartalmazó beszámolónak (progress report) köszönhetően a tagállamok között nem maradtak vitás pontok. Nyitrai hozzátette: júniusban magas szintű egyeztetésen folytatják a tárgyalásokat annak érdekében, hogy az év végéig megállapodjanak.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális ügyekért is felelős alelnöke a sajtótájékoztatón megköszönte az elnökség erőfeszítéseit, de nem rejtett véka alá, hogy van még miről tárgyalni. Ugyanakkor szerinte kedvező jel, hogy az Európai Parlament nyitottnak mutatkozik a kérdésben. „Nagyon optimista vélemény, hogy megállapodunk év végére, de az elnökség jó munkát végzett” – húzta alá Kroes.

Meghosszabbították az ENISA megbízatását

A Tanács az ülésen elfogadta az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) mandátumának 18 hónapos meghosszabbításáról szóló elnökségi javaslatot. Nyitrai Zsolt a sajtótájékoztatón üdvözölte a döntést, amely szerinte „megszünteti az ügynökség körül kialakult bizonytalanságot”. Nyitrai rávilágított: a hálózatbiztonság kérdésköre egyre nagyobb figyelmet követel, és ezen a téren az ENISA-nak kulcsszerepe van. Az államtitkár külön örömét fejezte ki, hogy az ügynökség jövőbeli működési alapelveiről is egyetértés alakult ki a miniszterek között. „Nagyon komoly lehetőség van arra, hogy a lehető legrövidebb idő alatt modernizálni tudjuk az ügynökség működését” – értékelt Nyitrai.

Neelie Kroes szintén sikerként értékelte a megállapodást. A biztos szerint azzal mindenki tisztában van, hogy az ENISA tevékenysége rendkívül fontos, és „minden tagállamnak szüksége van az ügynökség segítségére”. Kroes rámutatott, a legfontosabb kérdés az, hogy az ENISA hogyan végzi a munkáját. „Az ügynökségnek elsősorban hatékonyan kell ellátnia a feladatait” – mondta a biztos.

Erősíteni a digitális bizalmat

A tanácsülésen a miniszterek elfogadták a kritikus információs infrastruktúrák védelméről (CIIP) szóló tanácsi záródokumentumot (következtetéseket) is. Nyitrai Zsolt a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a következtetések – melyek elkészítésénél figyelembe vették a 2011. április 14-15-én megtartott balatonfüredi miniszteri konferencia tapasztalatait is – azt részletezik, hogy a tagállamoknak hatékony és koordinált válaszokat kell kifejleszteniük az új és egyre kifinomultabb számítógépes támadások és számítógépes bűnözés ellen.

A sajtótájékoztatót követően a miniszterek a digitális menetrend célkitűzéseinek megvalósításáról folytattak eszmecserét a magyar elnökség által szervezett munkaebéden. A hivatalos ülést folytatva a Tanács az e-kormányzati szolgáltatásokról fogadott el tanácsi záródokumentumot (következtetéseket). Nyitrai Zsolt az ülésen kiemelte: az e-kormányzati szolgáltatások lehetővé teszik, hogy a kormányzatok költséghatékonyan nyújtsanak jobb szolgáltatást a polgárok és vállalkozások számára. Az államtitkár arról is beszélt, hogy az elektronikus kormányzati szolgáltatások révén a polgárok még inkább részesülhetnek az egységes piac előnyeiből.

Az informatikai biztonság kérdését a magyar elnökség kiemelten kezeli, ez volt a központi témája az Európai Unió érintett minisztereinek részvételével Balatonfüreden megrendezett Távközlési Miniszteri Konferenciának és a nemrégiben lebonyolított 112-es hívószámról tartott konferenciának is – hangsúlyozta az államtitkár.

Idén először rendezik meg közép-kelet-európai országban a főként védelmi szervezeteknél alkalmazott professzionális digitális mobilkommunikáció legnagyobb világrendezvényét, a Tetra World Congress elnevezésű konferenciát és kiállítást. A május 24-27. között a budapesti Hungexpon zajló eseményre a világ négyezer főrendőre, vezető tűzoltója, mentőse mellett a távközlési világcégek, az informatikai fejlesztésekben élen járó vállalatok képviselői is részt vesznek.

Az esemény megnyitóján Nyitrai Zsolt hangsúlyozta, hogy a biztonságos kommunikáció a terrorizmus és a különböző természeti katasztrófák árnyékában rendkívül fontos. A TETRA professzionális rádiókommunikációs szabvány és rendszer, melyet a kiemelten biztonságos, szigorúan titkosított kommunikációt igénylő szervezetek használnak világszerte. A 70 országban alkalmazott technológia leginkább készenléti szervek – tűzoltók, mentők, rendőrök – kommunikációját biztosítja, de kulcsfontosságú üzemek, közlekedési vállalatok munkáját is segíti. A TETRA sikerét bizonyítja, hogy az uniós szabvány mára a világ további négy kontinensén is elterjedt.

Nyitrai Zsolt kiemelte, a Magyarországon 5 éve alkalmazott, TETRA technológiára épülő Egységes Digitális Rádiórendszert tíz állami szervezet használja.

Nyitrai Zsolt az Európai Unió Közlekedési, Távközlési és Energia Tanács távközlési formációjának soros elnöke beszédében hangsúlyozta: a magyar soros elnökség az Európai Digitális Menetrend alapján közelíti meg az európai államok és polgárok jólétét és versenyképességének növelését elősegítő lehetőségeket. Új megoldásokra van szükség az audiovizuális tartalmak terjesztése kapcsán – tette hozzá az államtitkár.

Az államtitkár aláhúzta: az új csatornák új fogyasztói szokásokat eredményeznek a mozgóképes és zenei tartalmak esetében egyaránt, amelyek jelentősen átszabják az audiovizuális piacot. A digitalizált filmek nézettsége, zeneszámok hallgatottsága az internetes térben jóval magasabb, mint amennyi érdeklődőt a mozikban vagy koncerteken el lehetne érni. Az alkotók szerzői jogainak érvényesítése érdekében olyan szabályozást kell kialakítani, amely egyszerre veszi figyelembe a tartalomfogyasztás átalakuló terét és tartja tiszteletben a szerzőket speciálisan megillető jogokat is – mondta Nyitrai Zsolt.

Nyitrai Zsolt megjegyezte: az audiovizuális ipar fogyasztóinak és a tartalmakat előállító alkotóknak a szembeállítása nem vezet sehová, ezért meg kell teremteni a hosszú távú párbeszéd és a konszenzus lehetőségét. Fel lehet és kell oldani a látszólagos érdekellentétet a tartalmakat előállító és az azok megjelenítésére képes fejlesztők között is.

Nyitrai Zsolt államtitkár a soros elnökség képviseletében beszédében kiemelte: a kritikus infrastruktúravédelem nem kizárólag biztonsági kérdés, szoros összefüggésben van az Európai Unió versenyképességével is. A kibertámadások hátráltatják az infokommunikációs megoldások (internetes fizetés, bankkártya-használat) széles körű elterjedését a polgárok mindennapjaiban, és egyre több politikai támadás is éri a világhálót. Európának – így a magyar elnökségnek is – foglalkoznia kell a digitális bűnözés megelőzésével, válaszlépéseit az aktuális fenyegetettséghez mérten kell megterveznie. Ezzel párhuzamosan új kihívásokkal kell szembenézni az európai polgárok adatvédelemhez és magánélethez való alapvető jogainak védelme terén is.

Nyitrai Zsolt szerint a kritikus infrastruktúra-védelem helyzete az Európai Unióban jelentős mértékben javult ugyan az elmúlt időszakban, azonban a hálózatokhoz való hozzáférést biztosító eszközök rohamos ütemű terjedése sokkal gyorsabb a biztonsági megoldások fejlesztéseinél. A felhasználók így gyakran kerülnek lépéshátrányba az adathalászokkal szemben. Az Uniónak meg kell védenie polgárai magánszféráját és üzleti, gazdasági érdekeltségeit, ezért európai összefogás szükséges az információs infrastruktúrák naprakész védelmének területén.

A mostani eszmecsere felkészülésül szolgál a május végi Távközlési Tanácsülésre, amelynek napirendjén a Rádió Spektrum Politikai Program tervezete, az E-kormányzati Cselekvési Terv és az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) szabályozásáról szóló előterjesztés is szerepel majd. A magyar elnökség célja az, hogy az infrastruktúrák védelme terén tanácsi következtetések elfogadásával járuljon hozzá a gyors és eredményes előrelépésekhez.